A zsoltárok könyve 104

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Áldjad, én lelkem, az Urat! Uram, én Istenem, te mindennél magasztosabb vagy! Fenségbe és ékességbe öltöztél,	1 Celebrate il Signore e invocate il suo nome, proclamate fra ì popoli le sue gesta.
2 a fényességet, mint köntöst vetted magadra. Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát,	2 A lui cantate, a lui salmeggiate, raccontate tutte le sue maraviglie.
3 és az égi vizek fölé építed hajlékodat. Szekereddé teszed a fellegeket, a szelek szárnyain jársz.	3 Gloriatevi nel suo santo nome; gioisca il cuore di coloro che cercano il Signore.
4 Követeiddé teszed a szeleket, szolgáiddá a perzselő tüzet.	4 Cercate il Signore e confortatevi, cercate sempre la sua faccia.
5 Biztos alapra állítottad a földet, hogy meg ne inogjon sohasem.	5 Ricordatevi delle maraviglie da lui fatte, dei suoi prodigi e dei giudizi usciti dalla sua bocca.
6 Az örvénylő mélység mint ruha takarta, vizek borították a hegyeket.	6 O prole del suo servo Àbramo, o figli del suo eletto Giacobbe,
7 De a te fenyegetésedre megfutamodtak, szerteriadtak mennydörgésed szavától.	7 Egli è il Signore Dio nostro, per tutta la terra han valore i suoi giudizi.
8 A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted.	8 Si è sempre ricordato del suo patto, della sua parola da lui impegnata per mille generazioni,
9 Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet.	9 Della parola data ad Abramo, del suo giuramento fatto ad Isacco,
10 A forrásokat a völgyekbe ereszted, hogy folyjanak a hegyek között.	10 Giuramento da lui stabilito come legge a Giacobbe, quale eterno patto a Israele,
11 Belőlük iszik a mező minden vadja, s oltják szomjukat a vadszamarak.	11 Dicendo: « A te darò la terra di Canaan come porzione vostra ereditaria ».
12 Fölöttük tanyáznak az égi madarak, és az ágak közül hallatják hangjukat.	12 Sebbene fossero in piccol numero, pochissimi e stranieri nel paese,
13 Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket, és műveid gyümölcséből táplálod a földet.	13 E passassero di nazione in nazione, da un regno, da un popolo all'altro,
14 Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből,	14 Non permise a nessuno di far loro del male, e in favore di essi castigò dei re.
15 és bort, hogy vidámítsa az ember szívét; Hogy ragyogjon arca az olajtól, és a kenyér erősítse az ember szívét.	15 Non toccate le persone a me consacrate, non malignate sui miei profeti ».
16 Jóllaknak az Úr fái, s a Libanon cédrusai, amelyeket ő ültetett.	16 Poi chiamò sulla terra la fame, tolse tutto il sostegno del pane.
17 Fészket raknak rajtuk a verebek, és fölöttük tanyázik a gólya.	17 Mandò avanti di loro un uomo: Giuseppe fu venduto come schiavo.
18 A magas hegyek a szarvasok, a szirtek a borzok menedéke.	18 Strinsero nei ceppi i suoi piedi, le catene attraversarono la sua persona,
19 Megalkottad a holdat az idő mérésére, a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia.	19 Finché non si adempì la sua parola. La parola del Signore lo infiammò.
20 Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka: ebben mozognak az erdő vadjai,	20 Il re mandò a scioglierlo, il Signore dei popoli lo fece liberare.
21 prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, s eledelt kérnek maguknak Istentől.	21 Lo costituì padrone della sua casa, a capo di tutti i suoi beni,
22 Ha felkél a nap, összegyűlnek, nyugalomra térnek tanyájukon.	22 Affinchè comunicasse la sua sapienza ai suoi principi e la sua prudenza ai suoi vegliardi.
23 Az ember kimegy dolgozni, és munkáját végzi egészen estig.	23 E Israele entrò in Egitto, Giacobbe fu pellegrino nella terra di Cam.
24 Uram, milyen nagyok a te műveid! Bölcsességgel teremtetted valamennyit, és alkotásaid betöltötték a földet.	24 E (Dio) moltiplicò grandemente il suo popolo e lo rese più potente dei suoi nemici,
25 Itt a tenger: nagy és tágas, nyüzsög benne a számtalan hüllő, apró és nagy állat egyaránt.	25 Dei quali volse il cuore ad odiare il suo popolo, a trattar perfidamente i suoi servi.
26 Itt hajók szelik át, amott a Leviatán, amelyet arra alkottál, hogy játékát űzze benne.	26 Mandò il suo servo Mosè, Aronne, scelto da lui stesso.
27 Mindezek tőled várják, hogy idejében megadd nekik eledelüket.	27 Affidò loro la parola dei suoi miracoli, i prodigi da farsi nella terra di Cam.
28 Ha adsz nekik, felszedik, ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal.	28 Mandò le tenebre e fece buio, e non rese vane le sue parole.
29 De ha elfordítod arcodat, megrémülnek, ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek, és porrá lesznek ismét.	29 Cangiò in sangue le loro acque e fece perire i loro pesci.
30 Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét.	30 La loro terra brulicò di rane nelle stesse camere dei loro re.
31 Dicsőség az Úrnak mindörökké, örvendezzen műveinek az Úr,	31 Ad una sua parola apparvero i tafani e le zanzare in tutto il loro paese.
32 akinek a tekintetére megremeg a föld, s érintésére füstöt vetnek a hegyek.	32 Mandò loro, invece di pioggia, la grandine e fiamme di fuoco nella loro terra,
33 Énekelek az Úrnak, amíg élek, amíg leszek, zsoltárt zengek Istenemnek.	33 E colpì le loro vigne e i loro fichi, e fece in pezzi gli alberi delle loro contrade.
34 Beszédem legyen kedves előtte, én pedig az Úrban leljem gyönyörűségem.	34 Ad una sua parola vennero le locuste e bruchi senza numero,
35 Vesszenek el a bűnösök a földről, és ne legyenek többé az istentelenek! Áldjad, én lelkem, az Urat!	35 E divorarono ogni verdura del loro paese e divorarono ogni frutto delle loro contrade.
	36 E colpì ogni primogenito della loro terra, le primizie d'ogni loro vigore.
	37 E fece partire il suo popolo carico d'oro e d'argento, e nelle sue tribù non c'era un malato.
	38 Si rallegrò l'Egitto per la loro partenza, perchè lo spavento d'Israele li opprimeva.
	39 Egli stese una nuvola a loro riparo e un fuoco perchè li illuminasse durante la notte.
	40 A loro richiesta fece venire le quaglie e li saziò con pane del cielo.
	41 Fendè la roccia e ne sgorgarono le acque, corsero come fiumi nel deserto.
	42 Ben ricordando la sua santa parola data ad Abramo suo servo,
	43 Condusse via il suo popolo festante, e i suoi eletti pieni di gioia,
	44 E diede loro le terre delie genti, li fece padroni delle fatiche dei popoli,
	45 Affinchè osservino i suoi comandameli ti e mettano in pratica la sua legge.