Jób könyve 33

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Halljad tehát, Jób, beszédemet, és figyelj minden szavamra!	1 Ten a bien, Job, escuchar mis palabras, presta oído a todas mis razones.
2 Íme, megnyitom számat, szóljon nyelvem torkomban!	2 Ya ves que he abierto mi boca, en mi paladar habla mi lengua.
3 Becsületes szívből jönnek szavaim, és tiszta véleményt hirdet ajkam.	3 Mi corazón dará palabras cuerdas, la pura verdad dirán mis labios.
4 Isten lehelete alkotott, s a Mindenható fuvallata éltet engem.	4 El soplo de Dios me hizo, me animó el aliento de Sadday.
5 Ha tudsz, csak felelj meg nekem és állj ki velem szemben.	5 Si eres capaz, replícame, ¡alerta, ponte en guardia ante mí!
6 hisz engem is Isten alkotott, mint téged, ugyanolyan agyagból alkotott engem is,	6 Mira, soy como tú, no soy un dios, también yo de arcilla fui plasmado.
7 a tőlem való félelem ne rettentsen meg téged, és ékesszólásom ne legyen terhedre!	7 Por eso mi terror no te ha de espantar, no pesará mi mano sobre ti.
8 Nos, te azt mondtad fülem hallatára, hallottam beszéded szavát:	8 No has hecho más que decir a mis propios oídos, - pues he oído el son de tus palabras -:
9 ‘Tiszta vagyok és bűntelen, mocsok nélkül és nincs gonoszság bennem!	9 «Puro soy, sin delito; limpio estoy, no hay culpa en mí.
10 Íme, ő vádakat talál ki ellenem és ellenségének néz engem!	10 Pero él inventa contra mí pretextos, y me reputa como su enemigo;
11 Béklyóba szorítja lábamat és figyeli minden utamat!’	11 mis pies pone en el cepo, espía todas mis sendas.»
12 Ez az, amiben nincs igazad, felelem neked, mert Isten különb az embernél.	12 Pues bien, respondo, en esto no tienes razón, porque Dios es más grande que el hombre.
13 Azért perelsz vele, mert egyetlen szavadat sem méltatta válaszra?	13 ¿Por qué te querellas tú con él porque no responda a todas tus palabras?
14 Egyszer szól Isten, és nem hozza elő ugyanazt másodszor:	14 Habla Dios una vez, y otra vez, sin que se le haga caso.
15 álom által, éjjeli látomásban, amikor mély álom száll az emberekre, s az ágyon szenderegnek;	15 En sueños, en visión nocturna, cuando un letargo cae sobre los hombres, mientras están dormidos en su lecho,
16 megnyitja akkor az emberek fülét és megintve fegyelemre tanítja őket,	16 entonces abre él el oído de los hombres, y con sus apariciones les espanta,
17 hogy eltérítse az embert tetteitől, és megszabadítsa a kevélységtől,	17 para apartar al hombre de sus obras y acabar con su orgullo de varón,
18 hogy visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét, hogy ne rohanjon kardba.	18 para librar su alma de la fosa y su vida de pasar el Canal.
19 Meg is feddi őt még fájdalommal az ágyban, és megfonnyasztja minden csontját,	19 También es corregido por el dolor en su camilla, por el temblor continuo de sus huesos,
20 úgy, hogy megutálja élete a kenyeret, és lelke a régi kedvelt ételt;	20 cuando a su vida el alimento asquea y a su alma los manjares exquisitos,
21 húsa elsorvad, csontjai pedig, amelyek be voltak borítva, előtűnnek.	21 cuando su carne desaparece de la vista, y sus huesos, que no se veían, aparecen;
22 Lelke a sírveremhez közeledik, és élete a halálthozókhoz.	22 cuando su alma a la fosa se aproxima y su vida a la morada de los muertos.
23 De ha közbenjár érte egy angyal, csak egy az ezer közül, hogy hírül adja az embernek kötelességét,	23 Si hay entonces junto a él un Ángel, un Mediador escogido entre mil, que declare al hombre su deber,
24 megkönyörül majd rajta és mondja: ‘Engedd őt szabadon, hogy ne szálljon a sírverembe, megtaláltam már, amiért neki kegyelmezzek.’	24 que de él se apiade y diga: «Líbrale de bajar a la fosa, yo he encontrado el rescate de su alma»,
25 Ha el is sorvadt teste a büntetésektől, újra kezdi ifjúsága napjait.	25 su carne se renueva de vigor juvenil, vuelve a los días de su adolescencia.
26 Könyörög Istenhez, és ő kegyébe fogadja, hogy ujjongva láthassa arcát, és visszaadja az embernek igazságát.	26 Invoca a Dios, que le otorga su favor, y va a ver con júbilo su rostro Anuncia a los demás su justicia,
27 Körültekint az emberek között és mondja: ‘Vétkeztem és valóban helytelenül cselekedtem, de nem bűnhődtem, amint méltó voltam:	27 canta así entre los hombres: «Yo había pecado y torcido el derecho, mas Dios no me ha dado el merecido.
28 megváltotta lelkemet, hogy ne szálljon a sírverembe, hanem éljek és lássam a napvilágot!’	28 Ha librado mi alma de pasar por la fosa, y mi vida contempla la luz.»
29 Íme, mindezeket cselekszi Isten, kétszer is, akár háromszor is az emberrel,	29 He aquí todo lo que hace Dios, dos y tres veces con el hombre,
30 hogy visszarántsa lelkét az enyészettől, hogy megvilágítsa az élők napfényével.	30 para recobrar su alma de la fosa, para que sea alumbrado con la luz de los vivos.
31 Figyelmezz, Jób, és hallgass rám! Légy csendben, hadd beszéljek én!	31 Atiende, Job, escúchame, guarda silencio, y yo hablaré.
32 Ha van mondanivalód, felelj meg nekem, beszélj, mert szívesen adnék neked igazat.	32 Si tienes algo que decir, replícame, habla, pues yo deseo darte la razón.
33 Ha pedig nincs mit mondanod, hallgass engem, légy csendben, majd bölcsességre tanítalak!«	33 Si no, escúchame, guarda silencio, y yo te enseñaré sabiduría.