A zsoltárok könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblia Maria
1 Miért maradsz, Uram, oly távol tőlem? Miért rejtőzködsz a szükség és szorongatás idején?	1 Ao mestre de canto. De Davi. É junto do Senhor que procuro refúgio. Por que dizer-me: “Foge, velozmente, para a montanha, como um pássaro;
2 A gonosz kevélykedik, üldözi a szegényt; Fogják meg őket saját kigondolt terveik!	2 eis que os maus entesam seu arco e ajustam a flecha na corda, para ferir, de noite, os que têm o coração reto.
3 Hisz dicsekszik lelke kívánságaival a gonosz, és magára mond áldást a fösvény.	3 Quando os próprios fundamentos se abalam, que pode fazer ainda o justo?”.
4 Elbizakodottságában megveti az Urat a gonosz, »Nem keresi; nincs Isten!«	4 Entretanto, o Senhor habita em seu templo, o Senhor tem seu trono no céu. Sua vista está atenta, seus olhares observam os filhos dos homens.
5 Egyre csak ezt forgatja fejében. Útjai szerencsések minden időben. Túl magasak neki ítéleteid, mind megveti ellenségeit.	5 O Senhor sonda o justo como o ímpio, mas aquele que ama a injustiça, ele o aborrece.
6 Mert így szól szívében: »Én nem ingok meg, baj nélkül maradok nemzedékről nemzedékre.«	6 Sobre os ímpios ele fará cair uma chuva de fogo e de enxofre; um vento abrasador de procela será o seu quinhão.
7 Szája csupa átok, erőszak, álnokság, nyelve alatt fájdalom és gonoszság.	7 Porque o Senhor é justo, ele ama a justiça; e os homens retos contemplarão a sua face.
8 Lesben áll az utakon, titokban öli meg az ártatlant.
9 Szeme a szegényt kémleli, mint barlangjában az oroszlán, leskelődik rejtekén. Leskelődik, hogy a szegényt megragadja, elragadja a szegényt, hálójába fogva.
10 Ráront lelapulva, és a nyomorultak csak hullanak karja erejétől.
11 Mert így szól szívében: »Megfeledkezett róluk Isten! Elfordította arcát, és nem látja többé őket!«
12 Kelj föl, Uram, Isten! Emeld föl kezed, ne feledd el a szegényeket!
13 Miért gúnyolja a gonosz az Istent? Miért mondja szívében: »Nem kéred számon.«
14 Láttad ezt, hiszen te figyeled a kínt s a gyötrelmet, juttasd tehát kezeidbe őket! Terád bízta magát a szegény, az árvának te lettél a segítője.
15 Törd össze a bűnös és a gonosz karját; keresheted majd gonosztettüket, de nem találod.
16 Király az Úr örökkön örökké, kipusztultak országából a pogányok.
17 A szegények kívánságát meghallgattad, Uram. Megerősítetted szívüket és rájuk figyel füled,
18 hogy az árvának és az elnyomottnak igazságot tégy, hogy ne hozzon többé rettegést a földből való ember.