A krónikák első könyve 16

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 Elhozták tehát Isten ládáját és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid felállíttatott neki, és egészen elégő és békeáldozatokat mutattak be az Úr előtt.	1 Così introdussero e collocarono l'arca di Dio al centro della tenda eretta per essa da Davide; offrirono olocausti e sacrifici di comunione a Dio.
2 Amikor aztán befejezte Dávid az egészen elégő és a békeáldozatok bemutatását, megáldotta az Úr nevében a népet,	2 Terminati gli olocausti e i sacrifici di comunione, Davide benedisse il popolo in nome del Signore.
3 és mindenkinek, férfinak, asszonynak egyaránt, egy-egy kenyércipót, egy darab marhasültet s egy olajjal sütött kalácsot juttatott.	3 Distribuì a tutti gli Israeliti, uomini e donne, una pagnotta, una porzione di carne e una schiacciata d'uva.
4 A leviták közül az Úr ládája elé rendelte, hogy szolgálatot teljesítsenek, az Úr tetteiről megemlékezzenek, az Urat, Izrael Istenét magasztalják és dicsérjék:	4 Egli stabilì che alcuni leviti stessero davanti all'arca del Signore come ministri per celebrare, ringraziare e lodare il Signore, Dio di Israele.
5 Ászáfot, a vezetőt, Zakariást, a helyettesét, továbbá Jáhielt, Semirámótot, Jejélt, Mattitját, Eliábot, Benaját és Obededomot. Jejélt, hogy a húros hangszereket és a lantokat, Ászáfot pedig, hogy a cintányérokat zengessék,	5 Erano Asaf il capo, Zaccaria il suo secondo, Uzzièl, Semiramot, Iechièl, Mattatia, Eliàb, Benaià, Obed-Èdom e Ieièl, che suonavano strumenti musicali, arpe e cetre; Asaf suonava i cembali.
6 Benája és Jáziel papokat pedig, hogy szüntelenül fújják a trombitákat az Úr szövetségének ládája előtt.	6 I sacerdoti Benaià e Iacazièl con le trombe erano sempre davanti all'arca dell'alleanza di Dio.
7 Aznap bízta meg Dávid először Ászáfot és testvéreit az Úr következő dicséretével:	7 Proprio in quel giorno Davide per la prima volta affidò ad Asaf e ai suoi fratelli questa lode al Signore:
8 »Dicsérjétek az Urat, kiáltsátok nevét, hirdessétek a népek közt tetteit.	8 Lodate il Signore, acclamate il suo nome; manifestate ai popoli le sue gesta.
9 Énekeljetek neki, zengedezzetek neki beszéljétek minden csodatettét.	9 Cantate in suo onore, inneggiate a lui, ripetete tutti i suoi prodigi.
10 Dicsekedjetek az ő szent nevével, örvendezzen az Urat keresők szíve.	10 Gloriatevi sul suo santo nome; gioisca il cuore di quanti ricercano il Signore.
11 Keressétek az Urat és erejét, keressétek arcát szüntelenül.	11 Cercate il Signore e la sua forza, ricercate sempre il suo volto.
12 Emlékezzetek a csodákra, melyeket művelt, jeleire és szája ítéleteire,	12 Ricordate i prodigi che egli ha compiuti, i suoi miracoli e i giudizi della sua bocca.
13 ti, Izrael utódai, az ő szolgái, Jákob fiai, az ő választottai.	13 Stirpe di Israele suo servo, figli di Giacobbe, suoi eletti,
14 Ő, az Úr, a mi Istenünk, ő ítéli az egész földet.	14 egli, il Signore, è il nostro Dio; in tutta la terra fanno legge i suoi giudizi.
15 Gondoljatok örökké szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre rendelt,	15 Si ricorda sempre dell'alleanza, della parola data a mille generazioni,
16 szövetségére, amit Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak tett.	16 dell'alleanza conclusa con Abramo, del giuramento fatto a Isacco,
17 Jákobnak parancsba adta azt, Izraelnek örök szövetségként,	17 confermato a Giacobbe come statuto, a Israele come alleanza perenne:
18 mondván: ‘Neked adom Kánaán földjét örökségtek osztályrészeként.’	18 "A te darò il paese di Canaan, come tua parte di eredità".
19 Noha szám szerint kevesen voltak, és zsellérként tartózkodtak rajta,	19 Eppure costituivano un piccolo numero; erano pochi e per di più stranieri nel paese.
20 s nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másiknak népéhez,	20 Passarono dall'una all'altra nazione, da un regno a un altro popolo.
21 senkinek sem engedte bántani őket, sőt fejedelmeket vert meg érettük,	21 Egli non tollerò che alcuno li opprimesse; per essi egli castigò i re:
22 mondván: ‘Ne bántsátok Felkentjeimet, prófétáimnak ne ártsatok.’	22 "Non toccate i miei consacrati, non maltrattate i miei profeti".
23 Országok, mindnyájan énekeljetek az Úrnak, szabadítását napról-napra hirdessétek,	23 Cantate al Signore, abitanti di tutta la terra; annunziate ogni giorno la sua salvezza.
24 beszéljetek a nemzetek közt dicsőségéről, valamennyi nép között csodatetteiről.	24 Proclamate fra i popoli la sua gloria, fra tutte le nazioni i suoi prodigi.
25 Mert nagy az Úr és igen méltó a dicséretre, s félelmetesebb minden istennél,	25 Difatti grande è il Signore, degnissimo di lode e tremendo sopra tutti gli dèi.
26 mert a népek istenei mind csak bálványok, egeket csak az Úr alkotott.	26 Tutti gli dèi venerati dai popoli sono un nulla; il Signore, invece, ha formato il cielo.
27 Dicsőség és fenség van előtte, erő és öröm az ő lakóhelyén.	27 Splendore e maestà stanno davanti a lui; potenza e bellezza nel suo santuario.
28 Hódoljatok az Úrnak, népek nemzetségei, ismerjétek el az Úr dicsőségét s erejét,	28 Date per il Signore, stirpi dei popoli, date per il Signore gloria e onore.
29 ismerjétek el az Úrnak, nevének dicsőségét. Hozzatok áldozatot s jöjjetek színe elé, boruljatok szent ékességben az Úr elé.	29 Date per il Signore gloria al suo nome; con offerte presentatevi a lui. Prostratevi al Signore in sacri ornamenti.
30 Remegjen színétől az egész föld, mert ő vetette meg alapját a földnek, hogy ne ingadozzék.	30 Tremate davanti a lui, abitanti di tutta la terra; egli fissò il mondo sì che non crolli.
31 Örvendjenek az egek, s ujjongjon a föld s mondják a nemzetek között: ‘Az Úr a király.’	31 Gioiscano i cieli ed esulti la terra; si dica fra i popoli: "Il Signore regna".
32 Zúgjon a tenger s ami azt betölti. ujjongjanak a mezők s mindaz, ami rajtuk van.	32 Frema il mare con quanto contiene; tripudi la campagna con quanto è in essa.
33 Az erdő fái dicséretet mondanak majd az Úr előtt akkor, mivel eljön megítélni a földet.	33 Gridino di giubilo gli alberi della foresta di fronte al Signore, perché viene per giudicare la terra.
34 Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló,	34 Lodate il Signore, perché è buono, perché la sua grazia dura sempre.
35 s mondjátok: ‘Szabadíts meg minket, szabadító Istenünk, gyűjts össze s szabadíts ki minket a pogányok közül, hogy dicsérjük szent neved, s ujjongva zengjük énekeidet.	35 Dite: "Salvaci, Dio della nostra salvezza; raccoglici, liberaci dalle genti sì che possiamo celebrare il tuo santo nome, gloriarci della tua lode.
36 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre.’« Azt mondja erre az egész nép: »Ámen« és »Dicsőség az Úrnak!«	36 Sia benedetto il Signore, Dio di Israele, di secolo in secolo". E tutto il popolo disse: "Amen, alleluia".
37 Otthagyta tehát az Úr szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szüntelenül, minden napnak s rendjüknek megfelelően szolgálatot teljesítsenek a láda előtt.	37 Quindi Davide lasciò Asaf e i suoi fratelli davanti all'arca dell'alleanza del Signore, perché officiassero davanti all'arca secondo il rituale quotidiano;
38 Ugyanakkor Obededomot – éspedig Obededomot, Iditun fiát – és hatvannyolc testvérét meg Hószát ajtónállókká rendelte.	38 lasciò Obed-Èdom figlio di Idutun, e Cosà, insieme con sessantotto fratelli, come portieri.
39 Szádok papot s paptestvéreit az Úr hajléka előtt, a gibeoni magaslaton hagyta,	39 Egli incaricò della Dimora del Signore che era sull'altura di Gàbaon il sacerdote Zadòk e i suoi fratelli,
40 hogy szüntelenül, reggel és este, egészen elégő áldozatot mutassanak be az Úrnak az egészen elégő áldozat oltárán, pontosan úgy, ahogy meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izraelnek parancsolt.	40 perché offrissero olocausti al Signore sull'altare degli olocausti per sempre, al mattino e alla sera, e compissero quanto è scritto nella legge che il Signore aveva imposta a Israele.
41 Rajta kívül otthagyta Hemánt, Iditunt s a többieket, akiket név szerint kiválasztott, hogy dicsérjék az Urat, »mert irgalmassága örökkévaló«,	41 Con loro erano Eman, Idutun e tutti gli altri scelti e designati per nome perché lodassero il Signore, 'perché la sua grazia dura sempre'.
42 Hemánt és Iditunt, hogy trombitáljanak s a cintányérokat s az Istennek való énekléshez tartozó egyéb hangszereket zengessék, Iditun fiait pedig ajtónállókká tette.	42 Con loro avevano trombe e cembali per suonare e altri strumenti per il canto divino. I figli di Idutun erano incaricati della porta.
43 Erre az egész nép hazatért, Dávid pedig elment, hogy a maga háza népét is megáldja.	43 Infine tutto il popolo andò a casa e Davide tornò per salutare la sua famiglia.