Evanđelje po Ivanu 10

Biblija Hrvatski	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 »Zaista, zaista, kažem vam: tko god u ovčinjak ne ulazi na vrata, nego negdje drugdje preskače, kradljivac je i razbojnik.	1 »Bizony, bizony mondom nektek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshol oson be, az tolvaj és rabló.
2 A tko na vrata ulazi, pastir je ovaca.	2 Aki pedig az ajtón megy be, az a juhok pásztora.
3 Tome vratar otvara i ovce slušaju njegov glas. On ovce svoje zove imenom pa ih izvodi.	3 Ennek ajtót nyit a kapus, a juhok pedig hallgatnak a szavára. Juhait a nevükön szólítja, és kivezeti őket.
4 A kad sve svoje izvede, pred njima ide i ovce idu za njim jer poznaju njegov glas.	4 Miután valamennyi sajátját kiengedi, előttük megy, a juhok pedig követik őt, mert ismerik a hangját.
5 Za tuđincem, dakako, ne idu, već bježe od njega jer tuđinčeva glasa ne poznaju.«	5 Idegen után pedig nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek a hangját nem ismerik.«
6 Isus im kaza tu poredbu, ali oni ne razumješe što im htjede time kazati.	6 Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit mondott.
7 Stoga im Isus ponovno reče: »Zaista, zaista, kažem vam: ja sam vrata ovcama.	7 Jézus ekkor ismét szólt: »Bizony, bizony mondom nektek: Én vagyok a juhok ajtaja.
8 Svi koji dođoše prije mene, kradljivci su i razbojnici; ali ih ovce ne poslušaše.	8 Mindnyájan, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók, s a juhok nem is hallgattak rájuk.
9 Ja sam vrata. Kroza me tko uđe, spasit će se: i ulazit će i izlaziti i pašu nalaziti.	9 Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, bejár és kijár, és legelőre talál.
10 Kradljivac dolazi samo da ukrade, zakolje i pogubi. Ja dođoh da život imaju, u izobilju da ga imaju.«	10 A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.
11 »Ja sam pastir dobri. Pastir dobri život svoj polaže za ovce.	11 Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
12 Najamnik – koji nije pastir i nije vlasnik ovaca – kad vidi vuka gdje dolazi, ostavlja ovce i bježi, a vuk ih grabi i razgoni:	12 A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, amikor látja, hogy jön a farkas, elhagyja a juhokat és elfut – a farkas pedig elragadja és szétszéleszti azokat –,
13 najamnik je i nije mu do ovaca.	13 mert béres, és nem törődik a juhokkal.
14 Ja sam pastir dobri i poznajem svoje i mene poznaju moje,	14 Én vagyok a jó pásztor: ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem,
15 kao što mene poznaje Otac i ja poznajem Oca i život svoj polažem za ovce.	15 amint engem ismer az Atya, és én is ismerem az Atyát; és én életemet adom a juhokért.
16 Imam i drugih ovaca, koje nisu iz ovog ovčinjaka. I njih treba da dovedem i glas će moj čuti i bit će jedno stado, jedan pastir.	16 Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is vezetnem kell. Hallgatni fognak szavamra, és egy nyáj lesz, és egy pásztor.
17 Zbog toga me i ljubi Otac što polažem život svoj da ga opet uzmem.	17 Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy ismét visszavegyem azt.
18 Nitko mi ga ne oduzima, nego ja ga sam od sebe polažem. Vlast imam položiti ga, vlast imam opet uzeti ga. Tu zapovijed primih od Oca svoga.«	18 Senki sem veszi el tőlem: én adom oda magamtól. Hatalmam van odaadni, és hatalmam van újra visszavenni. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól.«
19 Među Židovima ponovno nasta podvojenost zbog tih riječi.	19 Ismét szakadás lett a zsidók között emiatt a beszéd miatt.
20 Mnogi su od njih govorili: »Zloduha ima pa mahnita! Što ga slušate?«	20 Sokan közülük azt mondták ugyanis: »Ördöge van, és megháborodott! Minek hallgatjátok?«
21 Drugi su govorili: »Nisu to riječi opsjednuta. Zar zloduh može slijepima oči otvoriti?«	21 Mások azt mondták: »Ezek nem egy ördöngösnek a szavai. Vajon az ördög megnyithatja-e a vakok szemeit?«
22 Svetkovao se tada u Jeruzalemu Blagdan posvećenja. Bila je zima.	22 Jeruzsálemben elérkezett a templomszentelés ünnepe. Tél volt.
23 Isus je obilazio Hramom po trijemu Salomonovu.	23 Jézus a templomban járt, Salamon tornácában.
24 Okružili ga Židovi i govorili mu: »Dokle ćeš nam dušu držati u neizvjesnosti? Ako si ti Krist, reci nam otvoreno!«	24 A zsidók körülvették őt, és azt mondták neki: »Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!«
25 Isus im odgovori: »Rekoh vam pa ne vjerujete. Djela što ih ja činim u ime Oca svoga – ona svjedoče za mene.	25 Jézus azt felelte nekik: »Mondtam nektek, de nem hiszitek. Tanúskodnak rólam a tettek, amelyeket Atyám nevében művelek,
26 Ali vi ne vjerujete jer niste od mojih ovaca.	26 de ti nem hisztek, mert nem vagytok az én juhaim közül valók.
27 Ovce moje slušaju glas moj; ja ih poznajem i one idu za mnom.	27 Az én juhaim hallgatnak szavamra; én ismerem őket, ők pedig követnek engem,
28 Ja im dajem život vječni te neće propasti nikada i nitko ih neće ugrabiti iz moje ruke.	28 és én örök életet adok nekik. Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket a kezemből.
29 Otac moj, koji mi ih dade, veći je od svih i nitko ih ne može ugrabiti iz ruke Očeve.	29 Amit Atyám nekem adott, az mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki az Atya kezéből.
30 Ja i Otac jedno smo.«	30 Én és az Atya egy vagyunk.«
31 Židovi ponovno pograbiše kamenje da ga kamenuju.	31 Erre a zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék.
32 Isus im odgovori: »Mnoga vam dobra djela Očeva pokazah. Za koje me od tih djela kamenujete?«	32 Jézus azt mondta nekik: »Sok jótettet mutattam nektek az Atyától, azok közül melyik tettért köveztek meg?«
33 Odgovoriše mu Židovi: »Zbog dobra te djela ne kamenujemo, nego zbog hule: što ti – čovjek – sebe Bogom praviš.«	33 A zsidók azt felelték: »Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember létedre Istenné teszed magadat.«
34 Odgovori im Isus: »Nije li pisano u vašem Zakonu: Ja rekoh: bogovi ste!	34 Jézus azt felelte nekik: »Vajon a ti törvényetekben nincs megírva: ‘Én azt mondtam: Ti istenek vagytok’?
35 Ako bogovima nazva one kojima je riječ Božja upravljena – a Pismo se ne može dokinuti –	35 Ha azokat mondta isteneknek, akikhez az Isten igéje szólt – márpedig az Írás érvényét nem veszti –,
36 kako onda vi onome kog Otac posveti i posla na svijet možete reći: ‘Huliš!’ – zbog toga što rekoh: ‘Sin sam Božji!’?	36 miképp mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világra küldött: ‘Káromkodsz!’, mivel azt mondtam: Isten Fia vagyok?
37 Ako ne činim djela Oca svoga, nemojte mi vjerovati.	37 Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem,
38 Ali ako činim, sve ako meni i ne vjerujete, djelima vjerujte pa uvidite i upoznajte da je Otac u meni i ja u Ocu.«	38 de ha cselekszem, akkor, ha nekem nem is hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy megtudjátok és belássátok, hogy az Atya énbennem van, és én az Atyában.«
39 Nato ga ponovno nastojahu uhvatiti, ali im on izmaknu iz ruku.	39 Erre ismét el akarták őt fogni, de kisiklott a kezük közül.
40 I ode ponovno na onu stranu Jordana – na mjesto gdje je prije Ivan krstio. I osta ondje.	40 Ezután ismét eltávozott a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.
41 A mnogi dođoše k njemu i rekoše mu: »Ivan doduše ne učini nijednog znamenja, ali se sve obistinilo što je rekao o ovome.«	41 Sokan jöttek hozzá, és azt mondták: »János ugyan semmi csodajelet sem cselekedett, de mindaz, amit János róla mondott, igaz volt.«
42 Mnogi ondje povjerovaše u njega.	42 És ott sokan hittek benne.