A zsoltárok könyve 60

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Miktám Dávidtól. Tanító ének.	1 Magistro chori. Secundum " Lilium praecepti ". Miktam. David. Ad docendum.
2 Amikor kivonult Arám Naharaim és Arám Szóba ellen, és amikor Joáb visszatért és legyőzte Edomot a Sóaknás völgyben: tizenkétezret.	2 Quando contra Aram Naharaim et Aram Soba egressus est, et quando Ioab reversus devicit Edom in valle Salis: duodecim milia (hominum).
3 Isten, elvetettél és szerteszórtál minket, haragra gerjedtél, de térj vissza hozzánk!	3 Deus, reppulisti nos, destruxisti nos. Iratus es. Convertere ad nos!
4 Megrendítetted az országot és összetörted, gyógyítsd meg sebeit, mert egyre remeg.	4 Concussisti terram, confregisti eam; sana contritiones eius, quia commota est.
5 Kemény dolgokat mutattál népednek, kábító borral itattál minket.	5 Ostendisti populo tuo dura, potasti nos vino vertiginis.
6 Jelt adtál a téged félőknek, hogy az íjak elől megmeneküljenek.	6 Dedisti metuentibus te signum, ut fugiant a facie arcus.
7 Hogy szeretteid megszabaduljanak, szabadíts meg jobboddal és hallgass meg minket!	7 Ut liberentur dilecti tui, salvos fac dextera tua et exaudi nos.
8 Szent helyén így szól Isten: »Örvendezve kiosztom Szíchemet, kimérem Szukkót völgyét nektek.	8 Deus locutus est in sancto suo: “ Laetabor et partibor Sichimam et convallem Succoth metibor.
9 Enyém Gileád és enyém Manassze, és Efraim fejem sisakja. Júda az én jogaram,	9 Meus est Galaad, et meus est Manasses, et Ephraim fortitudo capitis mei. Iuda sceptrum meum,
10 Moáb a tál, amelyben mosakszom. Edomra vetem sarumat, a filiszteusok hódolnak nekem.«	10 Moab olla lavacri mei. Super Idumaeam extendam calceamentum meum, super Philistaeam vociferabor ”.
11 Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el engem Edomba?	11 Quis adducet me in civitatem munitam? Quis deducet me usque in Idumaeam?
12 Nemde te, Isten, bár elvetettél minket, te, Isten, bár nem vonultál ki seregeinkkel? Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az emberi segítség,	12 Nonne tu, Deus, qui reppulisti nos; et non egredieris, Deus, in virtutibus nostris? Da nobis auxilium de tribulatione, quia vana salus hominis.
13 de Istennel győzelmet aratunk, s ő eltapossa ellenségeinket.	13 In Deo faciemus virtutem, et ipse conculcabit tribulantes nos.