Judit könyve 16
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati
| Káldi-Neovulgáta | La Biblia |
|---|---|
| 1 Judit így szólt: »Kezdjetek rá dobbal az Úr dicsőítésére, cintányér mellett énekeljetek az Úrnak, új éneket zengjetek neki, dicsérve hívjátok nevét. | 1 «¡Alabad a mi Dios con tambores, | elevad cantos al Señor con cítaras, | ofrecedle los acordes de un salmo de alabanza; | ensalzad e invocad su nombre! |
| 2 Az Úr töri meg a hadakat, aki népe között ütött tábort, hogy kiszabadítson engem ellenségeim kezéből. | 2 Porque el Señor es un Dios | quebrantador de guerras; | me libró de mis perseguidores | y me trajo al campo de su pueblo. |
| 3 Északi tájról a hegyek felől jött Asszúr számos hadával, a folyók vizét megakasztotta tömege, a völgyeket lovai lepték el. | 3 De los montes del norte los asirios | vinieron con tropas sin número; | su multitud llenaba los valles, | sus caballos cubrían las colinas. |
| 4 Azt mondta, fel fogja égetni határaimat, kardélre hányja majd ifjaimat, a földhöz veri csecsemőimet, gyermekeimet meg zsákmányul adja, fogságra pedig szűzleányaimat. | 4 Quisieron quemar mis tierras, | entregar mis jóvenes a la espada, | arrojar mis niños contra el suelo, | ofrecer mis párvulos al pillaje, | dar mis doncellas como despojos. |
| 5 De megverte őt az Úr, a Mindenható, egy asszony keze által elpusztította őket. | 5 Pero el Señor todopoderoso | lo impidió por mano de mujer. |
| 6 Nem ifjak kezétől hullott el vezérük, nem Titánok ivadékai ölték meg őt, nem termetes óriások küzdöttek vele, Merári leánya, Judit azonban, arcának bájával rontotta meg. | 6 No cayó su caudillo ante guerreros, | ni lo abatieron hijos de titanes, | ni lo venció una raza de gigantes; | lo desarmó Judit, hija de Merari, | con la sola belleza de su rostro. |
| 7 Letette ugyanis özvegyi ruháját, hogy fölemelje Izrael gyászolóit. Megkente kenettel orcáját, | 7 Se quitó sus lutos de viuda | para aliviar a los tristes de Israel; | ungió su rostro con perfumes, |
| 8 átkötötte szalaggal hajfürtjét, s lenruhát öltött magára, hogy elcsábítsa. | 8 adornó su cabeza con diadema, | se vistió de lino para seducirlo. |
| 9 Saruja rabbá tette szemét, szépsége foglyul ejtette lelkét és kard szelte át nyakát. | 9 Sus sandalias le cautivaron la vista, | su belleza le arrebató el corazón, | y la espada le partió el cuello. |
| 10 Hősiességén eliszonyodtak a perzsák és vakmerőségén a médek. | 10 A los persas espantó tal audacia, | a los medos acobardó tal valor. |
| 11 Akkor jajgattak elesettjeim, fölkiáltottak a gyengék és megrémültek, fölemelték hangjukat és megzavarodtak. | 11 Entonces mis humildes clamaron, | y ellos se llenaron de terror; | mis débiles estallaron en gritos, | y ellos quedaron espantados; | los míos levantaron la voz, | y ellos se dieron a la fuga. |
| 12 A leányok fiai szúrták le őket, mint menekülő gyermekeket ölték meg őket, elpusztultak az én Istenem csataterén. | 12 Hijos de esclavas los golpearon, | los hirieron como a desertores; | perecieron en la lucha de mi Señor. |
| 13 Új éneket énekelek Istenemnek, Uram, nagy vagy te és fenséges, hatalmas erődben és legyőzhetetlen. | 13 Cantaré a mi Dios un cántico nuevo: | Señor, tú eres grande y glorioso, | admirable en tu fuerza, invencible. |
| 14 Minden teremtményed szolgáljon neked, mert szóltál és lettek, lelkedet küldted és létrejöttek, és nincs aki szavadnak ellenszegüljön. | 14 Que te sirva toda la creación, | porque tú lo mandaste, y existió; | enviaste tu aliento, y la construiste, | nada puede resistir a tu voz. |
| 15 Alapjukban meginogtak a hegyek és a vizek, a sziklák megolvadtak színed előtt, mint a viasz. De akik téged félnek, azokhoz irgalmas vagy. | 15 Sacudirán las olas los cimientos de los montes, | las peñas en tu presencia se derretirán como cera, | pero tú serás propicio a tus fieles. |
| 16 Mert csekélység minden kellemes illatú áldozat, csaknem semmi minden háj, amit égőáldozatul mutatnak be neked. Aki azonban féli az Urat, nagy előtte mindenkor. | 16 No basta el aroma de los sacrificios | ni la grasa de los holocaustos, | pero es grande quien teme al Señor. |
| 17 Jaj a nemzeteknek, amelyek népem ellen támadnak! A mindenható Isten bosszút áll rajtuk, az ítélet napján meglátogatja őket, tüzet és férget ad testükbe, hogy égjenek és kínlódjanak örökké.« | 17 ¡Ay de los que atacan a mi pueblo! | El Señor todopoderoso | los castigará en el día del juicio; | serán entregados al fuego y los gusanos, | llorarán con dolor eternamente». |
| 18 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, imádták Istent, s miután a nép megtisztult, bemutatták égőáldozataikat, önkéntes áldozataikat és adományaikat az Úrnak. | 18 Cuando llegaron a Jerusalén, adoraron a Dios. Una vez purificados, ofrecieron sus holocaustos, sacrificios voluntarios y votivos. |
| 19 Judit az Úrnak szentelte Holofernész minden holmiját, amelyet a nép neki adott, a függőhálót, amelyet az ő hálófülkéjéből maga hozott el. | 19 Judit ofreció a Dios todas las pertenencias de Holofernes: lo que el pueblo le había dado y el dosel que ella misma había arrancado del dormitorio. |
| 20 A nép vigadott a szentély előtt három hónapon át és Judit ott maradt velük. | 20 La gente permaneció tres meses en Jerusalén celebrando festejos ante el santuario y Judit los acompañó. |
| 21 Amikor ezek a napok elmúltak, mindenki visszatért házába és Judit is visszament Betúliába és birtokán maradt. Egész életében megbecsült maradt az egész országban. | 21 Pasado ese tiempo, cada cual volvió a su casa. También Judit volvió a Betulia y se dedicó a administrar su hacienda. Mientras vivió, fue muy famosa en todo el país. |
| 22 Sokan kérték feleségül, de nem ismerte meg férfi életének egyetlen napján sem attól kezdve, hogy férje Manassze meghalt és megtért népéhez. | 22 Tuvo muchos pretendientes, pero ella no volvió a casarse desde que su marido, Manasés, murió y fue a reunirse con los suyos. |
| 23 Hírneve egyre nőtt, amint előrehaladt korban férjének Manasszének a házában, százöt évig élt, s szolgálóját fölszabadította. Betúliában halt meg, és sírboltba temették el. | 23 Su fama fue en aumento. Vivió en casa de su marido hasta la edad de ciento cinco años. A su criada le concedió la libertad. Murió en Betulia y fue enterrada en el sepulcro de su marido, Manasés. |
| 24 Egész Izrael hét napig gyászolta. Mielőtt meghalt, szétosztotta vagyonát férje, Manassze és a maga rokonsága között. | 24 Los israelitas le guardaron siete días de luto. Antes de morir, Judit repartió sus bienes entre los parientes de su marido, Manasés, y entre sus propios parientes. |
| 25 Életének egész tartama alatt, sőt még a halála után sem volt sok évig senki sem, aki háborgatta volna Izrael fiait. | 25 Nadie se atrevió a amenazar a los hijos de Israel mientras ella vivió, ni mucho tiempo después de su muerte. |