A zsoltárok könyve 102
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | DIODATI |
---|---|
1 A szegény imádsága, amikor bajban volt, és panaszát az Úr előtt kiöntötte. | 1 Orazione dell’afflitto, essendo angosciato, e spandendo il suo lamento davanti a Dio. SIGNORE, ascolta la mia orazione, E venga il mio grido infino a te. |
2 Uram, hallgasd meg imádságomat, és kiáltásom jusson eléd. | 2 Non nasconder la tua faccia da me; Nel giorno che io sono in distretta, inchina a me il tuo orecchio; Nel giorno che io grido, affrettati a rispondermi. |
3 Ne fordítsd el tőlem arcodat soha, amikor engem szorongatás ér; Hajtsd hozzám füledet, amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg. | 3 Perciocchè i miei giorni son venuti meno come fumo, E le mie ossa sono arse come un tizzone. |
4 Mert füstként enyésznek el napjaim, és csontjaim szárazak, mint a forgács. | 4 Il mio cuore è stato percosso come erba, Ed è seccato; Perciocchè io ho dimenticato di mangiare il mio pane. |
5 A szívem, mint a lekaszált, kiszáradt széna, még azt is elfelejtettem, hogy kenyeremet megegyem. | 5 Le mie ossa sono attaccate alla mia carne, Per la voce de’ miei gemiti. |
6 Annyit jajveszékel szavam, hogy a bőr már a csontomra szárad. | 6 Io son divenuto simile al pellicano del deserto; E son come il gufo delle solitudini. |
7 A puszta pelikánjához hasonlítok, olyan lettem, mint a bagoly a romok között. | 7 Io vegghio, e sono Come il passero solitario sopra il tetto. I miei nemici mi fanno vituperio tuttodì; |
8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános veréb a háztetőn. | 8 Quelli che sono infuriati contro a me fanno delle esecrazioni di me. |
9 Ellenségeim szüntelenül gyaláznak, gyűlölőim összeesküdtek ellenem. | 9 Perciocchè io ho mangiata la cenere come pane, Ed ho temperata la mia bevanda con lagrime. |
10 Bizony kenyér gyanánt hamut eszem és könnyel vegyítem italomat | 10 Per la tua indegnazione, e per lo tuo cruccio; Perciocchè, avendomi levato ad alto, tu mi hai gettato a basso. |
11 haragod és bosszúságod miatt, mert felemeltél s a földre sújtottál engem. | 11 I miei giorni son come l’ombra che dichina; Ed io son secco come erba |
12 Napjaim hanyatlanak mint az árnyék, magam pedig mint a széna száradok. | 12 Ma tu, Signore, dimori in eterno E la tua memoria è per ogni età. |
13 De te, Uram, megmaradsz örökre, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre. | 13 Tu ti leverai, tu avrai compassione di Sion; Perciocchè egli è tempo di averne pietà; Perciocchè il termine è giunto. |
14 Te majd felkelsz és megkönyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy megkönyörülj rajta, valóban itt az ideje! | 14 Imperocchè i tuoi servitori hanno affezione alle pietre di essa, Ed hanno pietà della sua polvere. |
15 Hisz szolgáid szeretik köveit, és romjait fájdalommal látják. | 15 E le genti temeranno il Nome del Signore, E tutti i re della terra la tua gloria, |
16 De félik majd nevedet a nemzetek, Uram, s a föld minden királya fölségedet. | 16 Quando il Signore avrà riedificata Sion, Quando egli sarà apparito nella sua gloria, |
17 Mert felépíti az Úr Siont, és megnyilvánul dicsőségében. | 17 Ed avrà volto lo sguardo all’orazione de’ desolati, E non avrà sprezzata la lor preghiera. |
18 Figyelembe veszi a nyomorultak imádságát, és nem veti meg könyörgésüket. | 18 Ciò sarà scritto all’età a venire; E il popolo che sarà creato loderà il Signore. |
19 Jegyezzék fel ezt a jövendő nemzedéknek, hadd áldja az Urat az a nép, amelyet majd teremt. | 19 Perciocchè egli avrà riguardato dall’alto luogo della sua santità; Perciocchè il Signore avrà mirato dal cielo verso la terra; |
20 Mert letekint szent magasságából, lenéz az Úr a mennyből a földre, | 20 Per udire i gemiti de’ prigioni; Per isciogliere quelli ch’erano condannati a morte; |
21 hogy meghallja a foglyok jajgatását, és megmentse azokat, akiket halálra szántak; | 21 Acciocchè si narri in Sion il Nome del Signore, E la sua lode in Gerusalemme. |
22 Hogy hirdessék Sionon az Úr nevét és az ő dicséretét Jeruzsálemben, | 22 Quando i popoli e i regni saranno raunati insieme, Per servire al Signore |
23 amikor majd egybegyűlnek a népek és az országok, hogy az Úrnak szolgáljanak. | 23 Egli ha tra via abbattute le mie forze; Egli ha scorciati i miei giorni. |
24 Megtörte erőmet az úton, rövidre szabta életemet. Így szóltam: | 24 Io dirò: O Dio mio, non farmi trapassare al mezzo de’ miei dì; I tuoi anni durano per ogni età. |
25 »Istenem, ne ragadj el engem életem közepén, hiszen a te éveid nemzedékről nemzedékre nyúlnak. | 25 Tu fondasti già la terra; E i cieli son l’opera delle tue mani; |
26 Kezdetben megteremtetted a földet, s a te kezed művei az egek. | 26 Queste cose periranno, ma tu dimorerai; Ed esse invecchieranno tutte, come un vestimento; Tu le muterai come una vesta, e trapasseranno. |
27 Azok elmúlnak, de te megmaradsz; Mint a ruha, mind elavulnak, váltod őket, mint az öltözetet és elváltoznak. | 27 Ma tu sei sempre lo stesso, E gli anni tuoi non finiranno giammai. |
28 Te azonban ugyanaz maradsz és éveid nem fogynak el. | 28 I figliuoli de’ tuoi servitori abiteranno, E la progenie loro sarà stabilita nel tuo cospetto |
29 Szolgáid fiainak mindenkor lesz lakásuk, és utódjuk megerősödik majd színed előtt.« |