A példabeszédek könyve 15

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot.	1 Una dolce risposta rompe l'ira: una parola cruda accende il furore.
2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.	2 La lingua dei saggj da ornamenta alla scienza: la bocca degli insensati versa stoltezza.
3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja.	3 In ogni luogo gli occhi del Signore contemplano i buoni, ed i cattivi.
4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.	4 La lingua di pace o albero di vita: ma quella, che non ha freno infrange lo spirito.
5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják.	5 Lo stolto si burla della correzione di suo padre ma chi fa caso delle riprensioni diventerà più saggio. Nella abbondante giustizia si trova somma fortezza: ma gli empj co' lor disegni saranno schiantati.
6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van.	6 La casa del giusto è ben munita: i guadagni dell'empio son dissipati.
7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve!	7 Le labbra dei saggi semineranno la scienza: il cuor degli stolti sarà variabile.
8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában.	8 Il Signore ha in abbominazione le vittime degli empj: i voti dei giusti lo placano.
9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár.	9 Il Signore ha in abbominazione la via dell'empio: chi segue la giustizia è amato da lui.
10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.	10 La disciplina è ingrata a colui, che abbandona la via della vita: chi odia la riprensione perirà.
11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!	11 L'inferno, e la perdizione sono sotto gli occhi del Signore: quanto più i cuori degli uomini?
12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára.	12 L'uomo corrotto non ama chi lo corregge: e non va in cerca dei saggi.
13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket.	13 Il cuore allegro esilara il volto: la tristezza dell'anima abbatte lo spirito.
14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel.	14 Il cuore del saggio cerca di imparare: e la bocca degli stolti si pasce di ignoranza.
15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.	15 Tutti i giorni del povero son cattivi: ma la mente tranquilla è come un perenne convito.
16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette.	16 Val più un pocolino col timor del Signore, che i grandi tesori, i quali non saziano.
17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel.	17 Val più essere invitato con amore a mangiar dell'erbe, che essere invitato di mala grazia ad un grasso vitello.
18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.	18 L'uomo iracondo fa nascere le risse: il paziente spegne quelle, che sono nate.
19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes.	19 La strada dei pigri è quasi cinta di spine; la via de' giusti è senza inciampo.
20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját.	20 Il figliuol saggio è la letizia del padre: l'uomo stolto vilipende la propria madre.
21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.	21 Lo stolto gode di sua stoltezza: ma l'uomo prudente è circospetto ne' suoi andamenti.
22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.	22 Dove il consiglio manca vanno in fumo i desegni: ma acquistan fermezza dove sono molti consiglieri.
23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó!	23 L'uomo si affeziona alla opinione detta da lui; ma ottima parola è quella, che è opportuna.
24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn!	24 L'uomo intelligente va in alto pel sentiero della vita per ischivare l'abisso dell'inferno.
25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.	25 Il Signore demolirà le case de superbi: e stabili farà i termini (del podere) della vedova.
26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte.	26 I mali pensieri souo l'abbominazione del Signore: i discorsi casti sono accettissimi, e approvati da lui.
27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.	27 Chi va dietro all'avarizia mette in iscompiglio la propria casa: colui, che odia i regali, avrà vita. Mediante la misericordia, e la fede si purgano i peccati, e mediante il timor del Signore, l'uomo schiverà il male.
28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.	28 La mente del giusto fa suo stadio dell'ubbidienza: la bocca degli empj ridonda di malvagità.
29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját.	29 Il Signore va lungi dagli empj: ed esaudirà le preghiere de' giusti.
30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat.	30 La luce degli occhi è letizia dell'anima: e la buona fama impingua le ossa.
31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében!	31 L'orecchio, che ascolta le riprensioni salutevoli, avrà luogo nel consesso de' saggj.
32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.	32 Chi rigetta la disciplina, odia l'anima propria; ma chi piega il capo alle riprensioni, è padron del suo cuore.
33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár.	33 Il timor del Signore è maestro di sapienza: e alla gloria va innanzi l'umiltà.