John 12

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Then Jesus six days before the passover came to Bethany, where Lazarus was which had been dead, whom he raised from the dead.	1 Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott a halálból.
2 There they made him a supper; and Martha served: but Lazarus was one of them that sat at the table with him.	2 Ott vacsorát készítettek neki. Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál.
3 Then took Mary a pound of ointment of spikenard, very costly, and anointed the feet of Jesus, and wiped his feet with her hair: and the house was filled with the odour of the ointment.	3 Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölgette azt. A ház megtelt a kenet illatával.
4 Then saith one of his disciples, Judas Iscariot, Simon's son, which should betray him,	4 Erre tanítványai közül az egyik, az iskarióti Júdás, aki árulója lett, így szólt:
5 Why was not this ointment sold for three hundred pence, and given to the poor?	5 »Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?«
6 This he said, not that he cared for the poor; but because he was a thief, and had the bag, and bare what was put therein.	6 Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, és nála lévén az erszény, az adományokat elsikkasztotta.
7 Then said Jesus, Let her alone: against the day of my burying hath she kept this.	7 Jézus ekkor így szólt: »Hagyj békét neki, hogy temetésem napjára teljesítse azt.
8 For the poor always ye have with you; but me ye have not always.	8 Mert szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek.«
9 Much people of the Jews therefore knew that he was there: and they came not for Jesus' sake only, but that they might see Lazarus also, whom he had raised from the dead.	9 A zsidók közül sokan megtudták, hogy ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit föltámasztott a halálból.
10 But the chief priests consulted that they might put Lazarus also to death;	10 A főpapok pedig azon tanakodtak, hogy Lázárt is megölik,
11 Because that by reason of him many of the Jews went away, and believed on Jesus.	11 mert a zsidók közül sokan mentek oda miatta, és hittek Jézusban.
12 On the next day much people that were come to the feast, when they heard that Jesus was coming to Jerusalem,	12 Másnap, amikor a nagy tömeg, amely az ünnepre jött, meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,
13 Took branches of palm trees, and went forth to meet him, and cried, Hosanna: Blessed is the King of Israel that cometh in the name of the Lord.	13 pálmaágakat fogott, eléje ment és kiáltozott: »Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön , és Izrael királya!«
14 And Jesus, when he had found a young ass, sat thereon; as it is written,	14 Jézus pedig talált egy szamárcsikót, felült rá, amint meg van írva:
15 Fear not, daughter of Sion: behold, thy King cometh, sitting on an ass's colt.	15 »Ne félj, Sion leánya! Íme, királyod jön szamárcsikón ülve!«
16 These things understood not his disciples at the first: but when Jesus was glorified, then remembered they that these things were written of him, and that they had done these things unto him.	16 Tanítványai eleinte nem értették ezt, de amikor Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy azt tették vele, ami meg volt róla írva.
17 The people therefore that was with him when he called Lazarus out of his grave, and raised him from the dead, bare record.	17 Tanúskodott tehát róla a sokaság, amely vele volt, amikor előhívta Lázárt a sírból, és föltámasztotta őt a halálból.
18 For this cause the people also met him, for that they heard that he had done this miracle.	18 A sokaság éppen azért ment eléje, mert hallotta, hogy ezt a jelet művelte.
19 The Pharisees therefore said among themselves, Perceive ye how ye prevail nothing? behold, the world is gone after him.	19 A farizeusok akkor így szóltak egymáshoz: »Látjátok, hogy semmire sem mentek? Lám, az egész világ tódul utána!«
20 And there were certain Greeks among them that came up to worship at the feast:	20 Azok között, akik fölmentek, hogy imádkozzanak az ünnepen, volt néhány görög is.
21 The same came therefore to Philip, which was of Bethsaida of Galilee, and desired him, saying, Sir, we would see Jesus.	21 Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Betszaidából volt, és kérték őt: »Uram, látni szeretnénk Jézust!«
22 Philip cometh and telleth Andrew: and again Andrew and Philip tell Jesus.	22 Fülöp elment és szólt Andrásnak, mire András és Fülöp elmentek, és szóltak Jézusnak.
23 And Jesus answered them, saying, The hour is come, that the Son of man should be glorified.	23 Jézus ezt felelte nekik: »Eljött az óra, hogy az Emberfia megdicsőüljön.
24 Verily, verily, I say unto you, Except a corn of wheat fall into the ground and die, it abideth alone: but if it die, it bringeth forth much fruit.	24 Bizony, bizony mondom nektek: ha a földbe hullott gabonaszem meg nem hal, egymaga marad, de ha meghal, sok termést hoz.
25 He that loveth his life shall lose it; and he that hateth his life in this world shall keep it unto life eternal.	25 Aki szereti életét, elveszíti azt, és aki gyűlöli életét ezen a világon, megőrzi azt az örök életre.
26 If any man serve me, let him follow me; and where I am, there shall also my servant be: if any man serve me, him will my Father honour.	26 Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Azt, aki szolgál nekem, meg fogja tisztelni az Atya.
27 Now is my soul troubled; and what shall I say? Father, save me from this hour: but for this cause came I unto this hour.	27 Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától? De hiszen ezért jöttem, ezért az óráért.
28 Father, glorify thy name. Then came there a voice from heaven, saying, I have both glorified it, and will glorify it again.	28 Atyám, dicsőítsd meg nevedet!« Erre szózat hangzott az égből: »Már megdicsőítettem, és újra meg fogom dicsőíteni.«
29 The people therefore, that stood by, and heard it, said that it thundered: others said, An angel spake to him.	29 Az ott álló tömeg, amely ezt hallotta, azt mondta, hogy mennydörgés volt. Mások így szóltak: »Angyal beszélt hozzá.«
30 Jesus answered and said, This voice came not because of me, but for your sakes.	30 Jézus azt felelte: »Nem miattam hangzott el ez a szózat, hanem miattatok.
31 Now is the judgment of this world: now shall the prince of this world be cast out.	31 Ítélet van most e világ felett, most fogják kivetni ennek a világnak a fejedelmét.
32 And I, if I be lifted up from the earth, will draw all men unto me.	32 Én pedig, ha majd felmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok.«
33 This he said, signifying what death he should die.	33 Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.
34 The people answered him, We have heard out of the law that Christ abideth for ever: and how sayest thou, The Son of man must be lifted up? who is this Son of man?	34 A tömeg megjegyezte: »Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad. Miért mondod tehát: ‘Az Emberfiát fel kell magasztalni?’ Ki az az Emberfia?«
35 Then Jesus said unto them, Yet a little while is the light with you. Walk while ye have the light, lest darkness come upon you: for he that walketh in darkness knoweth not whither he goeth.	35 Jézus azt felelte nekik: »Már csak kevés ideig van nálatok a világosság. Addig járjatok, amíg tiétek a világosság, hogy a sötétség el ne borítson benneteket. Aki sötétben jár, nem tudja, hová megy.
36 While ye have light, believe in the light, that ye may be the children of light. These things spake Jesus, and departed, and did hide himself from them.	36 Amíg tiétek a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek.« Ezeket mondta Jézus, aztán elment és elrejtőzött előlük.
37 But though he had done so many miracles before them, yet they believed not on him:	37 Jóllehet ennyi jelet művelt a szemük láttára, mégsem hittek benne,
38 That the saying of Esaias the prophet might be fulfilled, which he spake, Lord, who hath believed our report? and to whom hath the arm of the Lord been revealed?	38 hogy beteljesedjék Izajás próféta szava, aki ezeket mondta: »Uram, ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karja kinek nyilvánult meg?«
39 Therefore they could not believe, because that Esaias said again,	39 Nem tudtak hinni, mert Izajás ezt is megmondta:
40 He hath blinded their eyes, and hardened their heart; that they should not see with their eyes, nor understand with their heart, and be converted, and I should heal them.	40 »Vakká tette a szemüket és megkeményítette szívüket, hogy ne lássanak a szemükkel és ne értsenek a szívükkel, nehogy megtérjenek és meggyógyítsam őket«.
41 These things said Esaias, when he saw his glory, and spake of him.	41 Ezeket mondta Izajás, mert látta az ő dicsőségét és róla beszélt.
42 Nevertheless among the chief rulers also many believed on him; but because of the Pharisees they did not confess him, lest they should be put out of the synagogue:	42 Mégis, még a főemberek közül is sokan hittek őbenne, de a farizeusok miatt nem vallották meg, hogy ki ne zárják őket a zsinagógából.
43 For they loved the praise of men more than the praise of God.	43 Mert jobban szerették az emberek megbecsülését, mint az Isten dicsőségét.
44 Jesus cried and said, He that believeth on me, believeth not on me, but on him that sent me.	44 Jézus pedig hangját felemelve így szólt: »Aki hisz bennem, nem bennem hisz, hanem abban, aki küldött engem.
45 And he that seeth me seeth him that sent me.	45 És aki engem lát, azt látja, aki küldött engem.
46 I am come a light into the world, that whosoever believeth on me should not abide in darkness.	46 Azért jöttem a világba, hogy világosság legyek, hogy mindaz, aki hisz bennem, sötétségben ne maradjon.
47 And if any man hear my words, and believe not, I judge him not: for I came not to judge the world, but to save the world.	47 Ha pedig valaki hallja az én igéimet, de nem tartja meg, azt nem ítélem el. Mert nem azért jöttem, hogy a világot elítéljem, hanem hogy megmentsem a világot.
48 He that rejecteth me, and receiveth not my words, hath one that judgeth him: the word that I have spoken, the same shall judge him in the last day.	48 Van, aki megítélje azt, aki megvet engem, és nem fogadja el igéimet: az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon.
49 For I have not spoken of myself; but the Father which sent me, he gave me a commandment, what I should say, and what I should speak.	49 Mert nem magamtól beszéltem, hanem aki küldött engem, az Atya, ő parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.
50 And I know that his commandment is life everlasting: whatsoever I speak therefore, even as the Father said unto me, so I speak.	50 Tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Amit tehát én beszélek, úgy mondom el, ahogy az Atya mondta nekem.«