Sapientia 1

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Diligite justitiam, qui judicatis terram. Sentite de Domino in bonitate, et in simplicitate cordis quærite illum :	1 Szeressétek az igazságot, ti föld bírái! Gondoljatok az Úrra jó lélekkel, keressétek őt szívetek egyszerűségében,
2 quoniam invenitur ab his qui non tentant illum, apparet autem eis qui fidem habent in illum.	2 mert azok találnak rá, akik nem kísértik, s azoknak nyilvánítja ki magát, akik bíznak benne!
3 Perversæ enim cogitationes separant a Deo ; probata autem virtus corripit insipientes.	3 Az aljas gondolatok ugyanis eltávolítanak Istentől, s a próbára tett hatalom megfeddi a balgákat.
4 Quoniam in malevolam animam non introibit sapientia, nec habitabit in corpore subdito peccatis.	4 Mert nem tér a bölcsesség gonosz szándékú lélekbe, és nem lakik bűnnek adózó testben.
5 Spiritus enim sanctus disciplinæ effugiet fictum, et auferet se a cogitationibus quæ sunt sine intellectu, et corripietur a superveniente iniquitate.	5 Hisz a fegyelem szent lelke menekül a hamisságtól, távol tartja magát az esztelen gondolatoktól, és visszariad, ha igaztalanság közelít.
6 Benignus est enim spiritus sapientiæ, et non liberabit maledicum a labiis suis : quoniam renum illius testis est Deus, et cordis illius scrutator est verus, et linguæ ejus auditor.	6 A bölcsesség emberbarát lélek ugyan, de nem hagyja büntetlenül a káromló ajkának vétkét, mert Isten az ember veséit kutatja, a szívét jól megvizsgálja, és nyelvét meghallgatja.
7 Quoniam spiritus Domini replevit orbem terrarum, et hoc quod continet omnia, scientiam habet vocis.	7 Az Úr lelke ugyanis betölti a földkerekséget, s aki egybefogja a mindenséget, az tud is minden szóról!
8 Propter hoc qui loquitur iniqua non potest latere, nec præteriet illum corripiens judicium.	8 Ezért senki sem maradhat rejtve, aki igaztalant beszél, nem kerüli el azt a büntető igazság,
9 In cogitationibus enim impii interrogatio erit ; sermonum autem illius auditio ad Deum veniet, ad correptionem iniquitatum illius.	9 mert az istentelennek számot kell adnia fondorlataiért, és beszédeinek híre eljut az Istenhez, hogy gonoszságai elvegyék büntetésüket.
10 Quoniam auris zeli audit omnia, et tumultus murmurationum non abscondetur.	10 Hisz mindent meghall a féltékeny fül, s a zúgolódás moraja nem marad rejtve!
11 Custodite ergo vos a murmuratione quæ nihil prodest, et a detractione parcite linguæ : quoniam sermo obscurus in vacuum non ibit, os autem quod mentitur occidit animam.	11 Kerüljétek tehát a hasztalan zúgolódást, s óvjátok nyelveteket a rágalomtól, mert beszéd titokban sem hangzik el büntetlenül, s a hazug száj megöli a lelket.
12 Nolite zelare mortem in errore vitæ vestræ, neque acquiratis perditionem in operibus manuum vestrarum.	12 Ne törjétek magatokat a halál után tévelygő életetekkel, ne siettessétek romlástokat kezetek munkájával!
13 Quoniam Deus mortem non fecit, nec lætatur in perditione vivorum.	13 Hisz Isten nem alkotta a halált, és nem leli örömét az élők vesztén.
14 Creavit enim ut essent omnia, et sanabiles fecit nationes orbis terrarum : et non est in illis medicamentum exterminii, nec inferorum regnum in terra.	14 Azért teremtett mindent, hogy legyen, s a földkerekség nemzedékeit gyógyulásra szánta. Nincs meg bennük a romlás mérge, és nincs a földön az alvilág országa!
15 Justitia enim perpetua est, et immortalis.	15 Az igazság ugyanis örök és halhatatlan.
16 Impii autem manibus et verbis accersierunt illam, et æstimantes illam amicam, defluxerunt ; et sponsiones posuerunt ad illam, quoniam digni sunt qui sint ex parte illius.	16 A gonoszok azonban kézzel és szóval magukhoz édesgetik a halált, a barátjuknak hiszik, sorvadnak utána, szövetségre lépnek vele, és méltók is arra, hogy martalékává legyenek.