Jób könyve 23

Káldi-Neovulgáta	Miqra 'al pi ha-Mesorah
¹ És felelt Jób, és ezt mondta:	¹ וַיַּעַן אִיּוֹב וַיֹּאמַֽר׃
² »Most is keserves a panaszom, s az engem sújtó kéz súlyosabb, mint ahogy panaszolom.	² גַּם־הַיּוֹם מְרִי שִׂחִייָדִי כָּבְדָה עַל־אַנְחָתִֽי׃
³ Bár tudnám, hogyan találjam meg őt és jussak trónja elé!	³ מִֽי־יִתֵּן יָדַעְתִּי וְאֶמְצָאֵהוּאָבוֹא עַד־תְּכוּנָתֽוֹ׃
⁴ Feltárnám az ügyet előtte, és szám telve lenne ellenvetéssel;	⁴ אֶעֶרְכָה לְפָנָיו מִשְׁפָּטוּפִי אֲמַלֵּא תוֹכָחֽוֹת׃
⁵ ügyelnék a szavakra, amelyekkel válaszol nekem, és megtudnám, mit mond ő nekem!	⁵ אֵדְעָה מִלִּים יַעֲנֵנִיוְאָבִינָה מַה־יֹּאמַר לִֽי׃
⁶ Ne szálljon velem perbe hatalmas erővel, és ne nyomjon el nagysága súlyával!	⁶ הַבְּרׇב־כֹּחַ יָרִיב עִמָּדִילֹא אַךְ־הוּא יָשִׂם בִּֽי׃
⁷ Akkor igazságot tenne velem szemben, és perem győzelemmel végződnék.	⁷ שָׁם יָשָׁר נוֹכָח עִמּוֹוַאֲפַלְּטָה לָנֶצַח מִשֹּׁפְטִֽי׃
⁸ Ha keletnek megyek, nincs ott, ha nyugatnak tartok, nem veszem őt észre,	⁸ הֵן קֶדֶם אֶהֱלֹךְ וְאֵינֶנּוּוְאָחוֹר וְֽלֹא־אָבִין לֽוֹ׃
⁹ ha balra keresem, nem érem el, ha jobbra fordulok, nem látom!	⁹ שְׂמֹאול בַּעֲשֹׂתוֹ וְלֹא־אָחַזיַעְטֹף יָמִין וְלֹא אֶרְאֶֽה׃
¹⁰ Ismeri ő az utamat; próbára tett engem, mint az aranyat, amely átmegy a tűzön.	¹⁰ כִּֽי־יָדַע דֶּרֶךְ עִמָּדִיבְּחָנַנִי כַּזָּהָב אֵצֵֽא׃
¹¹ Lábam követte nyomdokait, megőriztem útját és nem tértem le róla,	¹¹ בַּאֲשֻׁרוֹ אָחֲזָה רַגְלִידַּרְכּוֹ שָׁמַרְתִּי וְלֹא־אָֽט׃
¹² nem távoztam ajkának parancsaitól és szája igéit keblembe rejtettem.	¹² מִצְוַת שְׂפָתָיו וְלֹא אָמִישׁמֵחֻקִּי צָפַנְתִּי אִמְרֵי־פִֽיו׃
¹³ De ő az egyedülvaló, és senki sem térítheti el szándékától, amit lelke kíván, azt véghez is viszi,	¹³ וְהוּא בְאֶחָד וּמִי יְשִׁיבֶנּוּוְנַפְשׁוֹ אִוְּתָה וַיָּֽעַשׂ׃
¹⁴ mert beteljesíti rajtam akaratát, és készen tart még több ehhez hasonlót.	¹⁴ כִּי יַשְׁלִים חֻקִּיוְכָהֵנָּה רַבּוֹת עִמּֽוֹ׃
¹⁵ Ezért rettegek színétől, ha rá gondolok, elfog a félelem.	¹⁵ עַל־כֵּן מִפָּנָיו אֶבָּהֵלאֶתְבּוֹנֵן וְאֶפְחַד מִמֶּֽנּוּ׃
¹⁶ Ernyedtté tette Isten a szívemet, s a Mindenható megrémített engem,	¹⁶ וְאֵל הֵרַךְ לִבִּיוְשַׁדַּי הִבְהִילָֽנִי׃
¹⁷ mert nem a fenyegető sötétség miatt megyek én tönkre, és arcomat nem borította homály.	¹⁷ כִּֽי־לֹא נִצְמַתִּי מִפְּנֵי־חֹשֶׁךְוּמִפָּנַי כִּסָּה־אֹֽפֶל׃