A példabeszédek könyve 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra,	1 Figliuol mio, sta attento alla sapienza, che io ti insegno, e porgi l'orecchio alla mia prudenza.
2 hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre,	2 Onde tu custodisca i miei concetti, e le tue labbra ritengano la disciplina. Non credere alle false lusinghe della donna:
3 mert az idegen nő ajka méztől csepeg, az ínye olajnál is simább,	3 Perocché le labbra della meretrice stillano miele, e molti più dell'olio sono le sue parole:
4 végül azonban keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.	4 Ma alla fine la troverai amara come l'assenzio, e trinciante come una spada a due tagli.
5 A lába halálba siet, és léptei az alvilág felé tartanak,	5 I piedi di lei si stradano verso la morte, e i suoi passi per termine hanno l'inferno.
6 nem járnak az élet ösvényén, lépései változók és megismerhetetlenek.	6 Ella non batte la via della vita, i suoi andamenti sono instabili, e incom prensibili.
7 Nos tehát, fiam, hallgass rám, s el ne távozz szám igéitől!	7 Adesso pertanto, figliuol mio, ascoltami, e non recedere dalle parole della mia bocca.
8 Távol tartsd tőle utadat, ne is közelíts háza ajtajához,	8 Vanne lungi da lei co' tuoi passi, e non appressarti alle porte della sua casa.
9 hogy életedet másoknak ne kelljen odaadnod, és éveidet könyörtelen valakinek,	9 Affinchè tu non dia l'onor tuo a gente straniera, e gli anni tuoi ad una crudele:
10 hogy idegenek ne töltekezzenek vagyonoddal, és kereseted más házába ne jusson,	10 Se non vuoi, che delle tue facoltà si empiano gli estranei, e le tue fatiche vadano a finire in casa d'altri.
11 hogy végezetül ne sopánkodj, amikor lefogyott a húsod és a tested – és ne mondd:	11 Onde abbi tu da sospirare alla fine, allorché averai consunte le carni tue, e il tuo corpo,
12 »Miért is utáltam a fegyelmet, miért nem engedett szívem az intelmeknek?	12 Ed abbi a dire: Perché ebbi io in odio la disciplina, e non si arrendè alle riprensioni il mio cuore,
13 Miért nem hallgattam tanítóim szavára, és miért nem hajtottam fülemet azokhoz, akik oktattak!	13 Ed io non ascoltai la voce di quelli, che mi ammonivano, e non diedi retta ai maestri?
14 Kevés híja, hogy végső bajba nem jutottam a község és gyülekezet körében!«	14 Son quasi ingolfato in ogni sorta di male in mezzo alla Chiesa, e alla Sinagoga.
15 A vizet saját ciszternádból idd, és a magad kútjából a nedűt!	15 Bevi l'acqua di tua cisterna, e le acque vive del tuo pozzo:
16 Vajon a szabadba ömöljenek-e forrásaid, és az utcákra patakjaid?	16 Si diramino le tue fonti al di fuori, e le tue acque si spandano per le piazze.
17 Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek.	17 Siine tu solo il padrone, e non ne entrino a parte con te gli stranieri.
18 Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével!	18 Benedetta sia la tua vena, e lieto vivi colla moglie sposata da te in tua giovinezza:
19 A szerelmes szarvasünő, a bájos zerge – részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen!	19 Sia ella carissima come corvetta, e grata come un piccolo cervo: ti esilari l'amor di lei in ogni stagione, e nell'affetto di lei riponi sempre la tua contentezza.
20 Miért engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő keblén?	20 Per qual motivo, o figliuol mio ti lascerai sedurre da una estranea, e riposerai in seno ad un'altra?
21 Hisz a férfi útjai az Úr szeme előtt vannak, és ő minden ösvényét szemmel kíséri!	21 Il Signore sta osservando le vie dell'uomo, e nota tutti i suoi passi.
22 A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják,	22 Dalle sue iniquità, riman preso l'empio, e stretto dalle funi de' suoi peccati.
23 meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga!	23 Egli morrà, perché non ha abbracciato la disciplina, e dalla sua molta stoltezza si troverà ingannato.