A zsoltárok könyve 78

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Bíblia Matos Soares
¹ Maszkíl Ászáftól. Figyelj, népem, tanításomra, hallgassatok szám szavára.	¹ Salmo. De Asaf. Ó Deus, vieram as nações à tua herança contaminaram o teu santo templo, reduziram Jerusalém a um montão de ruínas.
² Bölcs mondásra nyitom számat, elmondom a régi idők titkait.	² Deram os cadáveres dos teus servos em pasto às aves do céu, as carnes dos teus santos aos animais da terra.
³ Amiket hallottunk és megismertünk, s atyáink elbeszéltek nekünk,	³ Derramaram o seu sangue como água à roda de Jerusalém, e não havia quem lhes desse sepultura.
⁴ nem titkoljuk fiaik elől, elbeszéljük a jövendő nemzedéknek. Hirdetjük az Úr dicséretét, hatalmát, és csodáit, amelyeket végbevitt.	⁴ Tornámo-nos o opróbrio dos nossos vizinhos, o escárnio e a mofa daqueles que nos rodeiam.
⁵ Bizonyságot állított Jákobnak, törvényt adott Izraelnek; Megparancsolta atyáinknak, tanítsák meg rá fiaikat,	⁵ Até quando, Senhor? Permanecereis irado sempre? O teu zelo arderá sempre como o fogo?
⁶ hogy megtanulja a következő nemzedék, a születendő gyermekek. Keljenek fel, és hirdessék fiaiknak,	⁶ Derrama a tua ira sobre as nações, que te não conhecem, e sobre os reinos que não invocam o teu nome.
⁷ hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne feledjék el az Isten műveit, és parancsait teljesítsék!	⁷ Com efeito eles devoraram Jacob, e devastaram a sua morada.
⁸ Ne legyenek olyanok, mint atyáik, az a pártütő és lázongó nemzedék; A nemzedék, amelynek szíve nem volt kitartó, és lelke nem volt hű Isten iránt.	⁸ Não recordes contra nós as culpas dos nossos antepassados, venha, quanto antes, ao nosso encontro a tua misericórdia, porque estamos reduzidos a grande miséria.
⁹ Efraim fiai felajzották és kilőtték íjukat, de a harc napján hátat fordítottak.	⁹ Ajuda-nos, ó Deus da nossa salvação, para glória do teu nome, livra-nos, e perdoa os nossos pecados, por amor do teu nome.
¹⁰ Nem tartották meg Isten szövetségét, és törvényét nem akarták követni.	¹⁰ Para que hão-de dizer as gentes: "Onde está o Deus deles?" Seja notória entre as gentes, diante dos nossos olhos, a vingança do sangue dos teus servos, que tem sido derramado.
¹¹ Elfelejtették tetteit, a csodáit, amelyeket megmutatott nekik.	¹¹ Chegue à tua presença o gemido dos cativos; com o poder do teu braço livra os condenados à morte.
¹² Atyáik előtt csodákat művelt, Egyiptom földjén, Tánisz mezején.	¹² Retribui aos nossos vizinhos, sete vezes no seu seio, o opróbrio que eles te fizeram, Senhor.
¹³ Széthasította a tengert és átvezette őket, a vizeket szinte tömlőbe fogta.	¹³ Nós, porém, teu povo e ovelhas de teu pasto, nós te glorificaremos para sempre; de geração em geração publicaremos os teus louvores.
¹⁴ Nappal a felhőben vezette őket, s egész éjjel a tűz fényében.
¹⁵ Kősziklát hasított fel a pusztában és bőséges áradattal itatta őket.
¹⁶ Patakokat fakasztott a kősziklából és folyamként ömlesztette a vizet.
¹⁷ Mégis egyre csak vétkeztek ellene, haragra ingerelték a Fölségest a pusztában.
¹⁸ Megkísértették szívükben Istent, amikor kedvük szerint ennivalót kértek,
¹⁹ s így beszéltek Isten ellen: »Tud-e Isten – mondták – asztalt teríteni a pusztában?«
²⁰ Íme megütötte a kősziklát és vizek folytak, patakok áradtak. »De vajon tud-e kenyeret is adni, és húst szerezni népének?«
²¹ Amikor ezt az Úr meghallotta, haragra gerjedt: Tűz gyulladt fel Jákob ellen, és harag szállt Izraelre,
²² mert nem hittek Istenben, és segítségében nem reméltek.
²³ Ekkor ő parancsot adott fenn a fellegeknek, és megnyitotta az egek ajtóit.
²⁴ Ennivalóként mannát hullatott nekik, és a mennyből adott nekik kenyeret:
²⁵ angyalok kenyerét ette az ember; Bőségesen küldött nekik ennivalót.
²⁶ Déli szelet támasztott az égen, és hatalmával elhozta a délnyugati szelet.
²⁷ Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, s annyi szárnyast, mint a tenger fövenye:
²⁸ hullottak táboruk közepére, körös-körül sátraik köré.
²⁹ Ettek és nagyon jóllaktak, mert megadta nekik, amit kívántak.
³⁰ De még fel sem hagytak torkosságukkal, még szájukban volt az étel,
³¹ amikor Isten haragja felgerjedt ellenük, agyonsújtotta kövéreiket, leterítette Izrael választottait.
³² Mindamellett ismét csak vétkeztek, és nem hittek csodatetteinek.
³³ Ezért hiábavalóságban enyésztek el napjaik, és rettegésben esztendeik.
³⁴ Ha pusztította őket, hozzá fordultak, megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak.
³⁵ Megemlékeztek arról, hogy Isten az oltalmazójuk, s a fölséges Isten a megváltójuk.
³⁶ Szerették őt szájukkal, hazudtak neki nyelvükkel,
³⁷ mert szívük nem volt egyenes hozzá, és nem voltak hűek szövetségéhez.
³⁸ De ő irgalmasan megbocsátotta bűneiket, és nem pusztította el őket. Haragját gyakran elfordította és nem öntötte ki egész bosszúságát.
³⁹ Megemlékezett arról, hogy nem egyebek testnél, olyanok, mint az elszálló s vissza nem térő lehelet.
⁴⁰ Hányszor lázongtak ellene a pusztában, haragra ingerelték őt a sivatagban!
⁴¹ Újra meg újra kísértették Istent, és fellázadtak Izrael Szentje ellen.
⁴² Nem emlékeztek meg kezéről, arról a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatásból.
⁴³ Véghezvitte jeleit Egyiptomban és csodatetteit Tánisz mezején.
⁴⁴ Vérré változtatta folyóikat, ihatatlanná tette patakjaikat.
⁴⁵ Legyet bocsátott rájuk és emésztette őket, és békát, hogy romlást hozzon rájuk.
⁴⁶ Odaadta termésüket a vándorsáskáknak, és munkájuk gyümölcsét a szöcskéknek.
⁴⁷ Szőlőiket megverte jéggel, szederfáikat dérrel.
⁴⁸ Odavetette állataikat a jégesőnek, jószágukat a tűznek.
⁴⁹ Rájuk bocsátotta haragjának tüzét, bosszúját, haragját, szorongatását, gonosz angyalok csapását.
⁵⁰ Szabad utat engedett haragjának, nem kímélte meg lelküket a haláltól, dögvésszel vetett véget életüknek.
⁵¹ Megölte Egyiptom földjének minden elsőszülöttjét, erejük zsengéjét Kám sátraiban.
⁵² Mint juhokat kihozta népét, mint nyájat vezette a pusztában.
⁵³ Biztonságban vezette őket, nem féltek, de ellenségeiket tenger borította el.
⁵⁴ Elvitte őket a szent helyre, a hegyre, amelyet jobbja szerzett.
⁵⁵ Kiűzte előlük a nemzeteket, mérőzsinórjával nekik osztotta ki az országot, és letelepítette sátraikban Izrael törzseit.
⁵⁶ Mégis megkísértették és bosszantották a fölséges Istent, és nem tartották meg rendeléseit.
⁵⁷ Elpártoltak és hűtlenek lettek, akárcsak atyáik, visszavágtak, mint az álnok íj.
⁵⁸ Haragították őt a magaslatokon, féltékenységre ingerelték faragott bálványaikkal.
⁵⁹ Meghallotta ezt Isten, haragra lobbant és messze eltaszította Izraelt.
⁶⁰ Elvetette silói hajlékát, sátrát, ahol az emberek közt lakott.
⁶¹ Fogságra adta erejét, és ékességét az ellenség kezére.
⁶² Kardélre vetette népét, és haragra gyúlt öröksége ellen.
⁶³ Ifjaikat tűz emésztette meg, szűzeiket senki sem jegyezte el.
⁶⁴ Papjaik kard által estek el, özvegyeiket senki sem siratta.
⁶⁵ Felébredt ekkor az Úr, mint az alvó, mint a hős, aki mámoros a bortól.
⁶⁶ Visszaverte ellenségeit, örök gyalázatot hozott rájuk.
⁶⁷ Ám József sátrát elvetette, Efraim törzsét nem választotta ki,
⁶⁸ hanem kiválasztotta Júda törzsét, Sion hegyét, amelyben kedvét lelte.
⁶⁹ Felépítette szentélyét, mint az égboltot, mint a földet, amelyet örökre megszilárdított.
⁷⁰ Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, elhozta őt a juhnyájaktól,
⁷¹ elhozta őt a szoptatós juhok mögül, hogy legeltesse Jákob népét, s örökségét, Izraelt.
⁷² Ő tiszta lélekkel legeltette, bölcs kézzel vezette őket.

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati