Proverbi 1

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 I PROVERBI di Salomone, figliuolo di Davide, Re d’Israele;	1 Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai
2 Per conoscere sapienza ed ammaestramento, Per intendere i detti di senno;	2 a bölcsesség és fegyelem tanulására,
3 Per ricevere ammaestramento di buon senno, Di giustizia, di giudicio e di dirittura;	3 az okos beszéd megértésére, a bölcs okulás, igazságosság, ítélet és becsületesség elnyerésére,
4 Per dare avvedimento a’ semplici. E conoscenza, ed accorgimento a’ fanciulli.	4 hogy az egyszerűeknek értelem adassék, s az ifjúnak tudás és megfontoltság.
5 Il savio li udirà, e ne accrescerà la sua scienza; E l’uomo intendente ne acquisterà buoni consigli, e governo;	5 A bölcs, ha hallgatja, még bölcsebb lesz, s az értelmes útmutatást nyer,
6 Per comprender le sentenze ed i bei motti, Le parole de’ savi ed i lor detti oscuri	6 behatol a mondás és rejtvény értelmébe, a bölcsek igéibe és fogós kérdéseibe.
7 IL timor del Signore è il capo della scienza; Ma gli stolti sprezzano la sapienza e l’ammaestramento.	7 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. A balgák a bölcsességet és az intést megvetik.
8 Ascolta, figliuol mio l’ammaestramento di tuo padre; E non lasciar l’insegnamento di tua madre;	8 Figyelj, fiam, atyád intelmére, s el ne hagyd anyád tanítását,
9 Perciocchè saranno un fregio grazioso al tuo capo, E collane al tuo collo	9 mert az díszes koszorú a fejedre, és ékes lánc a nyakadba!
10 Figliuol mio, se i peccatori ti vogliono sedurre, Non acconsentir loro.	10 Fiam, ha bűnösök csábítanak, ne engedj nekik,
11 Se dicono: Vieni con noi, poniamo agguati al sangue, Insidiamo di nascosto l’innocente impunitamente;	11 ha azt mondják: »Jöjj velünk, leselkedjünk vér után, rejtsünk el ok nélkül csapdát az ártatlan ellen!
12 Tranghiottiamoli tutti vivi, come il sepolcro; E tutti intieri, a guisa di quelli che scendono nella fossa;	12 Nyeljük el élve, mint az alvilág, és egészen, mint a sírba szállót,
13 Noi troveremo ogni sorte di preziosi beni, Noi empieremo le nostre case di spoglie;	13 szerzünk majd mindenféle drága jószágot, megtöltjük házainkat zsákmánnyal!
14 Tu trarrai la tua sorte con noi; Fra noi non vi sarà che una sola borsa;	14 Vesd tehát közöttünk sorsodat, mindannyiunknak egy legyen erszénye!«
15 Figliuol mio, non inviarti con loro; Rattieni il tuo piè dal lor sentiero.	15 Fiam, ne menj velük egy úton, tartóztasd lábadat ösvényüktől,
16 Perciocchè i lor piedi corrono al male, E si affrettano a spandere il sangue.	16 mert lábuk gonoszra siet és vérontásra rohan!
17 Perciocchè invano si tende la rete Dinanzi agli occhi d’ogni uccello;	17 Azonban hiába állítanak fel hálót a madarak szeme előtt,
18 Ma essi pongono agguati al lor proprio sangue, Ed insidiano nascosamente l’anima loro.	18 ők is csak saját vérük ellen leselkednek, önmaguknak vetnek tőrt.
19 Tali sono i sentieri d’ogni uomo dato all’avarizia; Ella coglie l’anima di coloro in cui ella si trova	19 Ilyen minden kapzsi útja: elveszi gazdája életét.
20 LA somma Sapienza grida di fuori; Ella fa sentir la sua voce per le piazze;	20 A bölcsesség úton-útfélen szónokol, a tereken hallatja hangját,
21 Ella grida in capo de’ luoghi delle turbe; Ella pronunzia i suoi ragionamenti nell’entrate delle porte, nella città,	21 lármás utcafőkön kiált, a városkapuk nyílásánál szólal meg és mondja:
22 Dicendo: Infino a quando, o scempi, amerete la scempietà? Ed infino a quando gli schernitori prenderanno piacere in ischernire, Ed i pazzi avranno in odio la scienza?	22 »Ti dőrék! Meddig kedvelitek a dőreséget, s a bolondok meddig kívánják, ami nekik ártalmas, s a balgák meddig gyűlölik a belátást?
23 Convertitevi alla mia riprensione; Ecco, io vi sgorgherò lo spirito mio; Io vi farò assapere le mie parole.	23 Térjetek meg feddésemre! Íme, kiöntöm nektek lelkemet, tudtul adom nektek igéimet:
24 Perciocchè io ho gridato, e voi avete ricusato di ascoltare; Io ho distesa la mano, e niuno ha porto attenzione;	24 mivel szóltam, és vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, és nem volt, aki odanézzen,
25 Ed avete lasciato ogni mio consiglio, E non avete gradita la mia correzione;	25 semmibe sem vettétek összes tanácsomat, és nem törődtetek feddésemmel:
26 Io altresì riderò della vostra calamità; Io mi farò beffe, quando il vostro spavento sarà venuto;	26 én is nevetek majd romlástokon, gúnyolódom, ha rátok jön, amitől féltek,
27 Quando il vostro spavento sarà venuto, a guisa di ruina, E la vostra calamità sarà giunta, a guisa di turbo; Quando angoscia e distretta vi sarà sopraggiunta.	27 ha hirtelen baj szakad rátok, romlástok ott terem, mint a fergeteg, és eljön rátok a szükség és a szorongás!«
28 Allora essi grideranno a me, ma io non risponderò; Mi ricercheranno sollecitamente, ma non mi troveranno;	28 Akkor hívnak majd engem, de nem hallom, keresnek hajnalban, de meg nem lelnek.
29 Perciocchè hanno odiata la scienza, E non hanno eletto il timor del Signore;	29 Mivel gyűlölték a tudást, és nem fogadták be az Úr félelmét,
30 E non hanno gradito il mio consiglio, Ed hanno disdegnata ogni mia correzione.	30 nem hajlottak tanácsomra, és megvetették minden intelmemet:
31 Perciò mangeranno del frutto delle lor vie, E saranno saziati de’ lor consigli.	31 bizony, enni fognak útjuk gyümölcséből, és jóllaknak saját terveikből!
32 Perciocchè lo sviamento degli scempi li uccide, E l’error degli stolti li fa perire.	32 Mert a balgákat megöli elpártolásuk, s a dőréket elveszíti szerencséjük.
33 Ma chi mi ascolta abiterà in sicurtà, E viverà in riposo, fuor di spavento di male	33 Aki azonban rám hallgat, bátorságban lakik, és bővelkedik baj félelme nélkül.