Jób könyve 28

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,	1 Habet argentum venarum principia et auro locus est, in quo conflatur.
2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,	2 Ferrum de terra tollitur, et lapis solutus calore in aes vertitur.
3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.	3 Terminum posuit tenebris et universorum finem ipse scrutatur, lapidem quoque caliginis et umbrae.
4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.	4 Aperuit cuniculos gens peregrina, ipsique obliti sunt pedes, penduli haerent plus quam vir nutans.
5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,	5 Terra, de qua oriebatur panis, in profundo subversa est sicut per ignem.
6 köveiben zafírt talál és porában arany van,	6 Locus sapphiri lapides eius, et glebae illius aurum.
7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,	7 Semitam ignoravit avis rapax, nec intuitus est eam oculus vulturis.
8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.	8 Non calcaverunt eam filii superbiae, nec pertransivit per eam leaena.
9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,	9 Ad silicem extendit manum suam, subvertit a radicibus montes.
10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,	10 In petris canales excidit, et omne pretiosum vidit oculus eius.
11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.	11 Profunda quoque fluviorum scrutatus est et abscondita in lucem produxit.
12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?	12 Sapientia vero ubi invenitur? Et quis est locus intellegentiae?
13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.	13 Nescit homo structuram eius, nec invenitur in terra viventium.
14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’	14 Abyssus dicit: “Non est in me”; et mare loquitur: “Non est mecum”.
15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;	15 Non dabitur aurum obryzum pro ea, nec appendetur argentum in commutatione eius.
16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;	16 Non appendetur auro Ophir nec lapidi sardonycho pretiosissimo vel sapphiro.
17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.	17 Non adaequabitur ei aurum vel vitrum, nec commutabuntur pro ea vasa auri.
18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!	18 Corallia et crystallum non memorabuntur comparatione eius; et possessio sapientiae potior margaritis.
19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.	19 Non adaequabitur ei topazius de Aethiopia nec auro mundissimo componetur.
20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?	20 Unde ergo sapientia venit, et quis est locus intellegentiae?
21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.	21 Abscondita est ab oculis omnium viventium, volucres quoque caeli latet.
22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’	22 Perditio et mors dixerunt: “Auribus nostris audivimus famam eius”.
23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,	23 Deus intellegit viam eius, et ipse novit locum illius.
24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.	24 Ipse enim fines mundi intuetur et omnia, quae sub caelo sunt, respicit.
25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,	25 Qui fecit ventis pondus et aquas appendit in mensura,
26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:	26 quando ponebat pluviis legem et viam procellis sonantibus,
27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.	27 tunc vidit illam et enarravit et praeparavit et investigavit.
28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«	28 Et dixit homini: “Ecce timor Domini, ipsa est sapientia; et recedere a malo intellegentia” ”.