Jeremiæ 52

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Filius viginti et unius anni erat Sedecias cum regnare cœpisset, et undecim annis regnavit in Jerusalem. Et nomen matris ejus Amital filia Jeremiæ de Lobna.	1 Huszonegy éves volt Cidkija, amikor király lett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve Amitál volt, s a Libnából való Jeremiásnak volt a leánya.
2 Et fecit malum in oculis Domini, juxta omnia quæ fecerat Joakim,	2 Azt cselekedte, ami rossz az Úr szemében, egészen úgy, ahogy Joakim cselekedett.
3 quoniam furor Domini erat in Jerusalem et in Juda, usquequo projiceret eos a facie sua : et recessit Sedecias a rege Babylonis.	3 Bizony, az Úr haragja miatt történt ez Jeruzsálemben és Júdában, míg el nem vetette őket színe elől. Cidkija akkor fellázadt Babilon királya ellen.
4 Factum est autem in anno nono regni ejus, in mense decimo, decima mensis, venit Nabuchodonosor rex Babylonis, ipse et omnis exercitus ejus, adversus Jerusalem : et obsederunt eam, et ædificaverunt contra eam munitiones in circuitu.	4 Uralkodásának kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónap tizedik napján történt, hogy megérkezett Nebukadnezár, Babilon királya, ő maga és egész hadserege Jeruzsálem alá, tábort ütöttek vele szemben, és ostromműveket építettek körülötte.
5 Et fuit civitas obsessa usque ad undecimum annum regis Sedeciæ.	5 A város ostrom alatt állt Cidkija király tizenegyedik esztendejéig.
6 Mense autem quarto, nona mensis, obtinuit fames civitatem, et non erant alimenta populo terræ.	6 A negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján már úgy elhatalmasodott az éhínség a városban, hogy nem volt kenyere az ország népének.
7 Et dirupta est civitas, et omnes viri bellatores ejus fugerunt, exieruntque de civitate nocte, per viam portæ quæ est inter duos muros, et ducit ad hortum regis, Chaldæis obsidentibus urbem in gyro, et abierunt per viam quæ ducit in eremum.	7 Ekkor betörtek a városba. A harcosok éjszaka mind elmenekültek, és kimentek a városból a két várfal között levő kapun át, amely a király kertje mellett volt. Bár a káldeaiak ott voltak a város körül, ők elmentek a síkság felé vezető úton.
8 Persecutus est autem Chadæorum exercitus regem, et apprehenderunt Sedeciam in deserto quod est juxta Jericho : et omnis comitatus ejus diffugit ab eo.	8 De a káldeaiak serege üldözőbe vette a királyt, és utol is érték Cidkiját a jerikói síkságon, miközben egész serege szétszóródott mellőle.
9 Cumque comprehendissent regem, adduxerunt eum ad regem Babylonis in Reblatha, quæ est in terra Emath, et locutus est ad eum judicia.	9 Elfogták tehát a királyt, és felvitték Babilon királyához Reblába, Emát földjére; az pedig ítéletet mondott fölötte.
10 Et jugulavit rex Babylonis filios Sedeciæ in oculis ejus, sed et omnes principes Juda occidit in Reblatha.	10 Babilon királya lemészároltatta Cidkija fiait a szeme láttára, sőt Júda összes főemberét is lemészároltatta Reblában.
11 Et oculos Sedeciæ eruit, et vinxit eum compedibus, et adduxit eum rex Babylonis in Babylonem, et posuit eum in domo carceris usque ad diem mortis ejus.	11 Azután megvakíttatta Cidkiját, bilincsbe verette, majd elvitte őt Babilon királya Babilonba, és börtönben tartotta halála napjáig.
12 In mense autem quinto, decima mensis, ipse est annus nonusdecimus Nabuchodonosor regis Babylonis, venit Nabuzardan princeps militiæ, qui stabat coram rege Babylonis, in Jerusalem,	12 Az ötödik hónapban, a hónap tizedik napján – ez Nebukadnezárnak, Babilon királyának tizenkilencedik esztendeje volt – eljött Jeruzsálembe Nabuzárdán testőrparancsnok, aki Babilon királyának szolgálatában állt.
13 et incendit domum Domini, et domum regis, et omnes domos Jerusalem : et omnem domum magnam igni combussit :	13 Felégette az Úr házát és a király házát, Jeruzsálem összes házát és minden nagy házat felégetett tűzzel.
14 et totum murum Jerusalem per circuitum destruxit cunctus exercitus Chaldæorum qui erat cum magistro militiæ.	14 Jeruzsálem minden falát körös-körül lerombolta a káldeaiak egész serege, mely a testőrparancsnokkal volt.
15 De pauperibus autem populi, et de reliquo vulgo quod remanserat in civitate, et de perfugis qui transfugerant ad regem Babylonis, et ceteros de multitudine transtulit Nabuzardan princeps militiæ.	15 A nép szegényei közül némelyeket és a városban maradt többi népet, valamint az átpártolókat, akik átpártoltak Babilon királyához, meg a tömeg többi részét fogságba vitte Nabuzárdán testőrparancsnok.
16 De pauperibus vero terræ reliquit Nabuzardan princeps militiæ vinitores et agricolas.	16 De az ország szegényei közül némelyeket otthagyott Nabuzárdán testőrparancsnok szőlőműveseknek és földműveseknek.
17 Columnas quoque æreas quæ erant in domo Domini, et bases, et mare æneum quod erat in domo Domini, confregerunt Chaldæi, et tulerunt omne æs eorum in Babylonem,	17 A rézoszlopokat, melyek az Úr házában voltak, az állványokat és a réztengert, amely az Úr házában volt, összetörték a káldeaiak, és összes rezüket elvitték Babilonba.
18 et lebetes, et creagras, et psalteria, et phialas, et mortariola, et omnia vasa ærea quæ in ministerio fuerant, tulerunt :	18 A fazekakat, a lapátokat, a késeket, a hintőedényeket, a serpenyőket és az ösz-szes rézeszközt, melyekkel a szolgálatot szokták végezni, elvitték.
19 et hydrias, et thymiamateria, et urceos, et pelves, et candelabra, et mortaria, et cyathos, quotquot aurea, aurea, et quotquot argentea, argentea, tulit magister militiæ :	19 A tálakat, a füstölőket, a hintőedényeket, a fazekakat, a mécstartókat, a serpenyőket és az áldozati csészéket, ami csak aranyból és ezüstből volt, szintén elvitte a test-őrparancsnok.
20 et columnas duas, et mare unum, et vitulos duodecim æreos qui erant sub basibus quas fecerat rex Salomon in domo Domini. Non erat pondus æris omnium horum vasorum.	20 A két oszlopban, az egy medencében és az alatta levő tizenkét rézbikában, az állványokban, melyeket Salamon király készíttetett az Úr háza számára, mindezekben a tárgyakban mérhetetlen súlyú réz volt.
21 De columnis autem decem et octo cubiti altitudinis erant in columna una, et funiculus duodecim cubitorum circuibat eam : porro grossitudo ejus quatuor digitorum, et intrinsecus cava erat.	21 Ami pedig az oszlopokat illeti, tizennyolc könyök volt egy oszlopnak a magassága, és tizenkét könyöknyi zsinór érte körül; vastagsága négy ujjnyi volt, és belül üres volt.
22 Et capitella super utramque ærea : altitudo capitelli unius quinque cubitorum, et retiacula et malogranata super coronam in circuitu, omnia ærea : similiter columnæ secundæ, et malogranata.	22 Réz oszlopfő volt rajta, egy oszlopfő magassága öt könyök volt, és az oszlopfőn körös-körül fonadék és gránátalmák voltak, mind rézből; ugyanilyen gránátalmák voltak a másik oszlopon is.
23 Et fuerunt malogranata nonaginta sex dependentia : et omnia malogranata centum, retiaculis circumdabantur.	23 Kilencvenhat gránátalma volt kívül; összesen száz gránátalma volt a fonadékon körös-körül.
24 Et tulit magister militiæ Saraiam sacerdotem primum, et Sophoniam sacerdotem secundum, et tres custodes vestibuli :	24 A testőrparancsnok elvitte Szeraja főpapot, Szofonja másodpapot és három küszöb-őrt.
25 et de civitate tulit eunuchum unum, qui erat præpositus super viros bellatores : et septem viros de his qui videbant faciem regis, qui inventi sunt in civitate : et scribam principem militum, qui probabat tyrones : et sexaginta viros de populo terræ, qui inventi sunt in medio civitatis.	25 A városból elvitt egy udvari embert, aki a harcosok parancsnoka volt, hét férfit a király közvetlen környezetéből, akiket a városban találtak, a hadsereg vezérének írnokát, aki sorozni szokta az ország népét, és hatvan férfit az ország népéből, akiket a városban találtak.
26 Tulit autem eos Nabuzardan magister militiæ, et duxit eos ad regem Babylonis in Reblatha :	26 Nabuzárdán testőrparancsnok fogta és elvitte őket Babilon királyához Reblába.
27 et percussit eos rex Babylonis, et interfecit eos in Reblatha in terra Emath : et translatus est Juda de terra sua.	27 Babilon királya pedig levágatta és megölette őket Reblában, Emát földjén. Így ment fogságba Júda a földjéről.
28 Iste est populus quem transtulit Nabuchodonosor : in anno septimo, Judæos tria millia et viginti tres :	28 Ennyi volt a nép, melyet fogságba vitt Nebukadnezár: a hetedik évben háromezer-huszonhárom júdait;
29 in anno octavodecimo Nabuchodonosor, de Jerusalem animas octingentas triginta duas :	29 Nebukadnezár tizennyolcadik évében Jeruzsálemből nyolcszázharminckét lelket;
30 in anno vigesimo tertio Nabuchodonosor, transtulit Nabuzardan magister militiæ animas Judæorum septingentas quadraginta quinque. Omnes ergo animæ, quatuor millia sexcentæ.	30 Nebukadnezár huszonharmadik évében Nabuzárdán testőrparancsnok fogságba vitt a júdaiak közül hétszáznegyvenöt lelket; összesen négyezer-hatszáz lelket.
31 Et factum est in trigesimo septimo anno transmigrationis Joachin regis Juda, duodecimo mense, vigesima quinta mensis, elevavit Evilmerodach rex Babylonis, ipso anno regni sui, caput Joachin regis Juda, et eduxit eum de domo carceris.	31 Joachin júdai király fogságának harminchetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonötödik napján történt, hogy Evilmerodák, Babilon királya, uralkodásának első esztendejében megkegyelmezett Joachinnak, Júda királyának, és kihozatta őt a fogházból.
32 Et locutus est cum eo bona, et posuit thronum ejus super thronos regum qui erant post se in Babylone.	32 Jóindulattal beszélt vele, és székét azoknak a királyoknak széke fölé helyezte, akik vele voltak Babilonban.
33 Et mutavit vestimenta carceris ejus, et comedebat panem coram eo semper cunctis diebus vitæ suæ.	33 Kicseréltette rabruháit, és mindenkor az ő színe előtt étkezett, életének minden napján.
34 Et cibaria ejus, cibaria perpetua dabantur ei a rege Babylonis, statuta per singulos dies, usque ad diem mortis suæ, cunctis diebus vitæ ejus.	34 Ami pedig ellátását illeti, állandó ellátást kapott Babilon királyától, napról-napra megszabva halála napjáig, életének minden napján.