Jób könyve 28

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,	1 Habet argentum venarum suarum principia, et auro locus est in quo conflatur.
2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,	2 Ferrum de terra tollitur, et lapis solutus calore in æs vertitur.
3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.	3 Tempus posuit tenebris, et universorum finem ipse considerat : lapidem quoque caliginis et umbram mortis.
4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.	4 Dividit torrens a populo peregrinante eos quos oblitus est pes egentis hominis, et invios.
5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,	5 Terra de qua oriebatur panis, in loco suo igni subversa est.
6 köveiben zafírt talál és porában arany van,	6 Locus sapphiri lapides ejus, et glebæ illius aurum.
7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,	7 Semitam ignoravit avis, nec intuitus est eam oculus vulturis.
8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.	8 Non calcaverunt eam filii institorum, nec pertransivit per eam leæna.
9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,	9 Ad silicem extendit manum suam : subvertit a radicibus montes.
10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,	10 In petris rivos excidit, et omne pretiosum vidit oculus ejus.
11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.	11 Profunda quoque fluviorum scrutatus est, et abscondita in lucem produxit.
12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?	12 Sapientia vero ubi invenitur ? et quis est locus intelligentiæ ?
13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.	13 Nescit homo pretium ejus, nec invenitur in terra suaviter viventium.
14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’	14 Abyssus dicit : Non est in me, et mare loquitur : Non est mecum.
15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;	15 Non dabitur aurum obrizum pro ea, nec appendetur argentum in commutatione ejus.
16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;	16 Non conferetur tinctis Indiæ coloribus, nec lapidi sardonycho pretiosissimo vel sapphiro.
17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.	17 Non adæquabitur ei aurum vel vitrum, nec commutabuntur pro ea vasa auri.
18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!	18 Excelsa et eminentia non memorabuntur comparatione ejus : trahitur autem sapientia de occultis.
19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.	19 Non adæquabitur ei topazius de Æthiopia, nec tincturæ mundissimæ componetur.
20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?	20 Unde ergo sapientia venit ? et quis est locus intelligentiæ ?
21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.	21 Abscondita est ab oculis omnium viventium : volucres quoque cæli latet.
22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’	22 Perditio et mors dixerunt : Auribus nostris audivimus famam ejus.
23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,	23 Deus intelligit viam ejus, et ipse novit locum illius.
24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.	24 Ipse enim fines mundi intuetur, et omnia quæ sub cælo sunt respicit.
25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,	25 Qui fecit ventis pondus, et aquas appendit in mensura.
26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:	26 Quando ponebat pluviis legem, et viam procellis sonantibus :
27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.	27 tunc vidit illam et enarravit, et præparavit, et investigavit.
28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«	28 Et dixit homini : Ecce timor Domini, ipsa est sapientia ; et recedere a malo, intelligentia.