Livro dos Salmos 31

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ao mestre de canto. Salmo de Davi. Junto de vós, Senhor, me refugio. Não seja eu confundido para sempre; por vossa justiça, livrai-me!	1 A karvezetőnek. Zsoltár Dávidtól.
2 Inclinai para mim vossos ouvidos, apressai-vos em me libertar. Sede para mim uma rocha de refúgio, uma fortaleza bem armada para me salvar.	2 Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg engem!
3 Pois só vós sois minha rocha e fortaleza: haveis de me guiar e dirigir, por amor de vosso nome.	3 Hajtsd hozzám füledet, siess, szabadíts meg! Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam, hogy megszabadíts engem!
4 Vós me livrareis das ciladas que me armaram, porque sois minha defesa.	4 Mert erősségem és menedékem vagy, a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat!
5 Em vossas mãos entrego meu espírito; livrai-me, ó Senhor, Deus fiel.	5 Ments ki ebből a csapdából, amelyet ellenem titokban felállítottak, hiszen te vagy erősségem.
6 Detestais os que adoram ídolos vãos. Eu, porém, confio no Senhor.	6 Kezedbe ajánlom lelkemet, ments meg engem, Uram, igazság Istene!
7 Exultarei e me alegrarei pela vossa compaixão, porque olhastes para minha miséria e ajudastes minha alma angustiada.	7 Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak, én azonban az Úrba vetem bizalmamat.
8 Não me entregastes às mãos do inimigo, mas alargastes o caminho sob meus pés.	8 Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet,
9 Tende piedade de mim, Senhor, porque vivo atribulado, de tristeza definham meus olhos, minha alma e minhas entranhas.	9 és nem juttattál ellenség kezére, sőt tágas térre állítottad lábamat.
10 Realmente, minha vida se consome em amargura, e meus anos em gemidos. Minhas forças se esgotaram na aflição, mirraram-se os meus ossos.	10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved,
11 Tornei-me objeto de opróbrio para todos os inimigos, ludíbrio dos vizinhos e pavor dos conhecidos. Fogem de mim os que me vêem na rua.	11 mert fájdalomban enyészik el életem, és éveim siránkozásban. Az ínségtől ellankad erőm és remegnek csontjaim.
12 Fui esquecido dos corações como um morto, fiquei rejeitado como um vaso partido.	12 Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem, szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem: akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem.
13 Sim, eu ouvi o vozerio da multidão; em toda parte, o terror! Conspirando contra mim, tramam como me tirar a vida.	13 Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben, mint összetört edény, olyanná lettem.
14 Mas eu, Senhor, em vós confio. Digo: Sois vós o meu Deus.	14 Mert hallottam sokak szidalmazását, az iszonyatot mindenfelől; Amint egybegyűltek ellenem mindannyian, s azon tanakodtak, hogy elveszik életem.
15 Meu destino está nas vossas mãos. Livrai-me do poder de meus inimigos e perseguidores.	15 Én azonban benned bízom, Uram; Azt mondom: »Te vagy az én Istenem!
16 Mostrai semblante sereno ao vosso servo, salvai-me pela vossa misericórdia.	16 Sorsom a te kezedben van.« Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől.
17 Senhor, não fique eu envergonhado, porque vos invoquei: Confundidos sejam os ímpios e, mudos, lançados na região dos mortos.	17 Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat, szabadíts meg irgalmasságodban.
18 Fazei calar os lábios mentirosos que falam contra o justo com insolência, desprezo e arrogância.	18 Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen, hisz segítségül hívlak téged. Érje szégyen a gonoszokat és némuljanak el az alvilágban;
19 Quão grande é, Senhor, vossa bondade, que reservastes para os que vos temem e com que tratais aos que se refugiam em vós, aos olhos de todos.	19 Némuljanak el az álnok ajkak, melyek az igaz ellen gonoszat szólnak, kevélyen és megvetéssel.
20 Sob a proteção de vossa face os defendeis contra as conspirações dos homens. Vós os ocultais em vossa tenda contra as línguas maldizentes.	20 Uram, milyen bőséges a te édességed, amelyet elrejtettél a téged félők számára, amelyet a benned bízóknak juttatsz az emberek fiai előtt!
21 Bendito seja o Senhor, que usou de maravilhosa bondade, abrigando-me em cidade fortificada.	21 Elrejted őket arcod rejtekében az emberek háborgatása elől; Megoltalmazod őket hajlékodban a perlekedő nyelvektől.
22 Eu, porém, tinha dito no meu temor: Fui rejeitado de vossa presença. Mas ouvistes antes o brado de minhas súplicas, quando clamava a vós.	22 Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta irgalmát nekem a megerősített városban!
23 Amai o Senhor todos os seus servos! Ele protege os que lhe são fiéis. Sabe, porém, retribuir, castigando com rigor aos que procedem com soberba.	23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: »Elvetettél szemed elől engem!« Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát, amikor kiáltottam hozzád.
24 Animai-vos e sede fortes de coração todos vós, que esperais no Senhor.	24 Szeressétek az Urat, szentjei mind, mert az Úr megőrzi a hűségest, de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek.
	25 Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!