Jeremiæ 51

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati

Torna indietro

Bibbia Vulgata Clementina Káldi-Neovulgáta
1 Hæc dicit Dominus :
Ecce ego suscitabo super Babylonem et super habitatores ejus,
qui cor suum levaverunt contra me,
quasi ventum pestilentem :
1 Így szól az Úr: »Íme, én pusztító szelet támasztok Babilon ellen és Léb-Kamai lakói ellen.
2 et mittam in Babylonem ventilatores,
et ventilabunt eam et demolientur terram ejus,
quoniam venerunt super eam undique in die afflictionis ejus.
2 Idegeneket küldök Babilonba, akik szélnek szórják, és kifosztják országát. Bizony, ellene fordulnak mindenfelől a veszedelem napján.
3 Non tendat qui tendit arcum suum,
et non ascendat loricatus :
nolite parcere juvenibus ejus ;
interficite omnem militiam ejus.
3 Ne is feszítse íját az íjász, és ne büszkélkedjék páncéljával! Ne kíméljétek ifjait, irtsátok ki egész seregét!«
4 Et cadent interfecti in terra Chaldæorum,
et vulnerati in regionibus ejus.
4 Hulljanak az átszúrtak a káldeaiak földjén, és a ledöföttek az utcáin!
5 Quoniam non fuit viduatus Israël et Juda
a Deo suo, Domino exercituum,
terra autem eorum repleta est delicto
a Sancto Israël.
5 Mert nem hagyta özvegyen Izraelt és Júdát az ő Istenük, a Seregek Ura; azok országa pedig tele van vétekkel Izrael Szentje előtt.
6 Fugite de medio Babylonis,
et salvet unusquisque animam suam :
nolite tacere super iniquitatem ejus,
quoniam tempus ultionis est a Domino :
vicissitudinem ipse retribuet ei.
6 Meneküljetek Babilonból, mentse mindenki az életét, ne vesszetek el bűne miatt! Mert az Úr bosszújának ideje ez, érdeme szerint fizet meg neki.
7 Calix aureus Babylon in manu Domini,
inebrians omnem terram :
de vino ejus biberunt gentes,
et ideo commotæ sunt.
7 Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében, mely megrészegítette az egész földet; borából ittak a nemzetek, azért vesztették eszüket.
8 Subito cecidit Babylon, et contrita est.
Ululate super eam :
tollite resinam ad dolorem ejus,
si forte sanetur.
8 Hirtelen esett el Babilon, és összetört; jajgassatok miatta! Hozzatok balzsamot fájdalmára, hátha meggyógyul!
9 Curavimus Babylonem, et non est sanata :
derelinquamus eam, et eamus unusquisque in terram suam :
quoniam pervenit usque ad cælos judicium ejus,
et elevatum est usque ad nubes.
9 »Gyógyítottuk Babilont, de nem gyógyult meg. Hagyjátok, és menjünk, mindenki a maga földjére! Mert az égig ért ítélete, és fölemelkedett a fellegekig.
10 Protulit Dominus justitias nostras :
venite, et narremus in Sion opus Domini Dei nostri.
10 Napfényre hozta az Úr igazságunkat; jöjjetek, és beszéljük el Sionban az Úrnak, a mi Istenünknek művét!«
11 Acuite sagittas, implete pharetras :
suscitavit Dominus spiritum regum Medorum :
et contra Babylonem mens ejus est ut perdat eam,
quoniam ultio Domini est,
ultio templi sui.
11 Hegyezzétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket! Felindította az Úr Média királyainak lelkét, mert Babilonnal az a terve, hogy elpusztítja. Mert az Úr bosszúja ez, bosszú a templomáért.
12 Super muros Babylonis levate signum,
augete custodiam, levate custodes,
præparate insidias :
quia cogitavit Dominus,
et fecit quæcumque locutus est contra habitatores Babylonis.
12 Babilon falai ellen emeljetek zászlót, erősítsétek meg az őrséget, állítsatok őröket, készítsétek a leshelyeket! Mert eltervezte az Úr, és meg is teszi, amit kimondott Babilon lakóiról.
13 Quæ habitas super aquas multas,
locuples in thesauris :
venit finis tuus, pedalis præcisionis tuæ.
13 Te, aki nagy vizek mellett lakol, aki gazdag vagy kincsekben, eljött számodra a vég, vége nyerészkedésednek!
14 Juravit Dominus exercituum per animam suam :
Quoniam replebo te hominibus quasi brucho,
et super te celeuma cantabitur.
14 Megesküdött a Seregek Ura önmagára: »Ha meg is töltöttelek annyi emberrel, mint a sáska, felhangzik majd fölötted a diadalének.«
15 Qui fecit terram in fortitudine sua,
præparavit orbem in sapientia sua,
et prudentia sua extendit cælos.
15 Aki alkotta a földet erejével, megszilárdította a földkerekséget bölcsességével, és értelmével kifeszítette az egeket,
16 Dante eo vocem, multiplicantur aquæ in cælo :
qui levat nubes ab extremo terræ,
fulgura in pluviam fecit,
et produxit ventum de thesauris suis.
16 annak hangjára víztömeg lesz az égben, és ködfelhőket hoz fel a föld széléről; villámokat alkot az esőhöz, és előhozza a szelet tárházaiból.
17 Stultus factus est omnis homo a scientia ;
confusus est omnis conflator in sculptili :
quia mendax est conflatio eorum,
nec est spiritus in eis.
17 Ostoba lett minden ember tudás híján, szégyent vallott minden ötvös a szobrával; mert hamisság az öntvénye, és nincs bennük lélek.
18 Vana sunt opera, et risu digna :
in tempore visitationis suæ peribunt.
18 Hiábavalóságok azok, és nevetséges művek, meglátogatásuk idején elvesznek.
19 Non sicut hæc, pars Jacob,
quia qui fecit omnia ipse est :
et Israël sceptrum hæreditatis ejus :
Dominus exercituum nomen ejus.
19 Nem olyan, mint ezek, Jákob osztályrésze, mert ő az, aki a mindenséget formálta, és Izrael az ő tulajdon törzse; Seregek Ura az ő neve.
20 Collidis tu mihi vasa belli :
et ego collidam in te gentes,
et disperdam in te regna :
20 »Kalapácsom voltál, harci fegyverem; összezúztam veled nemzeteket, és elpusztítottam veled királyságokat.
21 et collidam in te equum et equitem ejus :
et collidam in te currum et ascensorem ejus :
21 Összezúztam veled lovat és lovasát, összezúztam veled kocsit és kocsisát.
22 et collidam in te virum et mulierem :
et collidam in te senem et puerum :
et collidam in te juvenem et virginem :
22 Összezúztam veled férfit és asszonyt, összezúztam veled öreget és fiatalt, összezúztam veled ifjat és szűzet.
23 et collidam in te pastorem et gregem ejus :
et collidam in te agricolam et jugales ejus :
et collidam in te duces et magistratus :
23 Összezúztam veled pásztort és nyáját, összezúztam veled földművest és fogatát, összezúztam veled helytartókat és kormányzókat.
24 et reddam Babyloni, et cunctis habitatoribus Chaldææ,
omne malum suum quod fecerunt in Sion,
in oculis vestris, ait Dominus.
24 De megfizetek Babilonnak és Káldea valamennyi lakójának minden gonoszságukért, melyet Sionban műveltek szemetek láttára – mondja az Úr. –
25 Ecce ego ad te, mons pestifer, ait Dominus,
qui corrumpis universam terram :
et extendam manum meam super te,
et evolvam te de petris,
et dabo te in montem combustionis :
25 Íme, én ellened vagyok, pusztítás hegye – mondja az Úr –, aki pusztítod az egész földet; kinyújtom rád kezemet, legördítelek a kősziklákról, és kiégett heggyé teszlek.
26 et non tollent de te lapidem in angulum,
et lapidem in fundamenta :
sed perditus in æternum eris, ait Dominus.
26 Nem vesznek belőled szegletkövet, sem alapkövet, mert örök pusztasággá leszel« – mondja az Úr.
27 Levate signum in terra,
clangite buccina in gentibus,
sanctificate super eam gentes,
annuntiate contra illam regibus Ararat, Menni, et Ascenez :
numerate contra eam Taphsar,
adducite equum quasi bruchum aculeatum.
27 Emeljetek zászlót a földön, fújjátok meg a harsonát a nemzetek között! Szenteljetek ellene nemzeteket, hívjátok össze ellene Ararát, Menni és Askenáz királyságait! Rendeljetek ellene összeírót, vonultassatok fel lovakat, mint borzas sáskákat!
28 Sanctificate contra eam gentes,
reges Mediæ, duces ejus, et universos magistratus ejus,
cunctamque terram potestatis ejus.
28 Szenteljetek ellene nemzeteket, Média királyait, helytartóit és minden kormányzóját, az uralma alatt álló egész földet!
29 Et commovebitur terra et conturbabitur,
quia evigilabit contra Babylonem cogitatio Domini,
ut ponat terram Babylonis desertam et inhabitabilem.
29 Megrendült a föld, és megremegett, mert beteljesedett Babilonon az Úr terve, hogy Babilon földjét pusztasággá tegye, és ne legyen lakója.
30 Cessaverunt fortes Babylonis a prælio ;
habitaverunt in præsidiis :
devoratum est robur eorum,
et facti sunt quasi mulieres :
incensa sunt tabernacula ejus,
contriti sunt vectes ejus.
30 Abbahagyták a harcot Babilon hősei, a várakban ülnek; elapadt erejük, asszonyokká lettek. Felgyújtották hajlékait, összetörték zárait.
31 Currens obviam currenti veniet,
et nuntius obvius nuntianti,
ut annuntiet regi Babylonis
quia capta est civitas ejus a summo usque ad summum.
31 Futár futár elé fut, és hírnök hírnök elé, hogy hírül vigyék Babilon királyának: minden oldalról megszállták városát.
32 Et vada præoccupata sunt,
et paludes incensæ sunt igni,
et viri bellatores conturbati sunt.
32 A gázlókat elfoglalták, a bástyákat felégették tűzzel; és a harcosok rémületbe estek.
33 Quia hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël :
Filia Babylonis quasi area,
tempus trituræ ejus :
adhuc modicum, et veniet tempus messionis ejus.
33 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Babilon leánya olyan, mint a szérű, amikor éppen megtaposták; még egy kis idő, és eljön számára az aratás ideje.«
34 Comedit me, devoravit me Nabuchodonosor rex Babylonis :
reddidit me quasi vas inane,
absorbuit me quasi draco,
replevit ventrem suum teneritudine mea, et ejecit me.
34 »Megevett, felemésztett engem Nebukadnezár, Babilon királya, félreállított, mint üres edényt; elnyelt engem, mint egy sárkány, megtöltötte hasát ínyencségeimmel, majd eltaszított engem.«
35 Iniquitas adversum me
et caro mea super Babylonem,
dicit habitatio Sion :
et sanguis meus super habitatores Chaldææ, dicit Jerusalem.
35 »A testemen elkövetett erőszak szálljon Babilonra!« – mondja Sion lakója. »Vérem szálljon Káldea lakóira!« – mondja Jeruzsálem.
36 Propterea hæc dicit Dominus :
Ecce ego judicabo causam tuam,
et ulciscar ultionem tuam :
et desertum faciam mare ejus,
et siccabo venam ejus.
36 Ezért így szól az Úr: »Íme, én perlem peredet, és bosszút állok érted; kiszárítom tengerét, és kiapasztom forrását.
37 Et erit Babylon in tumulos,
habitatio draconum, stupor et sibilus,
eo quod non sit habitator.
37 Kőhalmazzá lesz Babilon, sakálok tanyájává, borzadállyá és gúny tárgyává, s nem lesz lakója.
38 Simul ut leones rugient ;
excutient comas veluti catuli leonum.
38 Együtt ordítanak, mint az oroszlánkölykök, morognak, mint a fiatal oroszlánok.
39 In calore eorum ponam potus eorum,
et inebriabo eos ut sopiantur,
et dormiant somnum sempiternum,
et non consurgant, dicit Dominus.
39 Mikor fölhevülnek, lakomát készítek nekik, és lerészegítem őket, hogy vigadjanak, majd örök álomba szenderüljenek, és ne ébredjenek fel – mondja az Úr. –
40 Deducam eos quasi agnos ad victimam,
et quasi arietes cum hædis.
40 Vágóhídra viszem őket, mint bárányokat, mint kosokat a bakokkal együtt.«
41 Quomodo capta est Sesach,
et comprehensa est inclyta universæ terræ !
quomodo facta est in stuporem Babylon inter gentes !
41 Hogy bevették Sesákot! Elfoglalták az egész föld dicsőségét! Milyen borzadállyá lett Babilon a nemzetek között!
42 Ascendit super Babylonem mare :
multitudine fluctuum ejus operta est.
42 Kiáradt Babilonra a tenger, hullámainak özöne elborította.
43 Factæ sunt civitates ejus in stuporem,
terra inhabitabilis et deserta,
terra in qua nullus habitet,
nec transeat per eam filius hominis.
43 Városai borzadállyá lettek, kiszikkadt földdé és pusztasággá, olyan földdé, melyen nem lakik senki, és nem megy át rajta ember fia.
44 Et visitabo super Bel in Babylone,
et ejiciam quod absorbuerat de ore ejus :
et non confluent ad eum ultra gentes,
siquidem et murus Babylonis corruet.
44 »Meglátogatom Bélt Babilonban, és kiveszem szájából, amit elnyelt; nem özönlenek hozzá többé nemzetek, Babilon fala is ledőlt.
45 Egredimini de medio ejus, populus meus,
ut salvet unusquisque animam suam ab ira furoris Domini,
45 Menjetek ki belőle, én népem! Mentse mindenki az életét az Úr izzó haragjától!
46 et ne forte mollescat cor vestrum,
et timeatis auditum qui audietur in terra :
et veniet in anno auditio,
et post hunc annum auditio,
et iniquitas in terra,
et dominator super dominatorem.
46 Ne lágyuljon meg szívetek, és ne ijedjetek meg a hírtől, mely hallatszik a földön! Eljön ugyanis a hír az egyik esztendőben, és utána a hír a másik esztendőben; erőszak lesz a földön, és uralkodó uralkodó ellen támad.
47 Propterea ecce dies veniunt,
et visitabo super sculptilia Babylonis,
et omnis terra ejus confundetur,
et universi interfecti ejus cadent in medio ejus.
47 Azért íme, jönnek napok, amikor meglátogatom Babilon bálványszobrait, és egész országa megszégyenül; halálra sebzettjei mind elesnek benne.
48 Et laudabunt super Babylonem cæli et terra,
et omnia quæ in eis sunt :
quia ab aquilone venient ei prædones, ait Dominus.
48 Ujjong majd Babilon felett az ég és a föld, és minden, ami bennük van; mert északról jönnek ellene a pusztítók – mondja az Úr. –
49 Et quomodo fecit Babylon,
ut caderent occisi in Israël,
sic de Babylone
cadent occisi in universa terra.
49 Babilonnak is el kell esnie Izrael halálra sebzettjei miatt, ahogy Babilon miatt is elestek az egész föld halálra sebzettjei.
50 Qui fugistis gladium, venite,
nolite stare :
recordamini procul Domini,
et Jerusalem ascendat super cor vestrum.
50 Ti, akik megmenekültetek a kardtól, menjetek, meg ne álljatok! Emlékezzetek a távolból az Úrra, és Jeruzsálem jusson eszetekbe!
51 Confusi sumus, quoniam audivimus opprobrium :
operuit ignominia facies nostras,
quia venerunt alieni super sanctificationem domus Domini.
51 ‘Megszégyenültünk, mert gyalázatot hallottunk, szégyenpír borította arcunkat, mert idegenek jöttek az Úr házának szentélye ellen.’
52 Propterea ecce dies veniunt, ait Dominus,
et visitabo super sculptilia ejus,
et in omni terra ejus mugiet vulneratus.
52 Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor meglátogatom bálványszobrait, és egész országában halálra sebzettek fognak hörögni.
53 Si ascenderit Babylon in cælum,
et firmaverit in excelso robur suum,
a me venient vastatores ejus, ait Dominus.
53 Ha az égig emelkedik is Babilon, és hozzáférhetetlenné teszi is magas erődítményét, tőlem jönnek pusztítók ellene« – mondja az Úr.
54 Vox clamoris de Babylone,
et contritio magna de terra Chaldæorum :
54 Kiáltás hangzik Babilonból, és nagy rombolás a káldeaiak földjéről;
55 quoniam vastavit Dominus Babylonem,
et perdidit ex ea vocem magnam :
et sonabunt fluctus eorum quasi aquæ multæ ;
dedit sonitum vox eorum :
55 mert elpusztítja az Úr Babilont, és véget vet benne a nagy lármának, hiába zúgnak hullámai, mint nagy vizek, és harsog a hangjuk.
56 quia venit super eam, id est super Babylonem, prædo,
et apprehensi sunt fortes ejus,
et emarcuit arcus eorum,
quia fortis ultor Dominus reddens retribuet.
56 Mert pusztító jön ellene, Babilon ellen, és elfogják hőseit, összetörik íjukat; mert a megtorlás Istene, az Úr, biztosan megfizet.
57 Et inebriabo principes ejus, et sapientes ejus,
et duces ejus, et magistratus ejus, et fortes ejus :
et dormient somnum sempiternum,
et non expergiscentur, ait Rex
(Dominus exercituum nomen ejus).
57 »Lerészegítem fejedelmeit és bölcseit, helytartóit, kormányzóit és hőseit, hogy örök álomba szenderüljenek, és ne ébredjenek fel« – mondja a Király, akinek Seregek Ura a neve.
58 Hæc dicit Dominus exercituum :
Murus Babylonis ille latissimus suffossione suffodietur,
et portæ ejus excelsæ igni comburentur,
et labores populorum ad nihilum,
et gentium in ignem erunt, et disperibunt.
58 Így szól a Seregek Ura: »Babilon széles falát földig rombolják, és magas kapuit tűzzel égetik fel; a népek a semmiért dolgoznak, és a nemzetek a tűzért fáradoznak.«
59 Verbum quod præcepit Jeremias propheta Saraiæ filio Neriæ filii Maasiæ, cum pergeret cum Sedecia rege in Babylonem, in anno quarto regni ejus : Saraias autem erat princeps prophetiæ.59 A következő parancsot adta Jeremiás próféta Szerajának, Néria fiának, aki Maaszjának volt a fia, amikor az Babilonba ment Cidkijával, Júda királyával, uralkodásának negyedik esztendejében; Szeraja pedig szállásmester volt.
60 Et scripsit Jeremias omne malum quod venturum erat super Babylonem, in libro uno : omnia verba hæc quæ scripta sunt contra Babylonem.60 Jeremiás ugyanis leírta egy könyvbe mindazt a bajt, ami Babilonra jön majd, mindezeket az igéket, melyek Babilonról írva vannak.
61 Et dixit Jeremias ad Saraiam : Cum veneris in Babylonem, et videris, et legeris omnia verba hæc,61 Ezt mondta tehát Jeremiás Szerajának: »Amikor megérkezel Babilonba, láss hozzá, és olvasd fel mindezeket az igéket!
62 dices : Domine, tu locutus es contra locum istum, ut disperderes eum, ne sit qui in eo habitet, ab homine usque ad pecus, et ut sit perpetua solitudo.62 Azután ezt mondd: ‘Uram, te szóltál ez ellen a hely ellen, hogy megsemmisítsd, és ne legyen benne lakó, sem ember, sem állat, hanem örök pusztasággá legyen.’
63 Cumque compleveris legere librum istum, ligabis ad eum lapidem, et projicies illum in medium Euphraten,63 Amikor pedig befejezted ennek a könyvnek a felolvasását, köss rá követ, és dobd bele az Eufráteszbe!
64 et dices : Sic submergetur Babylon, et non consurget a facie afflictionis quam ego adduco super eam, et dissolvetur. Hucusque verba Jeremiæ.64 Azután ezt mondd: ‘Így fog elsüllyedni Babilon, és nem kel fel többé a baj miatt, amelyet én hozok rá, akárhogy fáradoznak is.’« Eddig tartanak Jeremiás igéi.