A zsoltárok könyve 60

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Miktám Dávidtól. Tanító ének.	1 'Al maestro del coro. Su "Giglio del precetto".' 'Miktam. Di Davide. Da insegnare.'
2 Amikor kivonult Arám Naharaim és Arám Szóba ellen, és amikor Joáb visszatért és legyőzte Edomot a Sóaknás völgyben: tizenkétezret.	2 'Quando uscì contro gli Aramei della Valle dei due fiumi e contro gli Aramei di Soba, e quando Gioab, nel ritorno, sconfisse gli Idumei nella Valle del sale: dodicimila uomini.'
3 Isten, elvetettél és szerteszórtál minket, haragra gerjedtél, de térj vissza hozzánk!	3 Dio, tu ci hai respinti, ci hai dispersi; ti sei sdegnato: ritorna a noi.
4 Megrendítetted az országot és összetörted, gyógyítsd meg sebeit, mert egyre remeg.	4 Hai scosso la terra, l'hai squarciata, risana le sue fratture, perché crolla.
5 Kemény dolgokat mutattál népednek, kábító borral itattál minket.	5 Hai inflitto al tuo popolo dure prove, ci hai fatto bere vino da vertigini.
6 Jelt adtál a téged félőknek, hogy az íjak elől megmeneküljenek.	6 Hai dato un segnale ai tuoi fedeli perché fuggissero lontano dagli archi.
7 Hogy szeretteid megszabaduljanak, szabadíts meg jobboddal és hallgass meg minket!	7 Perché i tuoi amici siano liberati, salvaci con la destra e a noi rispondi.
8 Szent helyén így szól Isten: »Örvendezve kiosztom Szíchemet, kimérem Szukkót völgyét nektek.	8 Dio ha parlato nel suo tempio: "Esulto e divido Sichem, misuro la valle di Succot.
9 Enyém Gileád és enyém Manassze, és Efraim fejem sisakja. Júda az én jogaram,	9 Mio è Gàlaad, mio è Manasse, Èfraim è la difesa del mio capo, Giuda lo scettro del mio comando.
10 Moáb a tál, amelyben mosakszom. Edomra vetem sarumat, a filiszteusok hódolnak nekem.«	10 Moab è il bacino per lavarmi, sull'Idumea getterò i miei sandali, sulla Filistea canterò vittoria".
11 Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el engem Edomba?	11 Chi mi condurrà alla città fortificata, chi potrà guidarmi fino all'Idumea?
12 Nemde te, Isten, bár elvetettél minket, te, Isten, bár nem vonultál ki seregeinkkel? Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az emberi segítség,	12 Non forse tu, o Dio, che ci hai respinti, e più non esci, o Dio, con le nostre schiere?
13 de Istennel győzelmet aratunk, s ő eltapossa ellenségeinket.	13 Nell'oppressione vieni in nostro aiuto perché vana è la salvezza dell'uomo.
	14 Con Dio noi faremo prodigi: egli calpesterà i nostri nemici.