Marcus 10

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et inde exsurgens venit in fines Judææ ultra Jordanem : et conveniunt iterum turbæ ad eum : et sicut consueverat, iterum docebat illos.	1 Ezután elindult onnan, és a Jordán túlsó partján Júdea határába ment. Újból tömeg gyülekezett hozzá, ő pedig szokása szerint ismét tanította őket.
2 Et accedentes pharisæi interrogabant eum : Si licet viro uxorem dimittere : tentantes eum.	2 A farizeusok odajárultak hozzá, s hogy próbára tegyék, megkérdezték tőle: »Szabad-e a férfinak elbocsátani a feleségét?«
3 At ille respondens, dixit eis : Quid vobis præcepit Moyses ?	3 Ő így felelt nekik: »Mit parancsolt nektek Mózes?«
4 Qui dixerunt : Moyses permisit libellum repudii scribere, et dimittere.	4 Erre azt mondták: »Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elbocsássuk« .
5 Quibus respondens Jesus, ait : Ad duritiam cordis vestri scripsit vobis præceptum istud :	5 Erre Jézus azt válaszolta nekik: »A ti keményszívűségetek miatt írta nektek e parancsot.
6 ab initio autem creaturæ masculum et feminam fecit eos Deus.	6 A teremtés kezdetén azonban Isten férfivá és nővé alkotta őket .
7 Propter hoc relinquet homo patrem suum et matrem, et adhærebit ad uxorem suam :	7 Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik,
8 et erunt duo in carne una. Itaque jam non sunt duo, sed una caro.	8 és a kettő egy testté lesz . Így már nem ketten vannak, hanem egy test.
9 Quod ergo Deus conjunxit, homo non separet.	9 Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!«
10 Et in domo iterum discipuli ejus de eodem interrogaverunt eum.	10 Odahaza a tanítványai ismét megkérdezték őt erről a dologról.
11 Et ait illis : Quicumque dimiserit uxorem suam, et aliam duxerit, adulterium committit super eam.	11 Azt felelte nekik: »Aki elbocsátja a feleségét és másikat vesz, házasságtöréssel vét ellene.
12 Et si uxor dimiserit virum suum, et alii nupserit, mœchatur.	12 És ha az asszony elhagyja férjét és máshoz megy, házasságot tör.«
13 Et offerebant illi parvulos ut tangeret illos. Discipuli autem comminabantur offerentibus.	13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket.
14 Quos cum videret Jesus, indigne tulit, et ait illis : Sinite parvulos venire ad me, et ne prohibueritis eos : talium enim est regnum Dei.	14 Ezt látva Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: »Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.
15 Amen dico vobis : Quisquis non receperit regnum Dei velut parvulus, non intrabit in illud.	15 Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.«
16 Et complexans eos, et imponens manus super illos, benedicebat eos.	16 Azután karjaiba vette őket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket.
17 Et cum egressus esset in viam, procurrens quidam genu flexo ante eum, rogabat eum : Magister bone, quid faciam ut vitam æternam percipiam ?	17 Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: »Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«
18 Jesus autem dixit ei : Quid me dicis bonum ? nemo bonus, nisi unus Deus.	18 Jézus erre azt mondta neki: »Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten.
19 Præcepta nosti : ne adulteres, ne occidas, ne fureris, ne falsum testimonium dixeris, ne fraudem feceris, honora patrem tuum et matrem.	19 Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!«
20 At ille respondens, ait illi : Magister, hæc omnia observavi a juventute mea.	20 Az illető azt felelte neki: »Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.«
21 Jesus autem intuitus eum, dilexit eum, et dixit ei : Unum tibi deest : vade, quæcumque habes vende, et da pauperibus, et habebis thesaurum in cælo : et veni, sequere me.	21 Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: »Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!«
22 Qui contristatus in verbo, abiit mœrens : erat enim habens multas possessiones.	22 Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.
23 Et circumspiciens Jesus, ait discipulis suis : Quam difficile qui pecunias habent, in regnum Dei introibunt !	23 Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: »Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek vagyonuk van!«
24 Discipuli autem obstupescebant in verbis ejus. At Jesus rursus respondens ait illis : Filioli, quam difficile est, confidentes in pecuniis, in regnum Dei introire !	24 A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: »Gyermekeim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába bejutni!
25 Facilius est camelum per foramen acus transire, quam divitem intrare in regnum Dei.	25 Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába.«
26 Qui magis admirabantur, dicentes ad semetipsos : Et quis potest salvus fieri ?	26 Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: »Akkor hát ki üdvözülhet?«
27 Et intuens illos Jesus, ait : Apud homines impossibile est, sed non apud Deum : omnia enim possibilia sunt apud Deum.	27 Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: »Embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges« .
28 Et cœpit ei Petrus dicere : Ecce nos dimisimus omnia, et secuti sumus te.	28 Ekkor megszólalt Péter: »Íme, mi elhagytunk mindent és követtünk téged!«
29 Respondens Jesus, ait : Amen dico vobis : Nemo est qui reliquerit domum, aut fratres, aut sorores, aut patrem, aut matrem, aut filios, aut agros propter me et propter Evangelium,	29 Jézus azt felelte: »Bizony, mondom nektek: mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért,
30 qui non accipiat centies tantum, nunc in tempore hoc : domos, et fratres, et sorores, et matres, et filios, et agros, cum persecutionibus, et in sæculo futuro vitam æternam.	30 százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet.
31 Multi autem erunt primi novissimi, et novissimi primi.	31 Sokan lesznek elsőkből utolsók, és utolsókból elsők.«
32 Erant autem in via ascendentes Jerosolymam : et præcedebat illos Jesus, et stupebant : et sequentes timebant. Et assumens iterum duodecim, cœpit illis dicere quæ essent ei eventura.	32 Mikor úton voltak, hogy fölmenjenek Jeruzsálembe, Jézus előttük haladt. Az emberek megcsodálták, tanítványai pedig aggódva követték. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és elkezdett nekik beszélni mindarról, ami rá vár:
33 Quia ecce ascendimus Jerosolymam, et Filius hominis tradetur principibus sacerdotum, et scribis, et senioribus, et damnabunt eum morte, et tradent eum gentibus :	33 »Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak.
34 et illudent ei, et conspuent eum, et flagellabunt eum, et interficient eum : et tertia die resurget.	34 Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik; de harmadnapra föltámad.«
35 Et accedunt ad eum Jacobus et Joannes filii Zebedæi, dicentes : Magister, volumus ut quodcumque petierimus, facias nobis.	35 Ekkor eléje járultak Zebedeus fiai, Jakab és János, és így szóltak: »Mester! Azt szeretnénk, hogy amit kérünk, tedd meg nekünk.«
36 At ille dixit eis : Quid vultis ut faciam vobis ?	36 Ő megkérdezte tőlük: »Mit akartok, hogy megtegyek nektek?«
37 Et dixerunt : Da nobis ut unus ad dexteram tuam, et alius ad sinistram tuam sedeamus in gloria tua.	37 Azt felelték: »Tedd meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk pedig a bal oldaladon ülhessen a te dicsőségedben.«
38 Jesus autem ait eis : Nescitis quid petatis : potestis bibere calicem, quem ego bibo, aut baptismo, quo ego baptizor, baptizari ?	38 Jézus erre azt mondta nekik: »Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom? Vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?«
39 At illi dixerunt ei : Possumus. Jesus autem ait eis : Calicem quidem, quem ego bibo, bibetis ; et baptismo, quo ego baptizor, baptizabimini :	39 Ők azt felelték neki: »Meg tudunk.« Ekkor Jézus azt mondta nekik: »A kehelyből, amelyből én iszom, inni fogtok ugyan, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is meg fogtok keresztelkedni.
40 sedere autem ad dexteram meam, vel ad sinistram, non est meum dare vobis, sed quibus paratum est.	40 De azt megadni, hogy a jobbomon vagy a balomon ki üljön, az nem az én dolgom. Az azoké lesz, akiknek készítették.«
41 Et audientes decem, cœperunt indignari de Jacobo et Joanne.	41 Amikor a tíz meghallotta ezt, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra.
42 Jesus autem vocans eos, ait illis : Scitis quia hi, qui videntur principari gentibus, dominantur eis : et principes eorum potestatem habent ipsorum.	42 Jézus azonban magához hívta őket, és azt mondta nekik: »Tudjátok, hogy akiket a nemzetek fejedelmeknek tekintenek, azok uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak felettük.
43 Non ita est autem in vobis, sed quicumque voluerit fieri major, erit vester minister :	43 Köztetek azonban ez nem így van, hanem aki nagy akar lenni, az legyen a szolgátok;
44 et quicumque voluerit in vobis primus esse, erit omnium servus.	44 aki pedig első akar lenni köztetek, az a szolgája lesz mindenkinek.
45 Nam et Filius hominis non venit ut ministraretur ei, sed ut ministraret, et daret animam suam redemptionem pro multis.	45 Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.«
46 Et veniunt Jericho : et proficiscente eo de Jericho, et discipulis ejus, et plurima multitudine, filius Timæi Bartimæus cæcus, sedebat juxta viam mendicans.	46 Ezután megérkeztek Jerikóba. Amikor kiment Jerikóból tanítványaival és a nagy sokasággal, a vak Bartímeus, Tímeus fia az útfélen ült és kéregetett.
47 Qui cum audisset quia Jesus Nazarenus est, cœpit clamare, et dicere : Jesu fili David, miserere mei.	47 Amint meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, elkezdett kiáltozni: »Jézus, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!«
48 Et comminabantur ei multi ut taceret. At ille multo magis clamabat : Fili David, miserere mei.	48 Sokan leintették őt, hogy hallgasson. Ő azonban annál jobban kiáltozott: »Dávid Fia! Könyörülj rajtam!«
49 Et stans Jesus præcepit illum vocari. Et vocant cæcum, dicentes ei : Animæquior esto : surge, vocat te.	49 Jézus megállt és megparancsolta, hogy hívják őt eléje. Erre odahívták a vakot, ezekkel a szavakkal: »Bízzál! Kelj föl, hív téged!«
50 Qui projecto vestimento suo exiliens, venit ad eum.	50 Mire az ledobta a felső ruháját, felugrott és odament hozzá.
51 Et respondens Jesus dixit illi : Quid tibi vis faciam ? Cæcus autem dixit ei : Rabboni, ut videam.	51 Jézus megszólította és megkérdezte: »Mit akarsz, mit cselekedjek neked?« A vak azt felelte neki: »Mester! Hogy lássak!«
52 Jesus autem ait illi : Vade, fides tua te salvum fecit. Et confestim vidit, et sequebatur eum in via.	52 Jézus erre azt mondta neki: »Menj, a hited meggyógyított téged.« Erre azonnal látni kezdett, és követte őt az úton.