Sirák fiának könyve 20
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati
| Káldi-Neovulgáta | Sacra Bibbia Garofalo |
|---|---|
| 1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól. | 1 C’è una correzione che non è tempestiva; c’è chi tace ed è prudente. |
| 2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, | 2 Meglio ammonire che non dare in escandescenze! così uno può spiegarsi e non venir punito. |
| 3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát. | 3 Eunuco avido di violentare una giovane, tale è chi fa il giudizio con impeto. |
| 4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt. | 4 C'è chi tace ed è giudicato sapiente e chi è detestato per le troppe parole. |
| 5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar. | 5 C’è chi tace perché non ha risposte e c’è chi tace per opportunità di tempo. |
| 6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt. | 6 Il sapiente tace a tempo opportuno e E stolto non bada al tempo. |
| 7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz. | 7 Chi eccede in parole è in abominio e chi si arroga autorità è aborrito. |
| 8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik. | 8 Per alcuni c’è buona sorte in cattivi eventi e per altri un lucro è una perdita, |
| 9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség! | 9 C’è un dono che non giova e c’è un dono di doppia resa, |
| 10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni! | 10 C'è un’umiliazione causata da gloria e c’è chi alza la testa dalla umiliazione. |
| 11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét. | 11 C'è chi compra molte cose con poco e c’è chi le paga il settuplo. |
| 12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen! | 12 Il saggio si rende amabile con parole; ma le grazie dello stolto sono sprecate. |
| 13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész. | 13 Il regalo dello stolto non ti gioverà perché i suoi occhi non sono uno, ma molti. |
| 14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit. | 14 Poco dà e molto rinfaccia, o spalanca la bocca a guisa di araldo; |
| 15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját. | 15 oggi dà in prestito, domani lo esige: costui è uomo odioso. |
| 16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember! | 16 Lo stolto dice: «Non esistono amici per me... non si rendono grazie ai miei benefici...». |
| 17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.« | 17 Coloro che mangiano il suo pane sono male lingue... Quante volte e quanti lo scherniscono? |
| 18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan! | 18 Meglio scivolare sul pavimento e non con la lingua; così la caduta dei cattivi giunge improvvisa, |
| 19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát. | 19 La parola inopportuna è come un uomo senza grazia ed è sempre sulla bocca degli indisciplinati. |
| 20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása. | 20 In bocca allo stolto non trova consensi il proverbio, perché egli non lo dice a tempo debito. |
| 21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából. | 21 C'è chi è impedito di peccare dall’indigenza; non sarà inquietato da rimorsi, se riposa, |
| 22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben. | 22 C’è chi rovina la propria anima per pudore e la perde per la faccia di uno sciocco. |
| 23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra. | 23 C'è chi, per pudore, fa promesse all’amico e se lo rende nemico gratuitamente. |
| 24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti. | 24 Brutta macchia è la menzogna nell’uomo ed è continua in bocca agli ineducati. |
| 25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi. | 25 Preferibile il ladro a colui che è abituato a mentire; ma l’uno e l’altro avranno in sorte la rovina. |
| 26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában! | 26 Il disonore è un’abitudine per l’uomo che mentisce e la sua ignominia è con lui per sempre. |
| 27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze. | 27 Chi è saggio nelle parole progredisce, e l’uomo assennato piace ai grandi. |
| 28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák. | 28 Chi lavora la terra accrescerà il mucchio, e chi piace ai grandi si fa perdonare in giustizia. |
| 29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt. | 29 Presenti e doni accecano gli occhi dei saggi e, quasi bavaglio, risparmiano le correzioni. |
| 30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól. | 30 Sapienza nascosta e tesoro che non appare: quale utilità da tutti e due? |
| 31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket. | 31 È da preferire chi nasconde la propria ignoranza a colui che tiene occulto il proprio sapere. |
| 32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. |