A krónikák első könyve 16

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 Elhozták tehát Isten ládáját és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid felállíttatott neki, és egészen elégő és békeáldozatokat mutattak be az Úr előtt.	1 Così l'arca di Dio fu introdotta e collocata in mezzo alla tenda che Davide aveva eretto per essa, poi furono offerti olocausti e sacrifici pacifici dinanzi a Dio.
2 Amikor aztán befejezte Dávid az egészen elégő és a békeáldozatok bemutatását, megáldotta az Úr nevében a népet,	2 Quando Davide ebbe finito di offrire gli olocausti e i sacrifici pacifici, benedisse il popolo nel nome del Signore
3 és mindenkinek, férfinak, asszonynak egyaránt, egy-egy kenyércipót, egy darab marhasültet s egy olajjal sütött kalácsot juttatott.	3 e distribuì singolarmente a tutti gli Israeliti, uomini e donne, una pagnotta di pane, carne arrostita e una schiacciata di uva passa.
4 A leviták közül az Úr ládája elé rendelte, hogy szolgálatot teljesítsenek, az Úr tetteiről megemlékezzenek, az Urat, Izrael Istenét magasztalják és dicsérjék:	4 Egli stabilì che alcuni leviti stessero davanti all'arca di Dio, come ministri per celebrare, glorificare e lodare il Signore, Dio d'Israele:
5 Ászáfot, a vezetőt, Zakariást, a helyettesét, továbbá Jáhielt, Semirámótot, Jejélt, Mattitját, Eliábot, Benaját és Obededomot. Jejélt, hogy a húros hangszereket és a lantokat, Ászáfot pedig, hogy a cintányérokat zengessék,	5 Asaf, il capo, Zaccaria, il suo secondo, Uzzièl, Semiramot, Iechièl, Mattatia, Eliàb, Benaià, Obed-Edom e Ieièl, che suonavano strumenti musicali, arpe e cetre; Asaf suonava i cembali.
6 Benája és Jáziel papokat pedig, hogy szüntelenül fújják a trombitákat az Úr szövetségének ládája előtt.	6 I sacerdoti Benaià e Iacaziel suonavano continuamente le trombe davanti all'arca dell'alleanza di Dio.
7 Aznap bízta meg Dávid először Ászáfot és testvéreit az Úr következő dicséretével:	7 Proprio in quel giorno Davide affidò per la prima volta ad Asaf ed ai suoi fratelli questa lode al Signore:
8 »Dicsérjétek az Urat, kiáltsátok nevét, hirdessétek a népek közt tetteit.	8 "Celebrate il Signore, invocate il suo nome; fate conoscere tra i popoli le sue gesta!
9 Énekeljetek neki, zengedezzetek neki beszéljétek minden csodatettét.	9 Cantate a lui, inneggiate in suo onore, narrate tutte le sue meraviglie.
10 Dicsekedjetek az ő szent nevével, örvendezzen az Urat keresők szíve.	10 Gloriatevi nel suo nome santo, si rallegri il cuore di quanti cercano il Signore.
11 Keressétek az Urat és erejét, keressétek arcát szüntelenül.	11 Cercate il Signore e la sua potenza, ricercate il suo volto continuamente.
12 Emlékezzetek a csodákra, melyeket művelt, jeleire és szája ítéleteire,	12 Ricordate le meraviglie che egli operò, i prodigi e le sentenze della sua bocca,
13 ti, Izrael utódai, az ő szolgái, Jákob fiai, az ő választottai.	13 progenie di Israele, suo servo, figli di Giacobbe, suoi eletti!
14 Ő, az Úr, a mi Istenünk, ő ítéli az egész földet.	14 Egli, il Signore, è il nostro Dio, su tutta la terra sono i suoi giudizi.
15 Gondoljatok örökké szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre rendelt,	15 Ricordatevi sempre della sua alleanza, della parola che ordinò per mille generazioni,
16 szövetségére, amit Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak tett.	16 dell'alleanza stipulata con Abramo, del suo giuramento fatto ad Isacco,
17 Jákobnak parancsba adta azt, Izraelnek örök szövetségként,	17 che stabilì per Giacobbe come uno statuto e per Israele come un'alleanza eterna,
18 mondván: ‘Neked adom Kánaán földjét örökségtek osztályrészeként.’	18 dicendo: "A te darò il paese di Canaan come porzione della vostra eredità,
19 Noha szám szerint kevesen voltak, és zsellérként tartózkodtak rajta,	19 per quanto siate pochi di numero, pochi e inoltre stranieri nel paese".
20 s nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másiknak népéhez,	20 Passarono da una nazione all'altra e da un regno a un altro popolo.
21 senkinek sem engedte bántani őket, sőt fejedelmeket vert meg érettük,	21 Non permise che alcuno li opprimesse, anzi per causa loro punì dei re:
22 mondván: ‘Ne bántsátok Felkentjeimet, prófétáimnak ne ártsatok.’	22 "Non toccate i miei consacrati, e non fate del male ai miei profeti".
23 Országok, mindnyájan énekeljetek az Úrnak, szabadítását napról-napra hirdessétek,	23 Canta al Signore, terra intera, annuncia di giorno in giorno la sua salvezza!
24 beszéljetek a nemzetek közt dicsőségéről, valamennyi nép között csodatetteiről.	24 Proclama fra le nazioni la sua gloria, fra tutti i popoli i suoi prodigi.
25 Mert nagy az Úr és igen méltó a dicséretre, s félelmetesebb minden istennél,	25 Sì, il Signore è grande e degnissimo di lode, tremendo sopra tutti gli dèi,
26 mert a népek istenei mind csak bálványok, egeket csak az Úr alkotott.	26 poiché tutti gli dèi delle genti sono un nulla, mentre il Signore ha fatto i cieli.
27 Dicsőség és fenség van előtte, erő és öröm az ő lakóhelyén.	27 Splendore e maestà stanno davanti a lui, potenza e gioia nel suo santuario.
28 Hódoljatok az Úrnak, népek nemzetségei, ismerjétek el az Úr dicsőségét s erejét,	28 Rendete al Signore, o famiglie dei popoli, rendete al Signore gloria e potenza!
29 ismerjétek el az Úrnak, nevének dicsőségét. Hozzatok áldozatot s jöjjetek színe elé, boruljatok szent ékességben az Úr elé.	29 Rendete al Signore la gloria del suo nome, portate offerte e venite al suo cospetto! Adorate il Signore in ornamenti sacri!
30 Remegjen színétől az egész föld, mert ő vetette meg alapját a földnek, hogy ne ingadozzék.	30 Trema davanti a lui, o terra tutta, egli rende stabile il mondo così che non vacilli.
31 Örvendjenek az egek, s ujjongjon a föld s mondják a nemzetek között: ‘Az Úr a király.’	31 Si rallegrino i cieli ed esulti la terra, e dicano fra le nazioni: "Il Signore regna!".
32 Zúgjon a tenger s ami azt betölti. ujjongjanak a mezők s mindaz, ami rajtuk van.	32 Frema il mare e ciò che lo riempie, tripudi la campagna con quanto contiene!
33 Az erdő fái dicséretet mondanak majd az Úr előtt akkor, mivel eljön megítélni a földet.	33 Allora giubileranno gli alberi della foresta di fronte al Signore che viene, per giudicare la terra.
34 Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló,	34 Celebrate il Signore, perché egli è buono, perché eterna è la sua bontà.
35 s mondjátok: ‘Szabadíts meg minket, szabadító Istenünk, gyűjts össze s szabadíts ki minket a pogányok közül, hogy dicsérjük szent neved, s ujjongva zengjük énekeidet.	35 Dite: "Salvaci, o Dio della nostra salvezza; raccoglici e liberaci dalle nazioni, perché possiamo celebrare il santo tuo nome, e gloriarci della tua lode.
36 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre.’« Azt mondja erre az egész nép: »Ámen« és »Dicsőség az Úrnak!«	36 Benedetto il Signore Dio d'Israele di eternità in eternità". E tutto il popolo disse: "Amen, alleluia".
37 Otthagyta tehát az Úr szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szüntelenül, minden napnak s rendjüknek megfelelően szolgálatot teljesítsenek a láda előtt.	37 Quindi Davide lasciò lì, davanti all'arca dell'alleanza del Signore, Asaf ed i suoi fratelli, perché officiassero davanti all'arca continuamente secondo il rito quotidiano;
38 Ugyanakkor Obededomot – éspedig Obededomot, Iditun fiát – és hatvannyolc testvérét meg Hószát ajtónállókká rendelte.	38 lasciò anche Obed-Edom con i suoi fratelli, in numero di sessantotto. Obed-Edom, figlio di Idutun, e Cosà come portieri.
39 Szádok papot s paptestvéreit az Úr hajléka előtt, a gibeoni magaslaton hagyta,	39 Al sacerdote Zadòk insieme ai suoi fratelli sacerdoti affidò il servizio della dimora del Signore che era sull'altura di Gabaon,
40 hogy szüntelenül, reggel és este, egészen elégő áldozatot mutassanak be az Úrnak az egészen elégő áldozat oltárán, pontosan úgy, ahogy meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izraelnek parancsolt.	40 perché offrissero olocausti al Signore sull'altare degli olocausti, continuamente mattina e sera, secondo quanto è scritto nella legge che il Signore aveva ordinato ad Israele.
41 Rajta kívül otthagyta Hemánt, Iditunt s a többieket, akiket név szerint kiválasztott, hogy dicsérjék az Urat, »mert irgalmassága örökkévaló«,	41 Con loro erano Eman, Idutun e gli altri eletti che erano stati designati per nome per lodare il Signore, "perché eterna è la sua bontà".
42 Hemánt és Iditunt, hogy trombitáljanak s a cintányérokat s az Istennek való énekléshez tartozó egyéb hangszereket zengessék, Iditun fiait pedig ajtónállókká tette.	42 Essi avevano trombe e cembali per suonare ed altri strumenti per il canto divino, mentre i figli di Idutun si trovavano alla porta.
43 Erre az egész nép hazatért, Dávid pedig elment, hogy a maga háza népét is megáldja.	43 Infine tutto il popolo fece ritorno nella propria casa; e Davide ritornò per benedire la sua casa.