1 Mieux vaut le pauvre qui vit honnêtement, que l’insensé qui a su se débrouiller. | 1 Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag. |
2 Même l’enthousiasme ne vaut rien s’il n’y a pas réflexion; qui se précipite perd son chemin. | 2 Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép. |
3 On se ruine par sa propre bêtise, et puis c’est à Yahvé qu’on s’en prend! | 3 Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng! |
4 La fortune attire de nombreux amis, tandis qu’en devenant pauvre on perd les siens. | 4 A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják. |
5 Le faux témoin ne restera pas impuni, celui qui ment quand il témoigne n’échappera pas. | 5 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül. |
6 Un notable a beaucoup de flatteurs, tous sont amis de celui qui arrose. | 6 Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja. |
7 Le pauvre est rejeté de tous ses frères, ses amis ont été les premiers à s’éloigner. Avec qui parler? Ils ne se présentent pas. | 7 A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem. |
8 Qui acquiert du bon sens se fait du bien à lui-même; qui agit avec intelligence trouvera le bonheur. | 8 Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot. |
9 Le faux témoin ne restera pas impuni, celui qui ment quand il témoigne périra. | 9 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni. |
10 Il ne convient pas qu’un sot vive dans le luxe, et moins encore qu’un esclave commande à des princes. | 10 Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken. |
11 Un homme intelligent surmonte sa colère; en méprisant l’offense il se grandit. | 11 Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni. |
12 La fureur du roi est comme le rugissement du lion, sa bienveillance est comme la rosée sur l’herbe. | 12 A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen. |
13 Un fils stupide fait le malheur de son père; les criailleries d’une femme n’ont pas plus de fin qu’une fuite d’eau. | 13 A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető. |
14 On hérite de son père une maison et des biens, mais c’est Yahvé qui donne une épouse de bon sens. | 14 A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van. |
15 La paresse amène la torpeur; le nonchalant connaîtra la faim. | 15 A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen. |
16 Qui garde le commandement se garde lui-même; qui méprise la parole mourra. | 16 Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik. |
17 Qui a pitié du pauvre prête à Yahvé: il saura payer sa dette. | 17 Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért. |
18 Corrige ton fils tant qu’il y a espoir: sinon, tu serais responsable de sa mort. | 18 Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld! |
19 Celui qui s’est emporté doit payer; si on l’en exempte, il recommencera. | 19 Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással! |
20 Écoute les conseils, reçois l’enseignement: à la fin tu seras un sage. | 20 Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy! |
21 L’homme soupèse les nombreuses possibilités, mais c’est le dessein de Yahvé qui se réalisera. | 21 Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló! |
22 C’est la bonté d’un homme qui le fait aimer, on préfère un pauvre à un arrogant. | 22 A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi. |
23 La crainte de Yahvé te fera vivre: tu dormiras tranquille, à l’abri du malheur. | 23 Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni. |
24 Quand le paresseux tend la main vers le plat, il ne la ramène pas à la bouche. | 24 A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli. |
25 Punis le moqueur, et le naïf fera attention; fais une remarque à l’homme sensé et il comprendra. | 25 Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít. |
26 Qui dépouille son père et chasse sa mère est un fils infâme et dénaturé. | 26 Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek. |
27 Quand le fils n’écoute plus ceux qui le reprennent, il ne peut que ruminer des pensées mauvaises. | 27 Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben! |
28 Un témoin pervers se moque de la justice; la bouche des méchants se complaît dans l’injustice. | 28 A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot. |
29 Le fouet est pour ceux qui se moquent, le bâton a été fait pour le dos des sots. | 29 Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak. |