Job 39

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ¿Sabes tú cómo dan a luz las cabras monteses? ¿Observas el parto de las ciervas?	1 Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét? Figyeled-e a szarvastehén fajzását?
2 ¿Cuentas los meses de su gravidez y conoces el tiempo de su alumbramiento?	2 Számon tartod-e vemhességük hónapjait, és tudod-e ellésük idejét?
3 Ellas se agachan, echan sus crías y depositan sus camadas.	3 Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.
4 Sus crías se hacen robustas y crecen, se van al campo y no vuelven más.	4 Fiaik elválnak, elmennek legelőre, elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.
5 ¿Quién dejó en libertad el asno salvaje y soltó las ataduras del onagro?	5 Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon, és ki oldotta el köteleit?
6 Yo le di la estepa como casa y como morada, la tierra salitrosa.	6 A pusztát rendeltem házául, a sós sivatagot lakóhelyéül.
7 El se ríe del tumulto de la ciudad, no oye vociferar al arriero.	7 Megveti a város zsivaját, és nem hallja a hajcsár kiáltását.
8 Explora las montañas en busca de pasto, va detrás de cada brizna verde.	8 Felkutatja legelőjét: a hegyeket, és minden zöldet felkeres.
9 ¿Aceptará servirte el toro salvaje y pasará la noche junto a tu establo?	9 Akar-e neked szolgálni a vadmarha? Meghál-e a jászolodnál?
10 ¿Lo mantendrás sobre el surco con una rienda y trillará los valles detrás de ti?	10 Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel? Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?
11 ¿Contarías con él porque tiene mucha fuerza o podrías encomendarle tus trabajos?	11 Bízol-e benne, mert nagy az ereje, és ráhagyod a munkádat?
12 ¿Confías acaso que él volverá para reunir los granos en tu era?	12 Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat és megtöltse szérűdet?
13 El avestruz bate sus alas alegremente, pero no tiene el plumaje de la cigüeña.	13 Vígan csapkod a struccmadár szárnya; bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!
14 Cuando abandona sus huevos en la tierra y deja que se calienten sobre el polvo,	14 Hisz tojásait a földön hagyja s a porban melegíti őket;
15 olvida que un pie los puede pisar y que una fiera puede aplastarlos.	15 felejti, hogy láb eltapossa, s a mező vadja eltiporja őket.
16 Es cruel con sus crías, como si no fueran suyas, y no teme que sea vana su labor,	16 Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának, nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;
17 porque Dios le negó la sabiduría y no le concedió la inteligencia.	17 mert Isten megvonta tőle az okosságot, és nem adott neki előrelátást;
18 Pero apenas se levanta y toma impulso, se ríe de caballo y de su jinete.	18 de amikor itt az ideje, a magasba rebben, és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.
19 ¿Le das tú la fuerza al caballo y revistes su cuello de crines?	19 Te adsz-e erőt a lónak? Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?
20 ¿Lo haces saltar como una langosta? ¡Es terrible su relincho altanero!	20 Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska? Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!
21 El piafa de contento en la llanura, se lanza con brío al encuentro de las armas:	21 A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol, szembeszáll a fegyveresekkel.
22 se ríe del miedo y no se asusta de nada, no retrocede delante de la espada.	22 Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard elől.
23 Por encima de él resuena la aljaba, la lanza fulgurante y la jabalina.	23 Csöröghet a tegez fölötte, villoghat a lándzsa és a pajzs,
24 Rugiendo de impaciencia, devora la distancia, no se contiene cuando suena la trompeta.	24 izgatottan, tombolva falja a földet, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,
25 Relincha a cada toque de trompeta, desde lejos olfatea la batalla, las voces de mando y los gritos de guerra.	25 amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’ Már messziről szimatolja a harcot, a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.
26 ¿Es por tu inteligencia que se cubre de plumas el halcón y despliega sus alas hacia el sur?	26 A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom, és terjeszti ki szárnyait dél felé?
27 ¿Por una orden tuya levanta vuelo el águila y pone su nido en las alturas?	27 Parancsszódra száll-e a sas a magasba, és fészkel meredek helyen?
28 La roca es su morada de día y de noche, la peña escarpada es su fortaleza	28 Sziklán lakik és ott tanyázik, meredek kőszálon, járatlan bércen,
29 Desde allí está al acecho de su presa y sus ojos miran a lo lejos.	29 onnan kémleli étkét, és szeme ellát messzire,
30 Sus pichones se hartan de sangre; donde hay cadáveres, allí está ella.	30 fiókái vért szürcsölnek, és tüstént ott terem, ahol tetem van.«