Job 15

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Elifaz de Temán replicó, diciendo:	1 És felelt a temáni Elifáz, és ezt mondta:
2 ¿Acaso un sabio da respuestas en el aire y llena de viento su interior?	2 »Úgy felel-e a bölcs, mintha szélnek beszélne, és megtöltheti-e bensőjét hevességgel?
3 ¿Arguye con palabras inútiles y con discursos que no sirven de nada?	3 Olyannal feleselsz, aki nem hasonló hozzád, és olyasmit beszélsz, amiből nincsen hasznod.
4 ¡Más aún, tú destruyes la piedad, y anulas la reflexión delante de Dios!	4 Amennyire rajtad áll, lerontod a félelmet, és megszünteted az áhítatot Isten előtt.
5 Porque es tu culpa la que inspira tus palabras y eliges el lenguaje de la gente astuta.	5 Mivel gonoszságod tanítja a szádat, s az istenkáromlók nyelvét követed,
6 Tu misma boca te condena, no yo; tus propios labios atestiguan contra ti.	6 azért önnön szád kárhoztat téged és nem én, saját ajkaid érvelnek ellened!
7 ¿Eres tú el primer hombre que nació? ¿Fuiste dado a luz antes que las colinas?	7 Vajon te születtél-e első embernek s a halmok előtt jöttél-e létre?
8 ¿Has tenido acceso al consejo divino y has acaparado la sabiduría?	8 Be vagy-e avatva Isten terveibe, és bölcsessége nálad alábbvaló-e?
9 ¿Qué sabes tú que nosotros no sepamos? ¿Qué entiendes tú más que nosotros?	9 Mit tudsz, hogy ne tudnánk mi is? Mit értesz, hogy ne értenénk mi is?
10 Aquí también hay ancianos de cabellos blancos, gente de más edad que tu mismo padre.	10 Közöttünk van ősz is, meg élemedett, atyádnál is jóval idősebb!
11 ¿No te basta el consuelo que Dios te da y una palabra pronunciada con dulzura?	11 Kevés neked az Isten vigasztalása? Gonosz szavaid ezt is meghiúsítják.
12 ¿Por qué te dejas arrastrar por tus impulsos? ¿Qué significan esos ojos huraños,	12 Miért ragad el indulatod, és miért villog szemed, mintha nagyokat gondolnál?
13 cuando vuelves tu saña contra Dios y lanzas denuestos por la boca?	13 Miért fuvalkodik fel lelked Isten ellen, hogy ilyen szavakat engedsz ki szádból?
14 ¿Qué es el hombre para que sea puro y el nacido de mujer para que sea justo?	14 Mi is az ember, hogy hiba nélkül legyen, s az asszony szülötte, hogy igaznak látsszék?
15 Si Dios no se fía ni siquiera de sus santos y el cielo no es puro a sus ojos.	15 Íme, szentjei között sincsen változhatatlan, még az egek sem tiszták az ő szemében.
16 ¡cuánto menos ese ser abominable y corrompido, el hombre, que bebe como agua la iniquidad!	16 Annál kevésbé az undok, a romlott ember, ki issza az igaztalanságot, mint a vizet.
17 Yo te voy a explicar, escúchame; déjame contarte algo que vi.	17 Elbeszélem neked, hallgass rám! Megjelentem neked, amit láttam,
18 Es lo que refieren los sabios, lo que no les ocultaron sus padres:	18 amit bölcsek hirdetnek, és atyáik előttük el nem titkoltak,
19 a ellos solos les fue dada la tierra y ningún extraño pasaba en medio de ellos.	19 – a föld akkor még csak az övék volt, és idegen nem fordult meg náluk –
20 El malvado se atormenta todos los días de su vida, muy pocos años están reservados al hombre cruel;	20 a gonosz egész életében gyötrődik, és a zsarnok éveinek száma bizonytalan.
21 voces horribles resuenan en sus oídos, en plena paz, lo asalta el devastador.	21 Félelmes hang cseng mindig fülében, és békesség idején is folyton ármányt gyanít.
22 El no espera evadirse de las tinieblas y está destinado a la espada.	22 Nem mer a sötétből a világosságra jönni, mindenhol kardot sejt.
23 Anda errante como pasto de los buitres y sabe que su ruina es segura. El día tenebroso	23 Amikor elmegy kenyeret keresni, tudja, hogy a sötétség napja kezénél van.
24 lo aterra, la angustia y la opresión lo acometen, como un rey preparado para el ataque.	24 Aggasztja a szükség, bekeríti a szorongás, úgy, mint a királyt, aki csatára készül,
25 Porque extendía su mano contra Dios y se envalentonaba contra el Todopoderoso:	25 mert kinyújtja kezét Isten ellen és dacol a Mindenhatóval;
26 arremetía contra él con el cuello tendido, con todo el espesor de sus escudos blindados,	26 rohamra megy ellene merev nyakkal, domború pajzsok tömött sorával.
27 porque había untado su rostro con grasa y había robustecido sus lomos.	27 Kövérség födi arcát, és háj lóg le ágyékáról;
28 Ahora habita en ciudades destruidas, en casas donde ya nadie vive, que amenazan convertirse en escombros.	28 és letelepedett elpusztult városokban, elhagyott házakban, amelyeket rombadőlésre ítéltek.
29 El no se enriquecerá, no durará su fortuna, ni sus posesiones se extenderán por el país.	29 Nem marad gazdag, és vagyona nem állandó, nem ver gyökeret a földben.
30 No escapará de las tinieblas, una llama secará sus retoños, su flor será arrastrada por el viento.	30 Nem menekszik meg a sötétségből; hajtásait láng perzseli, s elenyészik szája leheletétől.
31 Que no confíe en la mentira, porque se equivoca, y su recompensa será la decepción.	31 Ne higgye hiába, tévedéstől megejtve, hogy valami áron meg lehet őt váltani;
32 Su follaje se marchitará antes de tiempo y su ramaje no mantendrá su verdor.	32 mielőtt napjai betelnének, tönkremegy, és keze elszárad.
33 Como una vid, perderá sus uvas todavía agrias, como un olivo dejará caer sus flores.	33 Olyan, mint a szőlőtő, amely lehullatja éretlen bogyóit, mint az olajfa, amely elhányja virágát;
34 Sí, la raza del impío es estéril, el fuego devora la carpa del hombre venal.	34 mert a gonoszok gyülekezete terméketlen, és tűz emészti a vesztegetést készséggel elfogadók sátrait,
35 El que concibe malicia, engendra maldad, y su vientre está grávido de mentira.	35 azt, aki bajt fogan, bűnt szül, és cselt érlel méhében.«