A zsoltárok könyve 60

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Miktám Dávidtól. Tanító ének.	1 Mictam di Davide, da insegnare; dato al capo de’ Musici, sopra Susan-edut; intorno a ciò ch’egli diede il guasto alla Siria di Soba; e che Ioab, ritornando, sconfisse gl’Idumei nella valle del Sale; in numero di dodici mila O DIO, tu ci hai scacciati, tu ci hai dissipati, Tu ti sei adirato; e poi, tu ti sei rivolto a noi.
2 Amikor kivonult Arám Naharaim és Arám Szóba ellen, és amikor Joáb visszatért és legyőzte Edomot a Sóaknás völgyben: tizenkétezret.	2 Tu hai scrollata la terra, e l’hai schiantata; Ristora le sue rotture; perciocchè è smossa.
3 Isten, elvetettél és szerteszórtál minket, haragra gerjedtél, de térj vissza hozzánk!	3 Tu hai fatte sentire al tuo popolo cose dure; Tu ci hai dato a bere del vino di stordimento.
4 Megrendítetted az országot és összetörted, gyógyítsd meg sebeit, mert egyre remeg.	4 Ma ora, tu hai dato a quelli che ti temono una bandiera, Per alzarla, per amor della tua verità. Sela.
5 Kemény dolgokat mutattál népednek, kábító borral itattál minket.	5 Acciocchè la tua diletta gente sia liberata, Salvami colla tua destra, e rispondimi
6 Jelt adtál a téged félőknek, hogy az íjak elől megmeneküljenek.	6 Iddio ha parlato per la sua santità: Io trionferò, Io spartirò Sichem, e misurerò la valle di Succot.
7 Hogy szeretteid megszabaduljanak, szabadíts meg jobboddal és hallgass meg minket!	7 Mio è Galaad, e mio è Manasse, Ed Efraim è la forza del mio capo; Giuda è il mio legislatore;
8 Szent helyén így szól Isten: »Örvendezve kiosztom Szíchemet, kimérem Szukkót völgyét nektek.	8 Moab è la caldaia del mio lavatoio; Io getterò le mie scarpe sopra Edom; O Palestina, fammi delle acclamazioni.
9 Enyém Gileád és enyém Manassze, és Efraim fejem sisakja. Júda az én jogaram,	9 Chi mi condurrà nella città della fortezza? Chi mi menerà fino in Edom?
10 Moáb a tál, amelyben mosakszom. Edomra vetem sarumat, a filiszteusok hódolnak nekem.«	10 Non sarai desso tu, o Dio, che ci avevi scacciati? E non uscivi più fuori, o Dio, co’ nostri eserciti?
11 Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el engem Edomba?	11 Dacci aiuto, per uscir di distretta; Perciocchè il soccorso degli uomini è vanità.
12 Nemde te, Isten, bár elvetettél minket, te, Isten, bár nem vonultál ki seregeinkkel? Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az emberi segítség,	12 In Dio noi faremo prodezze; Ed egli calpesterà i nostri nemici
13 de Istennel győzelmet aratunk, s ő eltapossa ellenségeinket.