Báruk könyve 4

1 2 3 4 5 6
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta Bibbia Vulgata Clementina
1 Ez az Isten parancsainak könyve, az örök érvényű törvény; mindazok, akik megtartják, eljutnak az életre, akik pedig elhagyják, meghalnak.1 Hic liber mandatorum Dei,
et lex quæ est in æternum :
omnes qui tenent eam pervenient ad vitam :
qui autem dereliquerunt eam, in mortem.
2 Térj meg, Jákob, és ragadd meg azt, haladj az úton annak fényessége felé, az ő világossága felé.2 Convertere, Jacob, et apprehende eam :
ambula per viam ad splendorem ejus contra lumen ejus.
3 Ne add másnak dicsőségedet, se méltóságodat más nemzetnek!3 Ne tradas alteri gloriam tuam,
et dignitatem tuam genti alienæ.
4 Boldogok vagyunk, Izrael, mert ami Istennek tetszik, ismeretes előttünk.4 Beati sumus, Israël,
quia quæ Deo placent manifesta sunt nobis.
5 Légy bizalommal, Isten népe, emlékezzél meg, Izrael!5 Animæquior esto, populus Dei, memorabilis Israël :
6 El vagytok adva a nemzeteknek, de nem végromlásra, hanem mert szörnyű haragra lobbantottátok Istent, azért adott át titeket az ellenségnek.6 venundati estis gentibus non in perditionem :
sed propter quod in ira ad iracundiam provocastis Deum,
traditi estis adversariis.
7 Mert felingereltétek alkotótokat, az örök Istent, azzal, hogy szellemeknek áldoztatok, és nem Istennek.7 Exacerbastis enim eum qui fecit vos, Deum æternum,
immolantes dæmoniis, et non Deo.
8 Mert elfelejtettétek az Istent, aki táplált titeket, és megszomorítottátok dajkátokat, Jeruzsálemet.8 Obliti enim estis Deum qui nutrivit vos,
et contristastis nutricem vestram Jerusalem.
9 Ő látta Istennek rátok törő haragját, és így szólt: »Halljátok ti, Sion szomszédai: Nagy gyászt hozott rám Isten!9 Vidit enim iracundiam a Deo venientem vobis, et dixit :
Audite, confines Sion :
adduxit enim mihi Deus luctum magnum.
10 Mert láttam népem számkivetését, fiaimét és leányaimét, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.10 Vidi enim captivitatem populi mei,
filiorum meorum et filiarum,
quam superduxit illis Æternus.
11 Mert felneveltem őket boldogan, de sírva és gyász közepette váltam meg tőlük.11 Nutrivi enim illos cum jucunditate ;
dimisi autem illos cum fletu et luctu.
12 Senki se örvendjen rajtam, ki özvegységre jutottam és egyedül állok. Sokan elhagytak engem fiaim bűnei miatt, mert ők eltávoztak az Isten törvényétől;12 Nemo gaudeat super me viduam et desolatam :
a multis derelicta sum propter peccata filiorum meorum,
quia declinaverunt a lege Dei.
13 nem törődtek rendeleteivel, nem haladtak az Isten parancsainak útjain, és nem jártak igazsága szerint a fegyelem ösvényein.13 Justitias autem ipsius nescierunt,
nec ambulaverunt per vias mandatorum Dei,
neque per semitas veritatis ejus cum justitia ingressi sunt.
14 Jöjjenek Sion szomszédai, és gondoljanak fiaim és leányaim számkivetésére, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.14 Veniant confines Sion,
et memorentur captivitatem filiorum et filiarum mearum,
quam superduxit illis Æternus.
15 Mert rájuk hozott egy népet a távolból, egy arcátlan és másnyelvű népet,15 Adduxit enim super illos gentem de longinquo,
gentem improbam, et alterius linguæ,
16 mely nem tisztelte az aggastyánt, nem irgalmazott a gyermekeknek, elhurcolta az özvegy szeretteit, s a magános nőt megfosztotta leányaitól.«16 qui non sunt reveriti senem,
neque puerorum miserti sunt,
et abduxerunt dilectos viduæ,
et a filiis unicam desolaverunt.
17 Ám én mit segíthetnék rajtatok?17 Ego autem, quid possum adjuvare vos ?
18 Aki rátok hozta a bajokat, ő ragad majd ki titeket ellenségeitek kezéből!18 qui enim adduxit super vos mala,
ipse vos eripiet de manibus inimicorum vestrorum.
19 Menjetek csak, fiaim, menjetek, mert én elhagyatottan magamra maradtam!19 Ambulate, filii, ambulate :
ego enim derelicta sum sola.
20 Levetettem a jólét öltözetét, a könyörgés szőrruháját öltöttem magamra, s a Magasságbelihez kiáltok napjaimban.20 Exui me stola pacis,
indui autem me sacco obsecrationis,
et clamabo ad Altissimum in diebus meis.
21 Legyetek bizalommal, fiaim, kiáltsatok az Úrhoz, és ő kiragad majd titeket az ellenséges fejedelmek kezéből!21 Animæquiores estote, filii ; clamate ad Dominum,
et eripiet vos de manu principum inimicorum.
22 Mert én az Örökkévalótól remélem szabadulástokat, és megörvendeztet engem a Szent azzal az irgalommal, melyet örök Szabadítónk gyakorol veletek.22 Ego enim speravi in æternum salutem vestram,
et venit mihi gaudium a Sancto, super misericordia
quæ veniet vobis ab æterno salutari nostro.
23 Gyász és sírás közepette váltam meg tőletek, de örömben és vigasságban hoz majd vissza titeket hozzám mindörökre az Úr.23 Emisi enim vos cum luctu et ploratu :
reducet autem vos mihi Dominus
cum gaudio et jucunditate in sempiternum.
24 Mert amint Sion szomszédai látták elhurcoltatástokat, melyet rátok hozott Isten, úgy fogják nemsokára látni szabadulástokat is, melyet rátok hoz Isten nagy dicsőséggel és az Örökkévaló fényességével.24 Sicut enim viderunt vicinæ Sion captivitatem vestram a Deo,
sic videbunt et in celeritate salutem vestram a Deo,
quæ superveniet vobis cum honore magno et splendore æterno.
25 Fiaim, viseljétek türelemmel az Isten haragját, mely rátok zúdult; mert ellenséged üldöz ugyan téged, de nemsokára látod majd romlását és a nyakára hágsz.25 Filii, patienter sustinete iram quæ supervenit vobis :
persecutus est enim te inimicus tuus :
sed cito videbis perditionem ipsius,
et super cervices ipsius ascendes.
26 Dédelgetett gyermekeim rögös utakon jártak, mert úgy hurcolták el őket, mint nyájat, melyet elrabolt az ellenség.26 Delicati mei ambulaverunt vias asperas :
ducti sunt enim ut grex direptus ab inimicis.
27 Legyetek bizalommal, fiaim, és kiáltsatok az Úrhoz, mert megemlékezik rólatok, ki elvitt titeket.27 Animæquiores estote, filii, et proclamate ad Dominum :
erit enim memoria vestra ab eo qui duxit vos.
28 Bizony, miként arra irányult figyelmetek, hogy eltévelyedjetek Istentől, éppúgy térjetek meg és tízszer jobban keressétek őt újra.28 Sicut enim fuit sensus vester ut erraretis a Deo,
decies tantum iterum convertentes requiretis eum :
29 Mert aki rátok hozta a bajokat, örök vidámságot is ad majd újra nektek, azzal, hogy megszabadít titeket.29 qui enim induxit vobis mala,
ipse rursum adducet vobis sempiternam jucunditatem cum salute vestra.
30 Légy bizalommal, Jeruzsálem, mert megvigasztal majd téged, aki neveden szólít!30 Animæquior esto, Jerusalem :
exhortatur enim te, qui te nominavit.
31 Elvesznek majd, akik ártalmadra voltak és gyötörtek téged, megbűnhődnek, akik örültek veszteden.31 Nocentes peribunt, qui te vexaverunt :
et qui gratulati sunt in tua ruina, punientur.
32 Megbűnhődnek majd azok a városok, melyeknek rabszolgái lettek fiaid; az is, amely átvette fiaidat!32 Civitates quibus servierunt filii tui, punientur,
et quæ accepit filios tuos.
33 Mert amint örvendett romlásodnak és ujjongott bukásodon, éppúgy szomorkodik majd a saját pusztulásán!33 Sicut enim gavisa est in tua ruina, et lætata est in casu tuo,
sic contristabitur in sua desolatione,
34 Véget ér sokasága fölött érzett öröme, és gyászra fordul vidámsága;34 et amputabitur exsultatio multitudinis ejus,
et gaudimonium ejus erit in luctum.
35 Mert tüzet bocsát rá az Örökkévaló hosszú időre, és ártó szellemek fognak benne lakni igen sokáig.35 Ignis enim superveniet ei ab Æterno in longiturnis diebus,
et habitabitur a dæmoniis in multitudine temporis.
36 Tekints, Jeruzsálem, kelet felé, és lásd azt az örömöt, melyet Isten áraszt rád.36 Circumspice, Jerusalem, ad orientem,
et vide jucunditatem a Deo tibi venientem.
37 Mert íme, megjönnek fiaid, kiket elbocsátottál, a széjjelszórtak; megjönnek, mert összegyűjti őket napkelettől napnyugtáig a Szentnek szava, és örvendeznek az Isten dicsőségén.37 Ecce enim veniunt filii tui, quos dimisisti dispersos :
veniunt collecti ab oriente usque ad occidentem, in verbo Sancti,
gaudentes in honorem Dei.