1 Una molestia grande è destinata a tutti gli uomini, e un giogo pesante posa sopra i figliuoli di Adamo dal giorno, in cui escon dall'utero della madre fino al di della lor sepoltura nel seno della madre comune. | 1 Nagy vesződség jutott minden embernek, és súlyos iga Ádám fiainak! Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét, addig a napig, amíg el nem temetik őket mindenek anyjába, |
2 Le loro sollecitudini, i timori del cuore, le apprensioni di quel, che aspettano, e il di che tutto finisce: | 2 gondolatuk és szívük aggodalma, reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig |
3 Da colui, che è assiso sopra un seggio di gloria, fino a quello, che giace per terra, e sulla cenere: | 3 – az olyané, aki trónján ül dicsőségben, és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt, |
4 Da colui, che veste l'iacinto, e porta corona, fino a quello, che è coperto di rozza tela di lino: il furore, la gelo sia, l'inquietezza, l'agitazione, il timor della morte, l'ira ostinata, e le risse, | 4 azé, aki bíbort és koronát visel, és az olyané is, aki durva darócba öltözik –, nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás, a halál félelme, folytonos viszály és civakodás. |
5 Anche nel tempo di ristorarsi nel letto, il sonno della notte la immaginazione di lui perturba. | 5 Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait, |
6 Poco, e quasi nulla ha di requie, e dipoi ne' suoi sogni, come quando uno sta di sentinella, | 6 alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik, |
7 E turbato dalle visioni del suo spirito, e come chi fugge nel giorno della battaglia, si sveglia allorché è in salvo, e ammira il suo vano timore: | 7 megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie. |
8 Così va per tutti gli animali dall'uomo fino alla bestia, ma sette volte peggio pei peccatori. | 8 Minden élő mellett, az embertől az állatig, s a bűnösök mellett hétszeresen is, |
9 Oltre a ciò la morte, le uccisioni, la spada, le oppressioni, la fame, le rovine; i flagelli: | 9 ott terem még: a halál és a vérontás, a viszály és a pallos, az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások. |
10 Tutte queste cose furon fatte per gli iniqui, e per essi venne il diluvio. | 10 Mindezek az igaztalanok miatt vannak, és miattuk lett a vízözön is. |
11 Tutto quel, che vien dalla terra torna nella terra, come tutte le acque ritornano al mare. | 11 Mind, ami földből van, visszatér a földbe, mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe. |
12 Tutte le largizioni, e le ingiustizie periranno; ma la rettitudine sussisterà per tutti i secoli. | 12 Minden vesztegető ajándék és igaztalan dolog elenyészik, de a becsületesség örökké megáll. |
13 Le ricchezze degli ingiusti si seccheranno come un torrente, e il loro fracasso è come di un gran tuono in tempo di pioggia. | 13 Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás, elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban. |
14 Uno si allegrerà nell'aprire la mano; ma i prevaricatori alla fine anderanno in fumo. | 14 Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan, a bűnösök azonban végképp elenyésznek. |
15 I nipoti degli empj non moltiplicheranno i rami loro, e le radici immonde sulla cima di un masso fanno romore. | 15 A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek. |
16 Come ogni erba verde in sito umido, e sul margine del fiume è spiantata prima d'ogni altra erba. | 16 Minden víz mellett növényzet zöldell, de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű. |
17 La benignità è come un giardino benedetto; e la misericordia non perisce giammai. | 17 A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom, s a jótékonyság örökre megmarad. |
18 Dolce è la vita dell'operaio contento di sua sorte, e in essa egli troverà un tesoro. | 18 Édes a béres élete, ha beéri a magáéval, és kincset találsz benne. |
19 Danno un nome di durata i figliuoli, e la fondazione di una città; ma a queste cose sarà preferita una moglie immacolata. | 19 A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet, de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony. |
20 Il vino, e la musica rallegrano il cuore, ma più di ambedue que'ste cose l'amore della sapienza. | 20 A bor és a zene felvidítja a szívet, de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete. |
21 Il flauto, e il saltero fan soave concerto, ma l'un, e l'altro è superato da una lingua soave. | 21 A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt, de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv. |
22 Piacerà al tuo occhio la venustà, o la bellezza, ma più di queste i verdeggianti seminati. | 22 A szépség és a báj kívánatos a szemednek, de túltesz rajtuk a zöld vetés. |
23 L'amico, e il compagno, che vengono opportunamente (son graditi), ina più dell'uno, e dell'altro una moglie unita col marito. | 23 Jó, ha van barát és társ a maga idejében, de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett. |
24 I fratelli sono un buon soccorso nel tempo di afflizione; ma la misericordia più di essi è atta a salvare. | 24 A testvérek segítségül vannak a szükség idején, de ezeknél is inkább megment az irgalmasság. |
25 L'oro, e l'argento tengono l'uomo in piedi, ma più di essi piace il buon consiglio. | 25 Az arany és az ezüst támasza a lábnak, de mindkettőnél többet ér a jó tanács. |
26 Le ricchezze, e il valore ingrandiscono il cuore: ma più di queste cose il timor del Signore. | 26 A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet, de mindkettőn túltesz az Úr félelme. |
27 Non manca mai nulla al timore di Dio, e con esso non occorre cercar chi ajuti. | 27 Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány, és nem kell mellé támaszt keresni. |
28 Il timor del Signore è come un giardino di benedizione, egli è ammantato di magnificenza, che ogni altra sorpassa. | 28 Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom, és leple felülmúl minden dicsőséget. |
29 Figliuolo, nel tempo di tua vita non ridurti in mendicità; perocché o meglio morire, che mendicare. | 29 Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő, mert jobb meghalni, mint másra szorulni! |
30 Un uomo, che ha l'occhio alla mensa altrui, non impiega sua vita a provvedere il suo vitto, perché si sostenta della pietanza d'un altro: | 30 Nem megy életszámba annak a férfinak az élete, aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik. A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől! Jólesik a koldulás a balga szájának, de a belsejét tűz emészti! |
31 Ma un uomo ben educato, e saggio si guarderà da tal cosa. | |
32 Alla bocca dello stolto sarà dolce la mendicità, e nel ventre di lui arderà il fuoco. | |