Luke 22

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Now the feast of unleavened bread drew nigh, which is called the Passover.	1 Közeledett a kovásztalan kenyerek ünnepe, amelyet pászkának hívnak.
2 And the chief priests and scribes sought how they might kill him; for they feared the people.	2 A főpapok és írástudók keresték a módját, hogy hogyan ölhetnék meg, de féltek a néptől.
3 Then entered Satan into Judas surnamed Iscariot, being of the number of the twelve.	3 Akkor a sátán megszállta Júdást, akit iskariótinak neveznek, s aki egyike volt a tizenkettőnek.
4 And he went his way, and communed with the chief priests and captains, how he might betray him unto them.	4 Elment és megbeszélte a főpapokkal és a templomőrség vezetőivel, hogy hogyan adja őt a kezükbe.
5 And they were glad, and covenanted to give him money.	5 Azok megörültek, és megállapodtak, hogy pénzt adnak neki.
6 And he promised, and sought opportunity to betray him unto them in the absence of the multitude.	6 Ő kötelezte magát, és kereste az alkalmat, hogy kezükbe adja őt, amikor nincs jelen a tömeg.
7 Then came the day of unleavened bread, when the passover must be killed.	7 Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amelyen fel kellett áldozni a húsvéti bárányt.
8 And he sent Peter and John, saying, Go and prepare us the passover, that we may eat.	8 Jézus elküldte Pétert és Jánost: »Menjetek, készítsétek el nekünk a húsvéti bárányt, hogy elfogyaszthassuk!«
9 And they said unto him, Where wilt thou that we prepare?	9 Azok megkérdezték: »Hol akarod, hogy elkészítsük?«
10 And he said unto them, Behold, when ye are entered into the city, there shall a man meet you, bearing a pitcher of water; follow him into the house where he entereth in.	10 Azt felelte nekik: »Ha bementek a városba, találkoztok egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt abba a házba, ahova bemegy,
11 And ye shall say unto the goodman of the house, The Master saith unto thee, Where is the guestchamber, where I shall eat the passover with my disciples?	11 és mondjátok meg a házigazdának: ‘A Mester ezt üzeni neked: hol van az a helyiség, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elkölthetem?’
12 And he shall shew you a large upper room furnished: there make ready.	12 Ő mutat majd nektek egy nagy, emeleti termet berendezve, ott készítsétek el.«
13 And they went, and found as he had said unto them: and they made ready the passover.	13 Elmentek tehát, és úgy találtak mindent, ahogy mondta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.
14 And when the hour was come, he sat down, and the twelve apostles with him.	14 Amikor eljött az óra, asztalhoz ült az apostolokkal együtt,
15 And he said unto them, With desire I have desired to eat this passover with you before I suffer:	15 és azt mondta nekik: »Vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát, mielőtt szenvednék.
16 For I say unto you, I will not any more eat thereof, until it be fulfilled in the kingdom of God.	16 Mert mondom nektek: többé nem eszem belőle, amíg be nem teljesedik az Isten országában.«
17 And he took the cup, and gave thanks, and said, Take this, and divide it among yourselves:	17 Azután fogta a kelyhet, hálát adott, és így szólt: »Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között.
18 For I say unto you, I will not drink of the fruit of the vine, until the kingdom of God shall come.	18 Mert mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa.«
19 And he took bread, and gave thanks, and brake it, and gave unto them, saying, This is my body which is given for you: this do in remembrance of me.	19 Aztán fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: »Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt tegyétek az én emlékezetemre!«
20 Likewise also the cup after supper, saying, This cup is the new testament in my blood, which is shed for you.	20 Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet, és azt mondta: »Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amely értetek kiontatik.
21 But, behold, the hand of him that betrayeth me is with me on the table.	21 De íme, az áruló keze az enyémmel együtt van az asztalon.
22 And truly the Son of man goeth, as it was determined: but woe unto that man by whom he is betrayed!	22 Mert az Emberfia ugyan elmegy, amint el van rendelve, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt!«
23 And they began to inquire among themselves, which of them it was that should do this thing.	23 Erre ők kérdezgetni kezdték egymástól, hogy ki az közülük, aki ezt megteszi?
24 And there was also a strife among them, which of them should be accounted the greatest.	24 Versengés is támadt köztük arról, hogy ki a nagyobb közülük.
25 And he said unto them, The kings of the Gentiles exercise lordship over them; and they that exercise authority upon them are called benefactors.	25 Erre azt mondta nekik: »A nemzetek királyai uralkodnak a népeken, és akiknek hatalmuk van fölöttük, jótevőknek hívatják magukat.
26 But ye shall not be so: but he that is greatest among you, let him be as the younger; and he that is chief, as he that doth serve.	26 Ti azonban ne így tegyetek, hanem aki nagyobb köztetek, legyen olyan, mint a legkisebb, és aki elöljáró, legyen olyan, mint a szolga.
27 For whether is greater, he that sitteth at meat, or he that serveth? is not he that sitteth at meat? but I am among you as he that serveth.	27 Mert ki nagyobb: az, aki az asztalnál ül, vagy az, aki felszolgál? Nem az, aki az asztalnál ül? Én mégis úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál.
28 Ye are they which have continued with me in my temptations.	28 Ti kitartottatok velem megpróbáltatásaimban,
29 And I appoint unto you a kingdom, as my Father hath appointed unto me;	29 ezért nektek adom az országot, amint nekem adta Atyám,
30 That ye may eat and drink at my table in my kingdom, and sit on thrones judging the twelve tribes of Israel.	30 hogy asztalomnál egyetek és igyatok országomban, és trónon ülve ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett.
31 And the Lord said, Simon, Simon, behold, Satan hath desired to have you, that he may sift you as wheat:	31 Simon, Simon! A sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát,
32 But I have prayed for thee, that thy faith fail not: and when thou art converted, strengthen thy brethren.	32 de én könyörögtem érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, és egykor megtérve, megerősítsd testvéreidet.«
33 And he said unto him, Lord, I am ready to go with thee, both into prison, and to death.	33 Ő erre azt mondta neki: »Uram, kész vagyok veled a börtönbe és a halálba is menni!«
34 And he said, I tell thee, Peter, the cock shall not crow this day, before that thou shalt thrice deny that thou knowest me.	34 De Jézus azt felelte: »Mondom neked, Péter: mielőtt ma megszólal a kakas, háromszor is letagadod, hogy ismersz engem.«
35 And he said unto them, When I sent you without purse, and scrip, and shoes, lacked ye any thing? And they said, Nothing.	35 Aztán azt mondta nekik: »Amikor erszény, táska és saru nélkül küldtelek titeket, szenvedtetek-e valamiben hiányt?«
36 Then said he unto them, But now, he that hath a purse, let him take it, and likewise his scrip: and he that hath no sword, let him sell his garment, and buy one.	36 Ők azt felelték: »Semmiben.« Majd így folytatta: »Most azonban akinek erszénye van, vigye magával, hasonlóképpen a táskát is; akinek pedig nincsen, adja el a felső ruháját, és vegyen kardot.
37 For I say unto you, that this that is written must yet be accomplished in me, And he was reckoned among the transgressors: for the things concerning me have an end.	37 Mert mondom nektek: be kell teljesednie annak rajtam, ami írva van: ‘A gonosztevők közé számították’ . Mert ami rólam szól, az beteljesedik.«
38 And they said, Lord, behold, here are two swords. And he said unto them, It is enough.	38 Erre ők így szóltak: »Uram, íme, itt van két kard.« Ő pedig azt mondta nekik: »Elég!«
39 And he came out, and went, as he was wont, to the mount of Olives; and his disciples also followed him.	39 Aztán elindult, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment; követték őt a tanítványok is.
40 And when he was at the place, he said unto them, Pray that ye enter not into temptation.	40 Amikor odaért, azt mondta nekik: »Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!«
41 And he was withdrawn from them about a stone's cast, and kneeled down, and prayed,	41 Majd mintegy kőhajításnyira eltávolodott tőlük, és térdre borulva így imádkozott:
42 Saying, Father, if thou be willing, remove this cup from me: nevertheless not my will, but thine, be done.	42 »Atyám! Ha akarod, vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az én akaratom teljesedjék, hanem a tiéd.«
43 And there appeared an angel unto him from heaven, strengthening him.	43 Ekkor megjelent neki egy angyal az égből, és megerősítette. Aztán a halállal tusakodva még buzgóbban imádkozott.
44 And being in an agony he prayed more earnestly: and his sweat was as it were great drops of blood falling down to the ground.	44 A verejtéke olyan lett, mint a földre hulló vér cseppjei.
45 And when he rose up from prayer, and was come to his disciples, he found them sleeping for sorrow,	45 Majd felkelt az imádságból, és odament a tanítványaihoz, de a szomorúságtól alva találta őket.
46 And said unto them, Why sleep ye? rise and pray, lest ye enter into temptation.	46 Azt mondta nekik: »Miért alszotok? Keljetek föl, imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!«
47 And while he yet spake, behold a multitude, and he that was called Judas, one of the twelve, went before them, and drew near unto Jesus to kiss him.	47 Még beszélt, amikor egy sereg közeledett; Júdás vezette őket, egy a tizenkettő közül. Odament Jézushoz, hogy megcsókolja.
48 But Jesus said unto him, Judas, betrayest thou the Son of man with a kiss?	48 Jézus azonban azt mondta neki: »Júdás! Csókkal árulod el az Emberfiát?«
49 When they which were about him saw what would follow, they said unto him, Lord, shall we smite with the sword?	49 Azok, akik körülötte voltak, látva, hogy mi készül, azt mondták: »Uram, közéjük vágjunk karddal?«
50 And one of them smote the servant of the high priest, and cut off his right ear.	50 Egyikük rá is csapott a főpap egyik szolgájára, és levágta a jobb fülét.
51 And Jesus answered and said, Suffer ye thus far. And he touched his ear, and healed him.	51 De Jézus azt felelte: »Hagyjátok, elég!« Aztán megérintette a fülét, és meggyógyította.
52 Then Jesus said unto the chief priests, and captains of the temple, and the elders, which were come to him, Be ye come out, as against a thief, with swords and staves?	52 Akkor Jézus ezt mondta azoknak, akik ellene jöttek, a főpapoknak, a templomőrség tisztjeinek és a véneknek: »Mint rabló ellen, úgy jöttetek kardokkal és dorongokkal.
53 When I was daily with you in the temple, ye stretched forth no hands against me: but this is your hour, and the power of darkness.	53 Amikor nap mint nap köztetek voltam a templomban, nem emeltetek rám kezet, de ez a ti órátok, és a sötétség hatalmáé.«
54 Then took they him, and led him, and brought him into the high priest's house. And Peter followed afar off.	54 Megragadták tehát őt, és a főpap házába vitték. Péter pedig messziről követte.
55 And when they had kindled a fire in the midst of the hall, and were set down together, Peter sat down among them.	55 Amikor tüzet raktak az udvar közepén és körbeülték, Péter is közéjük ült.
56 But a certain maid beheld him as he sat by the fire, and earnestly looked upon him, and said, This man was also with him.	56 Egy szolgáló meglátta, hogy ő is ott ül a tűznél, szemügyre vette, és azt mondta: »Ez is vele volt!«
57 And he denied him, saying, Woman, I know him not.	57 De ő tagadta: »Asszony, nem ismerem őt!«
58 And after a little while another saw him, and said, Thou art also of them. And Peter said, Man, I am not.	58 Nem sokkal ezután egy másik látta meg, és így szólt: »Te is közülük való vagy.« Péter azt felelte: »Ember! Nem vagyok!«
59 And about the space of one hour after another confidently affirmed, saying, Of a truth this fellow also was with him: for he is a Galilaean.	59 Körülbelül egy óra múltán ismét erősítgette egy másik: »Bizony, ez is vele volt, hiszen galileai.«
60 And Peter said, Man, I know not what thou sayest. And immediately, while he yet spake, the cock crew.	60 Péter erre így szólt: »Ember! Nem tudom, mit beszélsz!« És azonnal, mikor még beszélt, megszólalt a kakas.
61 And the Lord turned, and looked upon Peter. And Peter remembered the word of the Lord, how he had said unto him, Before the cock crow, thou shalt deny me thrice.	61 Akkor az Úr hátrafordult, és rátekintett Péterre. Péter pedig visszaemlékezett az Úr szavára, hogy azt mondta neki: »Mielőtt ma megszólal a kakas, háromszor is megtagadsz engem.«
62 And Peter went out, and wept bitterly.	62 Ekkor kiment, és keservesen sírni kezdett.
63 And the men that held Jesus mocked him, and smote him.	63 A férfiak pedig, akik őrizték, gúnyolták és verték őt.
64 And when they had blindfolded him, they struck him on the face, and asked him, saying, Prophesy, who is it that smote thee?	64 Letakarták az arcát, és azt kérdezték tőle: »Prófétálj! Ki ütött meg téged?«
65 And many other things blasphemously spake they against him.	65 És egyéb szidalmakkal is illették.
66 And as soon as it was day, the elders of the people and the chief priests and the scribes came together, and led him into their council, saying,	66 Mihelyt megvirradt, egybegyűltek a nép vénei, a főpapok meg az írástudók, és főtanácsuk elé vitték. Így szóltak: »Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk!«
67 Art thou the Christ? tell us. And he said unto them, If I tell you, ye will not believe:	67 Ő azt felelte nekik: »Ha megmondom nektek, nem hiszitek el;
68 And if I also ask you, ye will not answer me, nor let me go.	68 ha pedig kérdezlek titeket, nem feleltek.
69 Hereafter shall the Son of man sit on the right hand of the power of God.	69 De mostantól fogva az Emberfia a hatalmas Isten jobbján fog ülni« .
70 Then said they all, Art thou then the Son of God? And he said unto them, Ye say that I am.	70 Erre mindnyájan azt mondták: »Tehát te vagy az Isten Fia?« Jézus azt felelte nekik: »Ti mondjátok, hogy én vagyok.«
71 And they said, What need we any further witness? for we ourselves have heard of his own mouth.	71 Azok erre így szóltak: »Mi szükségünk van még tanúságtételre? Hiszen mi magunk hallottuk a saját szájából.«