Jób könyve 37

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Bibbia C.E.I. 1974
¹ Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről.	¹ Per questo mi batte forte il cuore e mi balza fuori dal petto.
² Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön!	² Udite, udite, il rumore della sua voce, il fragore che esce dalla sua bocca.
³ Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött;	³ Il lampo si diffonde sotto tutto il cielo e il suo bagliore giunge ai lembi della terra;
⁴ utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül.	⁴ dietro di esso brontola il tuono, mugghia con il suo fragore maestoso e nulla arresta i fulmini, da quando si è udita la sua voce;
⁵ Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk.	⁵ mirabilmente tuona Dio con la sua voce opera meraviglie che non comprendiamo!
⁶ Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok!	⁶ Egli infatti dice alla neve: "Cadi sulla terra" e alle piogge dirotte: "Siate violente".
⁷ Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit.	⁷ Rinchiude ogni uomo in casa sotto sigillo, perché tutti riconoscano la sua opera.
⁸ Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad.	⁸ Le fiere si ritirano nei loro ripari e nelle loro tane si accovacciano.
⁹ Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől.	⁹ Dal mezzogiorno avanza l'uragano e il freddo dal settentrione.
¹⁰ Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul,	¹⁰ Al soffio di Dio si forma il ghiaccio e la distesa dell'acqua si congela.
¹¹ a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja:	¹¹ Carica di umidità le nuvole e le nubi ne diffondono le folgori.
¹² ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén,	¹² Egli le fa vagare dappertutto secondo i suoi ordini, perché eseguiscano quanto comanda loro sul mondo intero.
¹³ akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová.	¹³ Le manda o per castigo della terra o in segno di bontà.
¹⁴ Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira!	¹⁴ Porgi l'orecchio a questo, Giobbe, soffèrmati e considera le meraviglie di Dio.
¹⁵ Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét?	¹⁵ Sai tu come Dio le diriga e come la sua nube produca il lampo?
¹⁶ Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit?	¹⁶ Conosci tu come la nube si libri in aria, i prodigi di colui che tutto sa?
¹⁷ Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél!	¹⁷ Come le tue vesti siano calde quando non soffia l'austro e la terra riposa?
¹⁸ Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve?	¹⁸ Hai tu forse disteso con lui il firmamento, solido come specchio di metallo fuso?
¹⁹ Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve!	¹⁹ Insegnaci che cosa dobbiamo dirgli. Noi non parleremo per l'oscurità.
²⁰ Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne!	²⁰ Gli si può forse ordinare: "Parlerò io?". O un uomo può dire che è sopraffatto?
²¹ De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat;	²¹ Ora diventa invisibile la luce, oscurata in mezzo alle nubi: ma tira il vento e le spazza via.
²² aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül.	²² Dal nord giunge un aureo chiarore, intorno a Dio è tremenda maestà.
²³ A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni!	²³ L}Onnipotente noi non lo possiamo raggiungere, sublime in potenza e rettitudine e grande per giustizia: egli non ha da rispondere.
²⁴ Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!«	²⁴ Perciò gli uomini lo temono: a lui la venerazione di tutti i saggi di mente.

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati