| 1 Igazat mondok Krisztusban, nem hazudom, a lelkiismeretem mellettem tesz tanúságot a Szentlélekben, | 1 Veritatem dico in Christo, non mentior : testimonium mihi perhibente conscientia mea in Spiritu Sancto : |
| 2 hogy nagy a szomorúságom és szívemnek fájdalma szüntelen. | 2 quoniam tristitia mihi magna est, et continuus dolor cordi meo. |
| 3 Hiszen azt kívánnám, hogy magam legyek átkozottként távol Krisztustól testvéreimért, test szerint való rokonaimért, | 3 Optabam enim ego ipse anathema esse a Christo pro fratribus meis, qui sunt cognati mei secundum carnem, |
| 4 az izraelitákért, akiké a gyermekké fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. | 4 qui sunt Israëlitæ, quorum adoptio est filiorum, et gloria, et testamentum, et legislatio, et obsequium, et promissa : |
| 5 Övék az atyák, és test szerint Krisztus is közülük való, aki Isten mindenek fölött, áldott legyen mindörökké! Ámen. | 5 quorum patres, et ex quibus est Christus secundum carnem, qui est super omnia Deus benedictus in sæcula. Amen. |
| 6 Az nem lehet azonban, hogy Isten igéje meghiúsult. Hiszen nem mind izraelita, aki Izraeltől származik; | 6 Non autem quod exciderit verbum Dei. Non enim omnes qui ex Israël sunt, ii sunt Israëlitæ : |
| 7 és nem is mindnyájan Ábrahám fiai azért, mert az ő leszármazottjai; hanem: »Izsák utódait hívják majd a te utódodnak« . | 7 neque qui semen sunt Abrahæ, omnes filii : sed in Isaac vocabitur tibi semen : |
| 8 Más szóval: nem azok fiai Istennek, akik a test fiai, hanem az ígéret fiai, azok számítanak utódnak. | 8 id est, non qui filii carnis, hi filii Dei : sed qui filii sunt promissionis, æstimantur in semine. |
| 9 Az ígéret ugyanis így hangzik: »Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz« . | 9 Promissionis enim verbum hoc est : Secundum hoc tempus veniam : et erit Saræ filius. |
| 10 Ezt nemcsak az ő esete mutatja, hanem Rebekáé is, aki egytől, Izsák atyánktól foganta fiait, | 10 Non solum autem illa : sed et Rebecca ex uno concubitu habens, Isaac patris nostri. |
| 11 mert mielőtt még megszülettek volna, s akár jót, akár rosszat tettek volna – azért, hogy az Isten szabad választása megmaradjon –, | 11 Cum enim nondum nati fuissent, aut aliquid boni egissent, aut mali (ut secundum electionem propositum Dei maneret), |
| 12 nem a tettekért, hanem a meghívó akaratából Rebekka ezt a kijelentést kapta: »az idősebb lesz a fiatalabbnak a szolgája« , | 12 non ex operibus, sed ex vocante dictum est ei quia major serviet minori, |
| 13 amint írva van: »Jákobot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem« . | 13 sicut scriptum est : Jacob dilexi, Esau autem odio habui.
|
| 14 Mit szólunk ehhez? Nem igazságtalanság ez Isten részéről? Semmi esetre sem! | 14 Quid ergo dicemus ? numquid iniquitas apud Deum ? Absit. |
| 15 Hiszen így szól Mózeshez: »Könyörülök azon, akin könyörülök, és irgalmazok annak, akinek irgalmazok« . | 15 Moysi enim dicit : Miserebor cujus misereor : et misericordiam præstabo cujus miserebor. |
| 16 Tehát nem azon múlik, aki akar, vagy aki törekszik, hanem a könyörülő Istenen. | 16 Igitur non volentis, neque currentis, sed miserentis est Dei. |
| 17 Az Írás ugyanis azt mondja a fáraónak: »Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, s nevemet világszerte hirdessék« . | 17 Dicit enim Scriptura Pharaoni : Quia in hoc ipsum excitavi te, ut ostendam in te virtutem meam : et ut annuntietur nomen meum in universa terra. |
| 18 Azon könyörül tehát, akin akar, s azt teszi megátalkodottá, akit akar. | 18 Ergo cujus vult miseretur, et quem vult indurat. |
| 19 Azt mondod majd nekem erre: »Akkor miért hibáztat mégis? Hiszen ki állhat ellen az ő akaratának?« | 19 Dicis itaque mihi : Quid adhuc queritur ? voluntati enim ejus quis resistit ? |
| 20 Ember! Ki vagy te, hogy perbe szállj Istennel? Vajon kérdi-e az edény a formálójától : »Miért alkottál engem ilyennek?« | 20 O homo, tu quis es, qui respondeas Deo ? numquid dicit figmentum ei qui se finxit : Quid me fecisti sic ? |
| 21 Nincs-e a fazekasnak hatalma az agyag fölött, hogy ugyanazon anyagból az egyik edényt tisztes célra készítse, a másikat dicstelenre? | 21 an non habet potestatem figulus luti ex eadem massa facere aliud quidem vas in honorem, aliud vero in contumeliam ? |
| 22 Isten pedig nem a haragját akarta-e megmutatni és a hatalmát megláttatni, és nem azért hordozta-e türelemmel a harag eszközeit, amelyek pusztulásra készültek? | 22 Quod si Deus volens ostendere iram, et notum facere potentiam suam, sustinuit in multa patientia vasa iræ, apta in interitum, |
| 23 És nem azért, hogy megismertesse dicsőségének gazdagságát az irgalmasság eszközein, amelyeket dicsőségre készített, | 23 ut ostenderet divitias gloriæ suæ in vasa misericordiæ, quæ præparavit in gloriam. |
| 24 amilyenek mi vagyunk, akiket meghívott nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is? | 24 Quos et vocavit nos non solum ex Judæis, sed etiam in gentibus, |
| 25 Ahogy Ózeásnál mondja: »Aki nem népem, azt népemnek fogom hívni, és a nem kedveltet kedveltnek« . | 25 sicut in Osee dicit : Vocabo non plebem meam, plebem meam : et non dilectam, dilectam : et non misericordiam consecutam, misericordiam consecutam. |
| 26 És akkor ez lesz: »Azon a helyen, ahol azt mondták nekik: ‘Ti nem vagytok népem’, ott az élő Isten fiainak hívják majd őket«. | 26 Et erit : in loco, ubi dictum est eis : Non plebs mea vos : ibi vocabuntur filii Dei vivi. |
| 27 Izajás pedig fennen hirdeti Izraelről: »Ha Izrael fiainak száma annyi lesz is, mint a tenger fövénye, csak a maradék üdvözül. | 27 Isaias autem clamat pro Israël : Si fuerit numerus filiorum Israël tamquam arena maris, reliquiæ salvæ fient. |
| 28 Szavát ugyanis beteljesíti és sietve végrehajtja az Úr a földön« . | 28 Verbum enim consummans, et abbrevians in æquitate : quia verbum breviatum faciet Dominus super terram : |
| 29 Amint előre megmondta Izajás: »Ha a seregek Ura nem hagyott volna nekünk utódot, úgy jártunk volna, mint Szodoma, és olyanok lettünk volna, mint Gomorra«. | 29 et sicut prædixit Isaias : Nisi Dominus Sabaoth reliquisset nobis semen, sicut Sodoma facti essemus, et sicut Gomorrha similes fuissemus.
|
| 30 Mit mondjunk tehát? Azt, hogy a nemzetek, akik nem jártak a megigazulás útján, elnyerték a megigazulást, mégpedig a hitből való megigazulást. | 30 Quid ergo dicemus ? Quod gentes, quæ non sectabantur justitiam, apprehenderunt justitiam : justitiam autem, quæ ex fide est. |
| 31 Izrael ellenben törekedett a megigazulás törvényére, mégsem érte el a törvény célját. | 31 Israël vero sectando legem justitiæ, in legem justitiæ non pervenit. |
| 32 Miért? Mert nem a hit, hanem a tettek által akarta azt elérni. Megbotlottak a botlás kövében, | 32 Quare ? Quia non ex fide, sed quasi ex operibus : offenderunt enim in lapidem offensionis, |
| 33 amint írva van: »Íme, Sionban leteszem a botlás kövét és a botrány szikláját, és senki sem szégyenül meg, aki hisz benne«. | 33 sicut scriptum est : Ecce pono in Sion lapidem offensionis, et petram scandali : et omnis qui credit in eum, non confundetur. |