Jób könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 υπολαβων δε ιωβ λεγει
2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?	2 εως τινος εγκοπον ποιησετε ψυχην μου και καθαιρειτε με λογοις
3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.	3 γνωτε μονον οτι ο κυριος εποιησε με ουτως καταλαλειτε μου ουκ αισχυνομενοι με επικεισθε μοι
4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.	4 ναι δη επ' αληθειας εγω επλανηθην παρ' εμοι δε αυλιζεται πλανος [4α] λαλησαι ρημα ο ουκ εδει τα δε ρηματα μου πλαναται και ουκ επι καιρου
5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.	5 εα δε οτι επ' εμοι μεγαλυνεσθε εναλλεσθε δε μοι ονειδει
6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.	6 γνωτε ουν οτι ο κυριος εστιν ο ταραξας οχυρωμα δε αυτου επ' εμε υψωσεν
7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.	7 ιδου γελω ονειδει και ου λαλησω κεκραξομαι και ουδαμου κριμα
8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.	8 κυκλω περιωκοδομημαι και ου μη διαβω επι προσωπον μου σκοτος εθετο
9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.	9 την δε δοξαν απ' εμου εξεδυσεν αφειλεν δε στεφανον απο κεφαλης μου
10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.	10 διεσπασεν με κυκλω και ωχομην εξεκοψεν δε ωσπερ δενδρον την ελπιδα μου
11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.	11 δεινως δε μοι οργη εχρησατο ηγησατο δε με ωσπερ εχθρον
12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.	12 ομοθυμαδον δε ηλθον τα πειρατηρια αυτου επ' εμοι ταις οδοις μου εκυκλωσαν με εγκαθετοι
13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;	13 απ' εμου δε αδελφοι μου απεστησαν εγνωσαν αλλοτριους η εμε φιλοι δε μου ανελεημονες γεγονασιν
14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;	14 ου προσεποιησαντο με οι εγγυτατοι μου και οι ειδοτες μου το ονομα επελαθοντο μου
15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;	15 γειτονες οικιας θεραπαιναι τε μου αλλογενης ημην εναντιον αυτων
16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;	16 θεραποντα μου εκαλεσα και ουχ υπηκουσεν στομα δε μου εδεετο
17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;	17 και ικετευον την γυναικα μου προσεκαλουμην δε κολακευων υιους παλλακιδων μου
18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;	18 οι δε εις τον αιωνα με απεποιησαντο οταν αναστω κατ' εμου λαλουσιν
19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.	19 εβδελυξαντο δε με οι ειδοτες με ους δη ηγαπηκειν επανεστησαν μοι
20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.	20 εν δερματι μου εσαπησαν αι σαρκες μου τα δε οστα μου εν οδουσιν εχεται
21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.	21 ελεησατε με ελεησατε με ω φιλοι χειρ γαρ κυριου η αψαμενη μου εστιν
22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?	22 δια τι δε με διωκετε ωσπερ και ο κυριος απο δε σαρκων μου ουκ εμπιπλασθε
23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,	23 τις γαρ αν δωη γραφηναι τα ρηματα μου τεθηναι δε αυτα εν βιβλιω εις τον αιωνα
24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!	24 εν γραφειω σιδηρω και μολιβω η εν πετραις εγγλυφηναι
25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;	25 οιδα γαρ οτι αεναος εστιν ο εκλυειν με μελλων επι γης
26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;	26 αναστησαι το δερμα μου το ανατλων ταυτα παρα γαρ κυριου ταυτα μοι συνετελεσθη
27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!	27 α εγω εμαυτω συνεπισταμαι α ο οφθαλμος μου εορακεν και ουκ αλλος παντα δε μοι συντετελεσται εν κολπω
28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’	28 ει δε και ερειτε τι ερουμεν εναντι αυτου και ριζαν λογου ευρησομεν εν αυτω
29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«	29 ευλαβηθητε δη και υμεις απο επικαλυμματος θυμος γαρ επ' ανομους επελευσεται και τοτε γνωσονται που εστιν αυτων η υλη