Jób könyve 28

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,	1 εστιν γαρ αργυριω τοπος οθεν γινεται τοπος δε χρυσιω οθεν διηθειται
2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,	2 σιδηρος μεν γαρ εκ γης γινεται χαλκος δε ισα λιθω λατομειται
3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.	3 ταξιν εθετο σκοτει και παν περας αυτος εξακριβαζεται λιθος σκοτια και σκια θανατου
4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.	4 διακοπη χειμαρρου απο κονιας οι δε επιλανθανομενοι οδον δικαιαν ησθενησαν εκ βροτων
5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,	5 γη εξ αυτης εξελευσεται αρτος υποκατω αυτης εστραφη ωσει πυρ
6 köveiben zafírt talál és porában arany van,	6 τοπος σαπφειρου οι λιθοι αυτης και χωμα χρυσιον αυτω
7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,	7 τριβος ουκ εγνω αυτην πετεινον και ου παρεβλεψεν αυτην οφθαλμος γυπος
8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.	8 ουκ επατησαν αυτην υιοι αλαζονων ου παρηλθεν επ' αυτης λεων
9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,	9 εν ακροτομω εξετεινεν χειρα αυτου κατεστρεψεν δε εκ ριζων ορη
10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,	10 δινας δε ποταμων ερρηξεν παν δε εντιμον ειδεν μου ο οφθαλμος
11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.	11 βαθη δε ποταμων ανεκαλυψεν εδειξεν δε εαυτου δυναμιν εις φως
12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?	12 η δε σοφια ποθεν ευρεθη ποιος δε τοπος εστιν της επιστημης
13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.	13 ουκ οιδεν βροτος οδον αυτης ουδε μη ευρεθη εν ανθρωποις
14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’	14 αβυσσος ειπεν ουκ εστιν εν εμοι και θαλασσα ειπεν ουκ εστιν μετ' εμου
15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;	15 ου δωσει συγκλεισμον αντ' αυτης και ου σταθησεται αργυριον ανταλλαγμα αυτης
16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;	16 και ου συμβασταχθησεται χρυσιω ωφιρ εν ονυχι τιμιω και σαπφειρω
17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.	17 ουκ ισωθησεται αυτη χρυσιον και υαλος και το αλλαγμα αυτης σκευη χρυσα
18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!	18 μετεωρα και γαβις ου μνησθησεται και ελκυσον σοφιαν υπερ τα εσωτατα
19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.	19 ουκ ισωθησεται αυτη τοπαζιον αιθιοπιας χρυσιω καθαρω ου συμβασταχθησεται
20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?	20 η δε σοφια ποθεν ευρεθη ποιος δε τοπος εστιν της συνεσεως
21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.	21 λεληθεν παντα ανθρωπον και απο πετεινων του ουρανου εκρυβη
22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’	22 η απωλεια και ο θανατος ειπαν ακηκοαμεν δε αυτης το κλεος
23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,	23 ο θεος ευ συνεστησεν αυτης την οδον αυτος δε οιδεν τον τοπον αυτης
24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.	24 αυτος γαρ την υπ' ουρανον πασαν εφορα ειδως τα εν τη γη παντα α εποιησεν
25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,	25 ανεμων σταθμον υδατος τε μετρα
26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:	26 οτε εποιησεν ουτως υετον ηριθμησεν και οδον εν τιναγματι φωνας
27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.	27 τοτε ειδεν αυτην και εξηγησατο αυτην ετοιμασας εξιχνιασεν
28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«	28 ειπεν δε ανθρωπω ιδου η θεοσεβεια εστιν σοφια το δε απεχεσθαι απο κακων εστιν επιστημη