| 1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Dávidtól. | 1 Al maestro del coro. Su «I gigli». Di Davide.
|
| 2 Szabadíts meg engem, Isten, mert a vizek immár a torkomig hatolnak! | 2 Salvami, o Dio:l’acqua mi giunge alla gola.
|
| 3 Mélységes iszapba süllyedtem, megállni nem tudok; A tenger mélységébe estem, S a vihar elmerít engem. | 3 Affondo in un abisso di fango,non ho nessun sostegno;sono caduto in acque profondee la corrente mi travolge.
|
| 4 Fáradtra kiáltom magamat, torkom berekedt, szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom. | 4 Sono sfinito dal gridare,la mia gola è riarsa;i miei occhi si consumanonell’attesa del mio Dio.
|
| 5 Többen vannak, mint fejemen a hajszál, akik ok nélkül gyűlölnek engem. Hatalmasak ellenségeim, akik jogtalanul üldöznek engem. Amit el nem vettem, azt kell megfizetnem. | 5 Sono più numerosi dei capelli del mio capoquelli che mi odiano senza ragione.Sono potenti quelli che mi vogliono distruggere,i miei nemici bugiardi:quanto non ho rubato, dovrei forse restituirlo?
|
| 6 Isten, te ismered balgaságomat, és vétkeim nincsenek titokban előtted. | 6 Dio, tu conosci la mia stoltezzae i miei errori non ti sono nascosti.
|
| 7 Ne érje szégyen miattam azokat, akik benned remélnek, Uram, Seregek Ura! Ne érje bennem szégyen azokat, akik téged keresnek, Izrael Istene. | 7 Chi spera in te, per colpa mia non sia confuso,Signore, Dio degli eserciti;per causa mia non si vergognichi ti cerca, Dio d’Israele.
|
| 8 Mert érted viselem gyalázatomat, érted borítja arcomat szégyen. | 8 Per te io sopporto l’insultoe la vergogna mi copre la faccia;
|
| 9 Érted lettem testvéreim előtt idegenné, anyám fiai előtt jövevénnyé. | 9 sono diventato un estraneo ai miei fratelli,uno straniero per i figli di mia madre.
|
| 10 Mert emészt a buzgóság házadért, gyalázóid szidalma engem ér. | 10 Perché mi divora lo zelo per la tua casa,gli insulti di chi ti insulta ricadono su di me.
|
| 11 Ha böjtölve siratom lelkemet, az is gyalázatomra válik. | 11 Piangevo su di me nel digiuno,ma sono stato insultato.
|
| 12 Ha szőrzsákot öltök, gúnyolódnak rajtam. | 12 Ho indossato come vestito un saccoe sono diventato per loro oggetto di scherno.
|
| 13 Ellenem beszélnek, akik a kapuban ülnek, s akik boroznak, rólam énekelnek. | 13 Sparlavano di me quanti sedevano alla porta,gli ubriachi mi deridevano.
|
| 14 Az én imám pedig szálljon hozzád, Uram, a kegyelem idején, ó Isten! Nagy irgalmasságodban hallgass meg engem szabadító hűséged szerint. | 14 Ma io rivolgo a te la mia preghiera,Signore, nel tempo della benevolenza.O Dio, nella tua grande bontà, rispondimi,nella fedeltà della tua salvezza.
|
| 15 Ragadj ki az iszapból, hogy el ne merüljek, szabadíts meg azoktól, akik gyűlölnek, és a vizek mélységéből. | 15 Liberami dal fango, perché io non affondi,che io sia liberato dai miei nemici e dalle acque profonde.
|
| 16 Ne merítsen el a víz vihara, a mélység el ne nyeljen, s az örvény be ne zárja száját fölöttem. | 16 Non mi travolga la corrente,l’abisso non mi sommerga,la fossa non chiuda su di me la sua bocca.
|
| 17 Hallgass meg, Uram, hisz irgalmad kegyes; Tekints rám nagy könyörületedben. | 17 Rispondimi, Signore, perché buono è il tuo amore;volgiti a me nella tua grande tenerezza.
|
| 18 Ne fordítsd el szolgádtól arcodat, szorongatás gyötör, siess, hallgass meg engem! | 18 Non nascondere il volto al tuo servo;sono nell’angoscia: presto, rispondimi!
|
| 19 Légy közel lelkemhez, szabadíts meg engem, ments meg ellenségeimtől. | 19 Avvicìnati a me, riscattami,liberami a causa dei miei nemici.
|
| 20 Hiszen te ismered gyalázatomat, szégyenemet, pironkodásomat. Előtted van mind, aki szorongat engem; | 20 Tu sai quanto sono stato insultato:quanto disonore, quanta vergogna!Sono tutti davanti a te i miei avversari.
|
| 21 A gyalázat megtörte a szívemet és elernyedtem. Kerestem, aki szánakozzék rajtam, de nem akadt senki sem, nem találtam senkit sem, aki vigasztalt volna engem. | 21 L’insulto ha spezzato il mio cuoree mi sento venir meno.Mi aspettavo compassione, ma invano,consolatori, ma non ne ho trovati.
|
| 22 Sőt epét adtak nekem enni, szomjúságomban ecettel itattak. | 22 Mi hanno messo veleno nel ciboe quando avevo sete mi hanno dato aceto.
|
| 23 Asztaluk legyen előttük tőrré, visszafizetéssé, kelepcévé! | 23 La loro tavola sia per loro una trappola,un’insidia i loro banchetti.
|
| 24 Homályosodjék el szemük, hogy ne lássanak, ágyékukat tedd örökre erőtlenné! | 24 Si offuschino i loro occhi e più non vedano:sfibra i loro fianchi per sempre.
|
| 25 Öntsd ki rájuk haragodat, haragod heve érje utol őket! | 25 Riversa su di loro il tuo sdegno,li raggiunga la tua ira ardente.
|
| 26 Lakóhelyük legyen pusztasággá, hajlékaikban senki se lakozzék! | 26 Il loro accampamento sia desolato,senza abitanti la loro tenda;
|
| 27 Mert üldözik, akit te sújtottál, s növelik annak fájdalmát, akit megsebeztél. | 27 perché inseguono colui che hai percosso,aggiungono dolore a chi tu hai ferito.
|
| 28 Hagyd, hogy gonoszságot gonoszságra halmozzanak, s ne jussanak igazságodra! | 28 Aggiungi per loro colpa su colpae non possano appellarsi alla tua giustizia.
|
| 29 Töröld ki őket az élők könyvéből, s ne írd őket az igazak közé! | 29 Dal libro dei viventi siano cancellatie non siano iscritti tra i giusti.
|
| 30 Én szegény vagyok és szenvedek, de fölemel, Istenem, a te segítséged. | 30 Io sono povero e sofferente:la tua salvezza, Dio, mi ponga al sicuro.
|
| 31 Énekszóval áldom Isten nevét és hálával magasztalom. | 31 Loderò il nome di Dio con un canto,lo magnificherò con un ringraziamento,
|
| 32 Ez kedvesebb lesz Isten előtt, mint a borjú, amelynek éppen ered a szarva és patája. | 32 che per il Signore è meglio di un toro,di un torello con corna e zoccoli.
|
| 33 Látják majd a szegények és örvendeznek; Keressétek Istent és élni fog szívetek. | 33 Vedano i poveri e si rallegrino;voi che cercate Dio, fatevi coraggio,
|
| 34 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg foglyait. | 34 perché il Signore ascolta i miserie non disprezza i suoi che sono prigionieri.
|
| 35 Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger és minden, ami bennük nyüzsög. | 35 A lui cantino lode i cieli e la terra,i mari e quanto brulica in essi.
|
| 36 Mert Isten megmenti Siont, s felépíti Júda városait; Ott fognak lakni, birtokba veszik. | 36 Perché Dio salverà Sion,ricostruirà le città di Giuda:vi abiteranno e ne riavranno il possesso.
|
| 37 Szolgáinak utódai öröklik, s ott laknak majd, akik szeretik az ő nevét. | 37 La stirpe dei suoi servi ne sarà eredee chi ama il suo nome vi porrà dimora. |