Proverbs 5

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 My son, attend to my wisdom, and incline thy ear to my prudence.	1 Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra,
2 That thou mayst keep thoughts, and thy lips may preserve instruction. Mind not the deceit of a woman.	2 hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre,
3 For the lips of a harlot are like a honeycomb dropping, and her throat is smoother than oil.	3 mert az idegen nő ajka méztől csepeg, az ínye olajnál is simább,
4 But her end is bitter as wormwood, and sharp as a two-edged sword.	4 végül azonban keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
5 Her feet go down into death, and her steps go in as far as hell.	5 A lába halálba siet, és léptei az alvilág felé tartanak,
6 They walk not by the path of life, her steps are wandering, and unaccountable.	6 nem járnak az élet ösvényén, lépései változók és megismerhetetlenek.
7 Now therefore, my son, hear me, and depart not from the words of my mouth.	7 Nos tehát, fiam, hallgass rám, s el ne távozz szám igéitől!
8 Remove thy way far from her, and come not nigh the doors of her house.	8 Távol tartsd tőle utadat, ne is közelíts háza ajtajához,
9 Give not thy honour to strangers, and thy years to the cruel.	9 hogy életedet másoknak ne kelljen odaadnod, és éveidet könyörtelen valakinek,
10 Lest strangers be filled with thy strength, and thy labours be in another man's house,	10 hogy idegenek ne töltekezzenek vagyonoddal, és kereseted más házába ne jusson,
11 And thou mourn it the last, when thou shalt have spent thy flesh and thy body, and say:	11 hogy végezetül ne sopánkodj, amikor lefogyott a húsod és a tested – és ne mondd:
12 Why have I hated instruction, and my heart consented not to reproof,	12 »Miért is utáltam a fegyelmet, miért nem engedett szívem az intelmeknek?
13 And have not heard the voice of them that taught me, and have not indined my ear to masters?	13 Miért nem hallgattam tanítóim szavára, és miért nem hajtottam fülemet azokhoz, akik oktattak!
14 I have almost been in all evil, in the midst of the church and of the congregation.	14 Kevés híja, hogy végső bajba nem jutottam a község és gyülekezet körében!«
15 Drink water out of thy own cistern, and the streams of thy own well:	15 A vizet saját ciszternádból idd, és a magad kútjából a nedűt!
16 Let thy fountains be conveyed abroad, and in the streets divide thy waters.	16 Vajon a szabadba ömöljenek-e forrásaid, és az utcákra patakjaid?
17 Keep them to thyself alone, neither let strangers be partakers with thee.	17 Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek.
18 Let thy vein be blessed, and rejoice with the wife of thy youth:	18 Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével!
19 Let her be thy dearest hind, and most agreeable fawn: let her breasts inebriate thee at all times; he thou delighted continually with her love.	19 A szerelmes szarvasünő, a bájos zerge – részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen!
20 Why art thou seduced, my son, by a strange woman, and art cherished in the bosom of another ?	20 Miért engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő keblén?
21 The Lord beholdeth the ways of man, and considereth all his steps.	21 Hisz a férfi útjai az Úr szeme előtt vannak, és ő minden ösvényét szemmel kíséri!
22 His own iniquities catch the wicked, and he is fast bound with the ropes of his own sins.	22 A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják,
23 He shall die, because he hath not received instruction, and in the multitude of his folly he shall be deceived.	23 meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga!