Livre des Psaumes 74

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Poème. D'Asaph. Pourquoi, ô Dieu, rejeter jusqu'à la fin, fumer de colère contre le troupeau de tonbercail?	1 Maszkíl Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, teljesen, miért gyúlt fel haragod legelőd juhai ellen?
2 Rappelle-toi ton assemblée que tu as acquise dès l'origine, que tu rachetas, tribu de ton héritage, etce mont Sion où tu fis ta demeure.	2 Emlékezzél meg gyülekezetedről, amelyet kezdettől fogva birtokodba vettél! Örökségedet, a törzset megváltottad, a Sion hegyét, amelyen laktál.
3 Elève tes pas vers ce chaos sans fin: il a tout saccagé, l'ennemi, au sanctuaire;	3 Menj fel az ősi romokra: a szentélyben mindent feldúlt az ellenség!
4 dans le lieu de tes assemblées ont rugi tes adversaires, ils ont mis leurs insignes au fronton del'entrée, des insignes	4 Azok ordítoznak gyülekezeted helyén, akik gyűlölnek téged, jelvényeiket kitűzték győzelmük jeléül.
5 qu'on ne connaissait pas. Leurs cognées en plein bois,	5 Olyanok, mint aki magasra emelt fejszéjét lengeti a sűrű erdőben.
6 abattant les vantaux, et par la hache et par la masse ils martelaient;	6 Minden ajtaját kidöntötték, baltával és bárddal rombolták.
7 ils ont livré au feu ton sanctuaire, profané jusqu'à terre la demeure de ton nom.	7 Lángba borították szentélyedet, neved hajlékát földig meggyalázták.
8 Ils ont dit en leur coeur: "Ecrasons-les d'un coup! " Ils ont brûlé dans le pays tout lieu d'assembléesainte.	8 Azt mondták szívükben: »Rohanjuk le őket együtt!« Fölperzselték Isten minden szentélyét az országban.
9 Nos signes ont cessé, il n'est plus de prophètes, et nul parmi nous ne sait jusques à quand.	9 Jeleinket nem látjuk, nincs többé prófétánk, és nincs már köztünk, aki látna.
10 Jusques à quand, ô Dieu, blasphémera l'oppresseur? L'ennemi va-t-il outrager ton nom jusqu'à lafin?	10 Isten, meddig szidalmaz még az ellenség téged, örökké gyalázza az ellenség nevedet?
11 Pourquoi retires-tu ta main, tiens-tu ta droite cachée en ton sein?	11 Miért vonod vissza kezed és tartod öledben jobbodat?
12 Pourtant, ô Dieu, mon roi dès l'origine, l'auteur des délivrances au milieu du pays,	12 Hiszen Isten a mi királyunk ősidőktől fogva, aki szabadulást szerzett a föld közepén.
13 toi qui fendis la mer par ta puissance, qui brisas les têtes des monstres sur les eaux;	13 Hatalmaddal a tengert kettéhasítottad, a sárkányok fejét a vizekben összetörted.
14 toi qui fracassas les têtes de Léviathan pour en faire la pâture des bêtes sauvages,	14 A Leviatán fejeit összezúztad, eledelül adtad a tengeri szörnyeknek.
15 toi qui ouvris la source et le torrent, toi qui desséchas des fleuves intarissables;	15 Te fakasztottál forrásokat, patakokat, te szárítottad ki az állandó folyókat.
16 à toi le jour, et à toi la nuit, toi qui agenças la lumière et le soleil,	16 Tied a nappal és tied az éjszaka, te hoztad létre a napot és a csillagokat.
17 toi qui posas toutes les limites de la terre, l'été et l'hiver, c'est toi qui les formas.	17 Te szabtad meg a föld minden határát, te teremtetted a nyarat és a telet.
18 Rappelle-toi, Yahvé, l'ennemi blasphème, un peuple insensé outrage ton nom.	18 Emlékezz meg arról, hogy az Urat ellenség szidalmazza, s egy oktalan nép gyalázza nevedet.
19 Ne livre pas à la bête l'âme de ta tourterelle, la vie de tes malheureux, ne l'oublie pas jusqu'à la fin.	19 A benned bízó lelkeket ne engedd át a vadállatoknak, ne felejtsd el végképp a szegényeidet!
20 Regarde vers l'alliance. Ils sont pleins, les antres du pays, repaires de violence.	20 Tekints szövetségedre, mert tele van az ország minden zuga a gonoszság sátraival.
21 Que l'opprimé ne rentre pas couvert de honte, que le pauvre et le malheureux louent ton nom!	21 Ne távozzék tőled szégyennel a megalázott, hadd áldja nevedet a szegény és a szűkölködő!
22 Lève-toi, ô Dieu, plaide ta cause, rappelle-toi l'insensé qui te blasphème tout le jour!	22 Kelj fel, Isten! Védd meg ügyedet! Emlékezz meg a gyalázatról, amellyel egész nap illet téged az esztelen!
23 N'oublie pas le vacarme de tes adversaires, la clameur de tes ennemis, qui va toujours montant!	23 Ne feledd el ellenségeid lármáját; Szüntelen növekszik az ellened szegülők háborgása!