A zsoltárok könyve 108

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Ének. Dávid zsoltára.	1 Cántico. Salmo. De David.
2 Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem, énekelek és zsoltárt zengek. Ébredj fel, dicsőségem!	2 A punto está mi corazón, oh Dios, - voy a cantar, voy a salmodiar - ¡anda, gloria mía!
3 Ébredjen a hárfa és a lant, hadd keltsem fel a hajnalt!	3 ¡despertad, arpa y cítara! ¡a la aurora he de despertar!
4 Hálát adok neked, Uram, a népek között, zsoltárral dicsérlek a nemzetek között.	4 Te alabaré entre los pueblos, Yahveh, te salmodiaré entre las gentes,
5 Mert irgalmad felér az egekig és hűséged a fellegekig.	5 porque tu amor es grande hasta los cielos, tu lealtad hasta las nubes.
6 Tedd, Isten, hogy dicséreted az egek fölé érjen, s az egész földön nyilvánuljon meg dicsőséged!	6 ¡Alzate, oh Dios, sobre los cielos, sobre toda la tierra, tu gloria!
7 Hogy szeretteid megszabaduljanak, szabadíts meg jobboddal és hallgass meg engem!	7 Para que tus amados salgan libres, ¡salva con tu diestra, respóndenos!
8 Szent helyén így szól Isten: »Örvendezve kiosztom Szíchemet, kimérem nektek Szukkót völgyét.	8 Ha hablado Dios en su santuario: «Ya exulto, voy a repartir a Siquem, a medir el valle de Sukkot.
9 Enyém Gileád és enyém Manassze, Efraim az én fejem sisakja. Júda az én jogaram,	9 «Mío es Galaad, mío Manasés, Efraím, yelmo de mi cabeza, Judá mi cetro.
10 Moáb a tál, amelyben mosakszom; Edomra vetem sarumat, a filiszteusok barátaimmá lettek.«	10 «Moab, la vasija en que me lavo. Sobre Edom tiro mi sandalia, contra Filistea lanzo el grito de guerra».
11 Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el engem Edomba?	11 ¿Quién me conducirá hasta la plaza fuerte, quién me guiará hasta Edom?
12 Nemde te, Isten, bár elvetettél minket, te, Isten, bár nem vonultál ki seregeinkkel?	12 ¿No eres tú, oh Dios, que nos has rechazado y ya no sales, oh Dios, con nuestras tropas?
13 Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az emberi segítség,	13 ¡Danos ayuda contra el adversario, que es vano el socorro del hombre!
14 de Istennel győzelmet aratunk, s ő eltapossa ellenségeinket.	14 ¡Con Dios hemos de hacer proezas, y él hollará a nuestros adversarios!