Jób könyve 27

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Pattloch Bibel
¹ És Jób folytatta szavait és így szólt:	¹ Da setzte Job seine Rede fort und sprach:
² »Az élő Istenre mondom, aki megrövidített igazamban, s a Mindenhatóra, aki keserűséggel illette lelkemet,	² "So wahr Gott lebt, der mir mein Recht entzog, und der Allmächtige, der meine Seele kränkte!
³ hogy amíg lélegzet van bennem, s az Isten lehelete van orromban,	³ Wahrlich, solange mein Atem in mir ist und Gottes Hauch in meiner Nase,
⁴ ajkam nem beszél gonoszat, és nyelvem nem kohol hamisságot.	⁴ sollen meine Lippen kein Unrecht reden, noch wird meine Zunge Verkehrtes sprechen!
⁵ Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak nektek! Mindhalálig nem tágítok abból, hogy ártatlan vagyok.	⁵ Fern sei es von mir, euch recht zu geben, ich gebe bis zum Tod meine Unschuld nicht auf!
⁶ Ragaszkodom igazamhoz, nem tágítok tőle; nem is vádolt engem a szívem teljes életemben!	⁶ An meiner Gerechtigkeit halte ich fest und lasse sie nicht. Mein Gewissen tadelt keinen meiner Tage.
⁷ Úgy járjon az ellenségem, mint a gonosz, s aki ellenem támad, mint az igaztalan.	⁷ Es gelte als Frevler mein Feind und mein Gegner als Schuldiger!
⁸ Mert mi az istentelen reménye, mikor harácsol, s az Isten nem menti meg lelkét?	⁸ Denn was ist des Ruchlosen Hoffnung, wenn er verscheidet, wenn Gott seine Seele hinwegnimmt?
⁹ Meghallja-e Isten az ő kiáltását, ha eljön rá a szorongatás?	⁹ Wird Gott auf sein Schreien hören, wenn Bedrängnis über ihn kommt?
¹⁰ Örömét lelheti-e a Mindenhatóban, kiálthat-e Istenhez bármikor?	¹⁰ Kann er sich des Allmächtigen freuen, Gott anrufen zu jeder Zeit?
¹¹ Megmutatom nektek Isten kezét, nem tartom titokban a Mindenható szándékát!	¹¹ Ich will euch belehren über Gottes strafende Hand, nicht verhehlen, was der Allmächtige plant!
¹² Íme, ti mindnyájan tudjátok, miért beszéltek tehát ok nélkül hiábavalókat?	¹² Seht, ihr habt alle es selber geschaut! Warum also pflegt ihr nichtigen Wahn?
¹³ Ez a gonosz ember része Istentől, és a zsarnokok örökrésze, amelyet a Mindenhatótól vesznek:	¹³ Dies ist des Frevlers Anteil bei Gott und der Gewalttätigen Erbe, das sie vom Allmächtigen empfangen:
¹⁴ fiai, ha sokasodnak, kard élére hányják őket, és sarjadéka nem lakhat jól kenyérrel.	¹⁴ Werden zahlreich seine Söhne, so geschieht es für das Schwert, und nimmer können seine Kinder sich am Brote sättigen.
¹⁵ Maradékait a döghalál viszi sírba, és özvegyeik nem siratják őket.	¹⁵ Wer ihm noch übrigbleibt, sinkt durch die Pest zu Grab, und seine Witwen halten keine Totenklage.
¹⁶ Hordjon bár össze annyi ezüstöt, mint a homok, szerezzen bár annyi ruhát, mint az agyag,	¹⁶ Ob er auch Silber aufhäuft gleich dem Staub und Kleider sich beschafft wie Lehm,
¹⁷ megszerzi ugyan, de az igaz ölti magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.	¹⁷ er schafft sie an, doch der Gerechte wird sie tragen; das Silber wird der Fromme zum Besitz erlangen.
¹⁸ Házát csak pók módjára építi, csak olyan az, mint a csősz kunyhója.	¹⁸ Er hat sein Haus gebaut wie eine Motte, gleich einer Hütte, die ein Wächter aufgestellt.
¹⁹ A gazdag, ha aludni tér, nem visz magával semmit sem, ha kinyitja szemét, semmit sem talál;	¹⁹ Als Reicher legt er sich zur Ruhe - noch ist es nicht hinweggerafft; doch tut er seine Augen auf, so ist es nicht mehr da.
²⁰ mint az ár, úgy tör rá a szegénység, elragadja éjjel a förgeteg.	²⁰ Der Schrecken greift es an wie eine Wasserflut, der Sturmwind nimmt es fort bei Nacht.
²¹ Felkapja őt a perzselő szél és elviszi, s mint a forgószél, elfújja helyéről.	²¹ Der Ostwind hebt es hoch, und es entschwindet. Er fegt im Sturm es weg von seiner Stätte.
²² És rá lő kímélet nélkül, úgy, hogy futva menekül keze elől.	²² Er wirft es über ihm zusammen und kennt keine Schonung, vor seiner Macht muß er von hinnen fliehen.
²³ Összecsapja fölötte kezét, és pisszeg fölötte, amint helyére néz.	²³ Man klatscht in die Hände wider ihn und spottet über ihn von seiner Stätte her.

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati