1 كلام لموئيل ملك مسّا. علّمته اياه امه. | 1 Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta. |
2 ماذا يا ابني ثم ماذا يا ابن رحمي ثم ماذا يا ابن نذوري ـــ | 2 Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke? |
3 لا تعطي حيلك للنساء ولا طرقك لمهلكات الملوك. | 3 Ne költsd vagyonodat nőkre, és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz! |
4 ليس للملوك يا لموئيل ليس للملوك ان يشربوا خمرا ولا للعظماء المسكر. | 4 Ne adj királyoknak, Lámuel, ne adj királyoknak bort, mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik, |
5 لئلا يشربوا وينسوا المفروض ويغيّروا حجة كل بني المذلة. | 5 hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt, és meg ne másítsák a szegények igazát. |
6 اعطوا مسكرا لهالك وخمرا لمرّي النفس. | 6 A búslakodóknak adjátok a részegítőt, s a bort azoknak, akik el vannak keseredve, |
7 يشرب وينسى فقره ولا يذكر تعبه بعد | 7 hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat, hogy ne gondoljanak többé bajukra! |
8 افتح فمك لاجل الاخرس في دعوى كل يتيم. | 8 Nyisd ki szádat a néma érdekében, minden jövő-menő ember ügyében, |
9 افتح فمك. اقض بالعدل وحام عن الفقير والمسكين | 9 nyisd ki szádat igaz ítéletre, és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak! |
10 امرأة فاضلة من يجدها لان ثمنها يفوق اللآلئ. | 10 Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja! |
11 بها يثق قلب زوجها فلا يحتاج الى غنيمة. | 11 Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján. |
12 تصنع له خيرا لا شرا كل ايام حياتها. | 12 Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján. |
13 تطلب صوفا وكتانا وتشتغل بيدين راضيتين. | 13 Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát, |
14 هي كسفن التاجر. تجلب طعامها من بعيد. | 14 úgy, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét. |
15 وتقوم اذ الليل بعد وتعطي اكلا لاهل بيتها وفريضة لفتياتها. | 15 Még tart az éjjel, és máris felkel, eleséget ad háza népének, s élelmet szolgálóinak. |
16 تتأمل حقلا فتأخذه وبثمر يديها تغرس كرما. | 16 Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi, szőlőt ültet keze munkája árán. |
17 تنطّق حقويها بالقوة وتشدد ذراعيها. | 17 Derekát jól felövezi és erős karral lát a dolgához. |
18 تشعر ان تجارتها جيدة. سراجها لا ينطفئ في الليل. | 18 Érzi, látja, hogy szépen keres, mécsese éjjel el nem alszik. |
19 تمد يديها الى المغزل وتمسك كفّاها بالفلكة. | 19 Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót. |
20 تبسط كفيها للفقير وتمد يديها الى المسكين. | 20 Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé. |
21 لا تخشى على بيتها من الثلج لان كل اهل بيتها لابسون حللا. | 21 Nem félti házát a hó hidegétől, mert egész házanépének kettős a ruhája. |
22 تعمل لنفسها موشيات. لبسها بوص وارجوان. | 22 Takarót készít magának, bisszusból, bíborból van a ruhája. |
23 زوجها معروف في الابواب حين يجلس بين مشايخ الارض. | 23 Férjének nagy a becsülete a kapuknál, ha ülésezik az ország véneivel. |
24 تصنع قمصانا وتبيعها وتعرض مناطق على الكنعاني. | 24 Gyolcsot készít és eladja, és övet ad át a kánaáninak. |
25 العزّ والبهاء لباسها وتضحك على الزمن الآتي. | 25 Erő és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövő nap elé. |
26 تفتح فمها بالحكمة وفي لسانها سنّة المعروف. | 26 Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van. |
27 تراقب طرق اهل بيتها ولا تأكل خبز الكسل. | 27 Szemmel tartja házanépe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét. |
28 يقوم اولادها ويطوّبونها. زوجها ايضا فيمدحها. | 28 Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja: |
29 بنات كثيرات عملن فضلا اما انت ففقت عليهنّ جميعا. | 29 »Sok nő gyűjtött már vagyont, de te túltettél valamennyin!« |
30 الحسن غش والجمال باطل. اما المرأة المتقية الرب فهي تمدح. | 30 A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel! |
31 اعطوها من ثمر يديها ولتمدحها اعمالها في الابواب | 31 Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál! |