A zsoltárok könyve 60

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Miktám Dávidtól. Tanító ének.	1 Del maestro de coro. Según la melodía de «El lirio del testimonio». Mictán de David. Para enseñar.
2 Amikor kivonult Arám Naharaim és Arám Szóba ellen, és amikor Joáb visszatért és legyőzte Edomot a Sóaknás völgyben: tizenkétezret.	2 Cuando luchó contra Aram Naharaim y contra Aram de Sobá, y Joab volvió para derrotar a Edom, en el valle de la Sal, dando muerte a doce mil hombres.
3 Isten, elvetettél és szerteszórtál minket, haragra gerjedtél, de térj vissza hozzánk!	3 ¡Oh Dios, tú nos has rechazado, nos has deshecho! Estabas irritado: ¡vuélvete a nosotros!
4 Megrendítetted az országot és összetörted, gyógyítsd meg sebeit, mert egyre remeg.	4 Hiciste temblar la tierra, la agrietaste: repara sus grietas, porque se desmorona.
5 Kemény dolgokat mutattál népednek, kábító borral itattál minket.	5 Impusiste a tu pueblo una dura prueba, nos hiciste beber un vino embriagador.
6 Jelt adtál a téged félőknek, hogy az íjak elől megmeneküljenek.	6 Diste a tus fieles la señal de retirada, para que huyeran de los arqueros.
7 Hogy szeretteid megszabaduljanak, szabadíts meg jobboddal és hallgass meg minket!	7 ¡Sálvanos con tu poder, respóndenos, para que se pongan a salvo tus predilectos!
8 Szent helyén így szól Isten: »Örvendezve kiosztom Szíchemet, kimérem Szukkót völgyét nektek.	8 Dios habló desde su Santuario: «Yo repartiré triunfalmente a Siquem y distribuiré el valle de Sucot.
9 Enyém Gileád és enyém Manassze, és Efraim fejem sisakja. Júda az én jogaram,	9 Mío es Galaad, Manasés me pertenece; Efraím es mi yelmo, mi cetro es Judá,
10 Moáb a tál, amelyben mosakszom. Edomra vetem sarumat, a filiszteusok hódolnak nekem.«	10 Moab es la vasija donde yo me lavo; plantaré mis sandalias en Edom y cantaré victoria sobre Filistea».
11 Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el engem Edomba?	11 ¿Quién me llevará hasta la ciudad fortificada, quién me conducirá hasta Edom,
12 Nemde te, Isten, bár elvetettél minket, te, Isten, bár nem vonultál ki seregeinkkel? Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az emberi segítség,	12 si tú, oh Dios, nos has rechazado y ya no sales con nuestro ejército?
13 de Istennel győzelmet aratunk, s ő eltapossa ellenségeinket.	13 Danos tu ayuda contra el adversario, porque es inútil el auxilio de los hombres.
	14 Con Dios alcanzaremos la victoria y él aplastará a nuestros enemigos.