Jób könyve 28

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,	1 Certo l’argento ha la sua miniera, E l’oro un luogo dove è fuso.
2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,	2 Il ferro si trae dalla polvere, E la pietra liquefatta rende del rame.
3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.	3 L’uomo ha posto un termine alle tenebre, E investiga ogni cosa infino al fine; Le pietre che son nell’oscurità e nell’ombra della morte;
4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.	4 Ove i torrenti che il piè avea dimenticati scoppiano fuori, E impediscono che niuno vi stia appresso; Poi scemano, e se ne vanno per opera degli uomini.
5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,	5 La terra, che produce il pane, Disotto è rivolta sottosopra, e pare tutta fuoco.
6 köveiben zafírt talál és porában arany van,	6 Le pietre di essa sono il luogo degli zaffiri, E vi è della polvere d’oro.
7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,	7 Niuno uccello rapace ne sa il sentiero, E l’occhio dell’avvoltoio non riguardò mai là.
8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.	8 I leoncini della leonessa non calcarono giammai que’ luoghi, Il leone non vi passò giammai.
9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,	9 L’uomo mette la mano a’ macigni; Egli rivolta sottosopra i monti fin dalla radice.
10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,	10 Egli fa de’ condotti a’ rivi per mezzo le rupi; E l’occhio suo vede ogni cosa preziosa.
11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.	11 Egli tura i fiumi che non gocciolino, E trae fuori in luce le cose nascoste.
12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?	12 Ma la sapienza, onde si trarrà ella? E dov’è il luogo dell’intelligenza?
13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.	13 L’uomo non conosce il prezzo di essa; Ella non si trova nella terra de’ viventi
14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’	14 L’abisso dice: Ella non è in me; E il mare dice: Ella non è appresso di me.
15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;	15 Ei non si può dare oro per essa, Nè può pesarsi argento per lo prezzo suo.
16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;	16 Ella non può essere apprezzata ad oro di Ofir, Nè ad onice prezioso, nè a zaffiro.
17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.	17 Nè l’oro, nè il diamante, non posson pareggiarla di prezzo; Ed alcun vasellamento d’oro fino non può darsi in iscambio di essa.
18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!	18 Appo lei non si fa menzione di coralli, nè di perle; La valuta della sapienza è maggiore che quella delle gemme.
19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.	19 Il topazio di Etiopia non la può pareggiar di prezzo; Ella non può essere apprezzata ad oro puro
20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?	20 Onde viene adunque la sapienza? E dove è il luogo dell’intelligenza?
21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.	21 Conciossiachè ella sia nascosta agli occhi d’ogni vivente, Ed occulta agli uccelli del cielo.
22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’	22 Il luogo della perdizione e la morte dicono: Noi abbiamo con gli orecchi solo udita la fama di essa.
23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,	23 Iddio solo intende la via di essa, E conosce il suo luogo.
24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.	24 Perciocchè egli riguarda fino all’estremità della terra, Egli vede sotto tutti i cieli.
25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,	25 Quando egli dava il peso al vento, E pesava le acque a certa misura;
26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:	26 Quando egli poneva il suo ordine alla pioggia, E la via a’ lampi de’ tuoni;
27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.	27 Allora egli la vedeva, e la contava; Egli l’ordinava, ed anche l’investigava.
28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«	28 Ma egli ha detto all’uomo: Ecco, il timor del Signore è la sapienza; E il ritrarsi dal male è l’intelligenza