A példabeszédek könyve 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra,	1 - Figliolo mio, attento alla mia sapienza, alla prudenza mia porgi l'orecchio,
2 hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre,	2 per far tesoro di riflessionie le tue labbra mettano in serbo una buona istruzione. Non dar retta alle fallacie della donna,
3 mert az idegen nő ajka méztől csepeg, az ínye olajnál is simább,	3 perchè un favo che stilla sono le labbra della meretrice e la sua gola ha un parlare che unge più dell'olio;
4 végül azonban keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.	4 ma alla fine è più amara del fiele e punge come una spada a due tagli.
5 A lába halálba siet, és léptei az alvilág felé tartanak,	5 I suoi piedi scendono nelle profondità della Morte e i suoi passi fan capo all'Inferno,
6 nem járnak az élet ösvényén, lépései változók és megismerhetetlenek.	6 non procedono sul sentiero della vita, son erranti i suoi passi e investigabili.
7 Nos tehát, fiam, hallgass rám, s el ne távozz szám igéitől!	7 Ed ora, figliuolo, ascoltamie non ti scostare dai detti della mia bocca:
8 Távol tartsd tőle utadat, ne is közelíts háza ajtajához,	8 La tua strada passi lungi da leie non avvicinarti alla porta della sua casa
9 hogy életedet másoknak ne kelljen odaadnod, és éveidet könyörtelen valakinek,	9 e non dare agli altri il tuo onore e gli anni tuoi a gente spietata;
10 hogy idegenek ne töltekezzenek vagyonoddal, és kereseted más házába ne jusson,	10 affinchè gli estranei non si riempiano delle tue sostanze e le tue fatiche non vadano a finire in casa altrui,
11 hogy végezetül ne sopánkodj, amikor lefogyott a húsod és a tested – és ne mondd:	11 e debba gemere alla finequando avrai la tua carne ed il tuo corpo consunti
12 »Miért is utáltam a fegyelmet, miért nem engedett szívem az intelmeknek?	12 ed esclamare: «Perchè ho io detestato gli avvertimenti ed il mio cuore non diede retta alle correzioni
13 Miért nem hallgattam tanítóim szavára, és miért nem hajtottam fülemet azokhoz, akik oktattak!	13 e non ascoltai la voce di chi mi ammoniva e non prestai orecchio ai miei maestri?
14 Kevés híja, hogy végső bajba nem jutottam a község és gyülekezet körében!«	14 Poco mancò non fossi, per colmo di sciagura, tradotto in mezzo all'adunata ed al concilio!».
15 A vizet saját ciszternádból idd, és a magad kútjából a nedűt!	15 Bevi le acque della tua cisterna e quelle che scaturiscono entro il tuo pozzo;
16 Vajon a szabadba ömöljenek-e forrásaid, és az utcákra patakjaid?	16 le tue sorgenti riversino fuori, per le piazze si spandano le tue acque.
17 Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek.	17 Siano per te solo e non abbiano parte teco gli estranei.
18 Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével!	18 Sia la tua fonte benedetta e goditi la donna che hai amata giovine.
19 A szerelmes szarvasünő, a bájos zerge – részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen!	19 Amabile cerva, vezzosa gazzella, le sue carezze ti possano inebriare ognora; con amore vagheggiala costantemente.
20 Miért engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő keblén?	20 E perchè invaghirti, figlio, di una estranea? e stringerti al seno una donna non tua?
21 Hisz a férfi útjai az Úr szeme előtt vannak, és ő minden ösvényét szemmel kíséri!	21 Mentre il Signore tien d'occhio tutte le vie dell'uomo e osserva tutti i suoi passi?
22 A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják,	22 Ma l'empio resterà schiavo delle sue inique passionie stretto nelle funi dei suoi peccati.
23 meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga!	23 Egli morrà perchè non ebbe a cuore la correzione e dalla sua grande stoltezza resterà ingannato.