Ezechiel 17

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Das Wort des Herrn erging an mich:	1 Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2 Menschensohn, trag dem Haus Israel ein Rätsel vor, erzähl ihm ein Gleichnis!	2 »Emberfia, adj fel talányt és mondj példázatot Izrael házának,
3 Sag: So spricht Gott, der Herr: Ein mächtiger Adler mit gewaltigen Flügeln, mit weiten Schwingen, mit dichtem, buntem Gefieder kam zum Libanon und nahm den Wipfel der Zeder weg.	3 és mondd: Így szól az Úr Isten: A hatalmas, nagyszárnyú sas, hatalmas szárnycsapásokkal, sűrű, tarka tollazattalelment a Libanonra, és elvitte egy cédrusfa hegyét.
4 Den obersten Zweig riss er ab. Ins Land der Krämer brachte er ihn, in die Stadt der Händler legte er ihn.	4 Legfelső ágát letörte és átvitte a kereskedők országába; a kereskedők városába tette le.
5 Dann nahm er vom Samen des Landes und streute ihn auf ein Saatfeld. Er setzte ihn an reichlich strömendes Wasser, als Uferpflanze pflanzte er ihn	5 S vett az ország magvából és a vetésre váró földbe helyezte, hogy gyökeret verjen a bőséges víz mellett; a föld színére helyezte.
6 und er wuchs heran und wurde zum üppigen Weinstock von niedrigem Wuchs. Er sollte seine Ranken dem Adler zuwenden, seine Wurzeln sollten in die Tiefe wachsen.Und er wurde zum Weinstock, bildete Triebe, entfaltete Zweige.	6 Az kisarjadzott és szélesen elterülő, alacsony tőkéjű szőlővé növekedett, hogy ágai feléje forduljanak és gyökerei alatta legyenek. Szőlővé lett tehát, venyigéket növesztett és hajtásokat eresztett.
7 Doch es kam noch ein anderer mächtiger Adler mit gewaltigen Flügeln und dichtem Gefieder. Da drehte jener Weinstock seine Wurzeln ihm zu, trieb ihm seine Ranken entgegen: Der Adler sollte ihn tränken, mehr als das Beet, in das der Weinstock gepflanzt war.	7 Volt egy másik hatalmas, nagyszárnyú, sűrű tollazatú sas is; és íme, az a szőlő mintha efelé nyújtotta volna gyökereit, efelé terjesztette volna ki vesszeit, hogy ez táplálja őt nedvességgel ültetésének ágyaiból.
8 Er war doch auf guten Boden gepflanzt, an reichlich fließendem Wasser, um Zweige zu treiben und Früchte zu tragen und ein herrlicher Weinstock zu werden.	8 Jó földbe, sok víz mellé volt ültetve, hogy lombot hajtson és gyümölcsöt teremjen, hogy nagy szőlőtővé legyen.
9 Sag: So spricht Gott, der Herr: Wird das gelingen? Wird der Adler nicht seine Wurzeln ausreißen und seine Früchte vernichten, sodass all seine grünenden Triebe verdorren? Man braucht keinen starken Arm und nicht viele Menschen, um ihn von den Wurzeln zu reißen.	9 És mondd: Így szól az Úr Isten: Vajon jól fog-e járni? Vajon az nem fogja-e kitépni gyökereit, leszakítani gyümölcseit és elfonnyasztani minden kisarjadt vesszejét, hogy elszáradjon? Nem is kell hozzá sem hatalmas kar, sem nagyszámú nép, hogy gyökerestül kitépje!
10 Wohl ist er gepflanzt, doch wird er gedeihen? Wird er nicht völlig verdorren, wenn der Ostwind ihn trifft? Auf dem Beet, wo er wuchs, wird er verdorren.	10 Íme, el van ültetve; vajon jól fog-e járni? Ha megérinti a perzselő szél, nem fonnyad-e el, és ágyának barázdáiban nem szárad-e el?«
11 Und das Wort des Herrn erging an mich:	11 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
12 Sag doch dem widerspenstigen Volk: Merkt ihr denn nicht, was all das bedeutet? Sag ihnen: Seht, nach Jerusalem kam der König von Babel; er nahm ihren König und ihre Beamten gefangen und führte sie mit sich nach Babel.	12 »Ezt mondd az ellenszegülő háznak: Nem tudjátok, mit jelentenek ezek? Mondd: Íme, Babilon királya Jeruzsálembe érkezett, elhurcolta királyát és fejedelmeit és elvitte őket magához Babilonba.
13 Und er nahm einen Mann aus königlichem Stamm und schloss mit ihm einen Bundund er ließ ihn schwören. Doch die Mächtigen des Landes nahm er gefangen,	13 Aztán fogott valakit a királyi nemzetségből, szövetségre lépett vele és esküt vett ki tőle; de az ország hatalmasait is elvitte,
14 damit das Königreich klein blieb und keinen Aufstand begann, damit es den Bund auch hielt, sodass er Bestand haben konnte.	14 hogy az jelentéktelen királyság legyen és fel ne fuvalkodjék, hanem őrizze meg szövetségét és tartsa meg azt.
15 Doch jener erhob sich gegen den König von Babel und schickte seine Boten ins Land der Ägypter, damit man ihm Pferde und viele Krieger entsandte. Aber wird es gelingen? Kommt er davon, wenn er das unternimmt? Wenn er den Bund bricht, kommt er dann noch davon?	15 Ő azonban elpártolt tőle és követeket küldött Egyiptomba, hogy neki lovakat és nagy sereget adjon. Vajon jól fog-e járni vagy megszabadulhat-e, aki így cselekedett? Vajon megmenekülhet-e, aki megszegte a szövetséget?
16 So wahr ich lebe - Spruch Gottes, des Herrn: In der Residenz des Königs, der ihn zum König gemacht hat, dessen Eid er missachtet und dessen Bund er gebrochen hat, in Babel wird er sterben.	16 Életemre mondom, én, az Úr Isten: Ama király lakóhelyén, aki őt királlyá tette, akinek esküjét megszegte és vele kötött szövetségét felbontotta, Babilon területén fog meghalni!
17 Denn der Pharao wird ihn nicht mit einer starken Streitmacht und mit einem großen Heer im Kampf unterstützen, sondern man wird einen Damm aufschütten, einen Belagerungswall bauen und viele Menschen umbringen.	17 Mert a fáraó nem visel majd ellene hadat nagy hadsereggel, sem sok hadinéppel, amikor az majd töltést készít és sáncot emel, hogy számos embert megöljön.
18 Er hat den Eid missachtet und den Bund gebrochen. Obwohl er sich mit Handschlag verpflichtet hatte, hat er all das getan. Er kommt nicht davon.	18 Mert semmibe vette az esküt és megszegte a szövetséget, holott íme, kezet adott rá; és mivel mindezeket cselekedte, nem fog megmenekülni.
19 Darum - so spricht Gott, der Herr: So wahr ich lebe - meinen Eid, den er missachtet, und meinen Bund, den er gebrochen hat, ich lasse sie auf ihn selbst zurückfallen.	19 Ezért így szól az Úr Isten: Életemre mondom: Az esküt, amelyet semmibe vett, és a szövetséget, amelyet megszegett, az ő fejére fordítom!
20 Ich werfe mein Netz über ihn, er gerät in mein Garn. Nach Babel führe ich ihn und gehe dort mit ihm ins Gericht, denn er hat mir die Treue gebrochen.	20 Kivetem rá hálómat és megfogom őt varsámban és elviszem Babilonba, és ott megítélem hűtlensége miatt, amellyel engem megvetett.
21 Die tapfersten Krieger in all seinen Truppen fallen unter dem Schwert. Die Übriggebliebenen aber werden in alle Winde zerstreut. Dann werdet ihr erkennen, dass ich, der Herr, gesprochen habe.	21 S mindazok, akik vele megfutottak egész seregével együtt, kard által esnek el; akik pedig életben maradnak, a szél minden irányába szétszóródnak, és megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam!«
22 So spricht Gott, der Herr: Ich selbst nehme ein Stück vom hohen Wipfel der Zeder und pflanze es ein. Einen zarten Zweig aus den obersten Ästen breche ich ab, ich pflanze ihn auf einen hoch aufragenden Berg.	22 Így szól az Úr Isten: »Akkor majd én is veszek egy ágat a magas cédrusfa tetejéről és elültetem; ágainak tetejéről egy gyönge ágat letörök, és elültetem egy magas és kiemelkedő hegyen.
23 Auf die Höhe von Israels Bergland pflanze ich ihn. Dort treibt er dann Zweige, er trägt Früchte und wird zur prächtigen Zeder. Allerlei Vögel wohnen darin; alles, was Flügel hat, wohnt im Schatten ihrer Zweige.	23 Izrael magas hegyén ültetem el, kisarjadzik majd és gyümölcsöt terem, és nagy cédrussá lesz; alatta laknak majd a madarak mind, és fészket rak valamennyi szárnyas lombjainak árnyékában;
24 Dann werden alle Bäume auf den Feldern erkennen, dass ich der Herr bin. Ich mache den hohen Baum niedrig, den niedrigen mache ich hoch. Ich lasse den grünenden Baum verdorren, den verdorrten erblühen. Ich, der Herr, habe gesprochen und ich führe es aus.	24 Akkor megtudja majd a vidék minden fája, hogy én, az Úr, aláztam meg a magas fát és magasztaltam fel az alacsony fát; hogy én szárítottam ki a zöldellő fát és borítottam virágba a száraz fát. Én, az Úr, szóltam, és meg is cselekedtem!«