Judit könyve 16

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblia Matos Soares
1 Judit így szólt: »Kezdjetek rá dobbal az Úr dicsőítésére, cintányér mellett énekeljetek az Úrnak, új éneket zengjetek neki, dicsérve hívjátok nevét.	1 Então cantou Judit ao Senhor este cântico:
2 Az Úr töri meg a hadakat, aki népe között ütött tábort, hogy kiszabadítson engem ellenségeim kezéből.	2 Louvai o Senhor ao som dos tambores, cantai o Senhor ao som de címbalos, entoai-lhe um cântico novo, exaltai e invocai o seu nome.
3 Északi tájról a hegyek felől jött Asszúr számos hadával, a folyók vizét megakasztotta tömege, a völgyeket lovai lepték el.	3 O Senhor é quem põe fim às guerras. O Senhor é seu nome.
4 Azt mondta, fel fogja égetni határaimat, kardélre hányja majd ifjaimat, a földhöz veri csecsemőimet, gyermekeimet meg zsákmányul adja, fogságra pedig szűzleányaimat.	4 Ele pôs o seu acampamento no meio do seu povo, para nos livrar da mão de todos os nossos inimigos.
5 De megverte őt az Úr, a Mindenható, egy asszony keze által elpusztította őket.	5 O Assírio veio dos montes, da parte do aquilão, com a multidão dos seus guerreiros; sua multidão obstruiu as torrentes, e os seus cavalos cobriam os vales.
6 Nem ifjak kezétől hullott el vezérük, nem Titánok ivadékai ölték meg őt, nem termetes óriások küzdöttek vele, Merári leánya, Judit azonban, arcának bájával rontotta meg.	6 Ele jurou que havia de queimar o meu país, que havia de passar ao fio da espada os meus jovens, que havia de dar em presa as minhas crianças, que havia de levar cativas as minhas donzelas.
7 Letette ugyanis özvegyi ruháját, hogy fölemelje Izrael gyászolóit. Megkente kenettel orcáját,	7 Porém o Senhor todo poderoso o feriu e o entregou nas mãos duma mulher, que lhe tirou a vida.
8 átkötötte szalaggal hajfürtjét, s lenruhát öltött magára, hogy elcsábítsa.	8 O seu herói não foi prostrado ás mãos de jovens (guerreiros), nem o feriram os filhos de Titan, nem se lhe opuseram corpulentos gigantes, Mas Judit, filha de Merari, o derrubou com a formosura do seu rosto.
9 Saruja rabbá tette szemét, szépsége foglyul ejtette lelkét és kard szelte át nyakát.	9 Ela se despiu do traje de viúva, e se ataviou com os vestidos de alegria, para o triunfo dos filhos de Israel.
10 Hősiességén eliszonyodtak a perzsák és vakmerőségén a médek.	10 Ela ungiu o seu rosto com perfumes, entrançou os seus cabelos sob um turbante e revestiu-se dum vestido novo para o seduzir.
11 Akkor jajgattak elesettjeim, fölkiáltottak a gyengék és megrémültek, fölemelték hangjukat és megzavarodtak.	11 As suas sandálias arrebataram-lhe os olhos, a sua beleza cativou-lhe a alma, e ela cortou-lhe a cabeça com o alfange.
12 A leányok fiai szúrták le őket, mint menekülő gyermekeket ölték meg őket, elpusztultak az én Istenem csataterén.	12 Os Persas tremeram diante da sua valentia, os Medos diante da sua ousadia.
13 Új éneket énekelek Istenemnek, Uram, nagy vagy te és fenséges, hatalmas erődben és legyőzhetetlen.	13 O acampamento dos Assírios ressoou em alaridos, quando apareceram os meus pobres (concidadãos) abrasados de sede.
14 Minden teremtményed szolgáljon neked, mert szóltál és lettek, lelkedet küldted és létrejöttek, és nincs aki szavadnak ellenszegüljön.	14 Os filhos das jovens esposas traspassaram-nos, mataram-nos (sem resistência) como a meninos que fogem: pereceram no combate diante da face do Senhor meu Deus.
15 Alapjukban meginogtak a hegyek és a vizek, a sziklák megolvadtak színed előtt, mint a viasz. De akik téged félnek, azokhoz irgalmas vagy.	15 Cantemos um hino ao Senhor, cantemos um novo hino ao nosso Deus.
16 Mert csekélység minden kellemes illatú áldozat, csaknem semmi minden háj, amit égőáldozatul mutatnak be neked. Aki azonban féli az Urat, nagy előtte mindenkor.	16 Adonai, Senhor, tu és grande, magnífico no teu poder, e ninguém pode superar-te.
17 Jaj a nemzeteknek, amelyek népem ellen támadnak! A mindenható Isten bosszút áll rajtuk, az ítélet napján meglátogatja őket, tüzet és férget ad testükbe, hogy égjenek és kínlódjanak örökké.«	17 Todas as tuas criaturas te obedeçam, porque tu falaste, e foram feitas; enviaste o teu espírito, e foram criadas, e ninguém resiste à tua voz.
18 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, imádták Istent, s miután a nép megtisztult, bemutatták égőáldozataikat, önkéntes áldozataikat és adományaikat az Úrnak.	18 Os montes e as águas são abalados desde os fundamentos, as pedras, qual cera, se derretem diante da tua face,
19 Judit az Úrnak szentelte Holofernész minden holmiját, amelyet a nép neki adott, a függőhálót, amelyet az ő hálófülkéjéből maga hozott el.	19 porém aqueles que vos temem, são grandes diante de ti em todas as coisas.
20 A nép vigadott a szentély előtt három hónapon át és Judit ott maradt velük.	20 Ai da nação que se levantar contra o meu povo! porque o Senhor omnipotente se vingará dela, e a visitará no dia do juízo.
21 Amikor ezek a napok elmúltak, mindenki visszatért házába és Judit is visszament Betúliába és birtokán maradt. Egész életében megbecsült maradt az egész országban.	21 Ele enviará fogo e vermes sobre as suas carnes, para arderem e para sentirem (este suplício) eternamente.
22 Sokan kérték feleségül, de nem ismerte meg férfi életének egyetlen napján sem attól kezdve, hogy férje Manassze meghalt és megtért népéhez.	22 Todo o povo, depois da vitória, foi a Jerusalém adorar o Senhor. Logo que se purificaram, todos ofereceram os seus holocaustos, cumprindo os seus votos e as suas promessas.
23 Hírneve egyre nőtt, amint előrehaladt korban férjének Manasszének a házában, százöt évig élt, s szolgálóját fölszabadította. Betúliában halt meg, és sírboltba temették el.	23 Judit ofereceu, em anátema de esquecimento, todos os instrumentos de guerra de Holofernes, que o povo lhe tinha dado, e o cortinado que ela mesma tinha tirado do leito dele.
24 Egész Izrael hét napig gyászolta. Mielőtt meghalt, szétosztotta vagyonát férje, Manassze és a maga rokonsága között.	24 O povo esteve em grande regozijo diante do santuário, e a alegria desta vitória foi celebrada com Judit por espaço de três meses.
25 Életének egész tartama alatt, sőt még a halála után sem volt sok évig senki sem, aki háborgatta volna Izrael fiait.	25 Passados aqueles dias, cada um voltou para sua casa; Judit ficou sendo célebre em Betúlia, e com grande renome em toda a terra de Israel.
	26 A coragem juntava a castidade, de tal sorte que nunca em todos os dias da sua vida conheceu outro homem, desde que morreu Manassés, seu marido.
	27 Nos dias de festa aparecia em público com todos os seus Adornos.
	28 Morou na casa de seu marido até à idade de cento e cinco anos, e deu a liberdade à sua escrava; morreu e foi sepultada em Betúlia com seu marido.
	29 Todo o povo a chorou durante sete dias.
	30 Em todo o tempo de sua vida, e muitos anos depois da sua morte, não houve quem perturbasse Israel.
	31 O dia da festividade desta vitória foi posto pelo Hebreus na classe dos dias santos, e desde aquele tempo até hoje é festejado pelos judeus.