A zsoltárok könyve 108

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Ének. Dávid zsoltára.	1 Cantico di Salmo di Davide IL mio cuore è disposto, o Dio, Ed anche la mia gloria; io canterò, e salmeggerò.
2 Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem, énekelek és zsoltárt zengek. Ébredj fel, dicsőségem!	2 Saltero, e cetera, destati; Io mi risveglierò all’alba.
3 Ébredjen a hárfa és a lant, hadd keltsem fel a hajnalt!	3 Io ti celebrerò fra i popoli, o Signore, E ti salmeggerò fra le nazioni.
4 Hálát adok neked, Uram, a népek között, zsoltárral dicsérlek a nemzetek között.	4 Perciocchè la tua benignità è grande, disopra il cielo; E la tua verità aggiunge infino alle nuvole.
5 Mert irgalmad felér az egekig és hűséged a fellegekig.	5 Innalzati, o Dio, sopra i cieli; Ed innalzisi la tua gloria sopra tutta le terra;
6 Tedd, Isten, hogy dicséreted az egek fölé érjen, s az egész földön nyilvánuljon meg dicsőséged!	6 Acciocchè i tuoi diletti sieno liberati; Salvami colla tua destra, e rispondimi.
7 Hogy szeretteid megszabaduljanak, szabadíts meg jobboddal és hallgass meg engem!	7 Iddio ha parlato per la sua santità; io trionferò, Io spartirò Sichem, e misurerò la valle di Succot.
8 Szent helyén így szól Isten: »Örvendezve kiosztom Szíchemet, kimérem nektek Szukkót völgyét.	8 Mio è Galaad, mio è Manasse; Ed Efraim è la forza del mio capo; Giuda è il mio legislatore;
9 Enyém Gileád és enyém Manassze, Efraim az én fejem sisakja. Júda az én jogaram,	9 Moab è la caldaia del mio lavatoio; Io getterò le mie scarpe sopra Edom; Io trionferò della Palestina con voci di allegrezza.
10 Moáb a tál, amelyben mosakszom; Edomra vetem sarumat, a filiszteusok barátaimmá lettek.«	10 Chi mi condurrà nella città della fortezza? Chi mi menerà fino in Edom?
11 Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el engem Edomba?	11 Non sarai desso tu, o Dio, che ci avevi scacciati, E non uscivi più fuori, o Dio, co’ nostri eserciti?
12 Nemde te, Isten, bár elvetettél minket, te, Isten, bár nem vonultál ki seregeinkkel?	12 Dacci aiuto, per uscir di distretta; Perciocchè il soccorso degli uomini è vanità.
13 Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az emberi segítség,	13 Coll’aiuto di Dio noi faremo prodezze; Ed egli calpesterà i nostri nemici
14 de Istennel győzelmet aratunk, s ő eltapossa ellenségeinket.