A példabeszédek könyve 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra,	1 My son, to my wisdom be attentive, to my knowledge incline your ear,
2 hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre,	2 That discretion may watch over you, and understanding may guard you.
3 mert az idegen nő ajka méztől csepeg, az ínye olajnál is simább,	3 The lips of an adulteress drip with honey, and her mouth is smoother than oil;
4 végül azonban keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.	4 But in the end she is as bitter as wormwood, as sharp as a two-edged sword.
5 A lába halálba siet, és léptei az alvilág felé tartanak,	5 Her feet go down to death, to the nether world her steps attain;
6 nem járnak az élet ösvényén, lépései változók és megismerhetetlenek.	6 Lest you see before you the road to life, her paths will ramble, you know not where.
7 Nos tehát, fiam, hallgass rám, s el ne távozz szám igéitől!	7 So now, O children, listen to me, go not astray from the words of my mouth.
8 Távol tartsd tőle utadat, ne is közelíts háza ajtajához,	8 Keep your way far from her, approach not the door of her house,
9 hogy életedet másoknak ne kelljen odaadnod, és éveidet könyörtelen valakinek,	9 Lest you give your honor to others, and your years to a merciless one;
10 hogy idegenek ne töltekezzenek vagyonoddal, és kereseted más házába ne jusson,	10 Lest strangers have their fill of your wealth, your hard-won earnings go to an alien's house;
11 hogy végezetül ne sopánkodj, amikor lefogyott a húsod és a tested – és ne mondd:	11 And you groan in the end, when your flesh and your body are consumed;
12 »Miért is utáltam a fegyelmet, miért nem engedett szívem az intelmeknek?	12 And you say, "Oh, why did I hate instruction, and my heart spurn reproof!
13 Miért nem hallgattam tanítóim szavára, és miért nem hajtottam fülemet azokhoz, akik oktattak!	13 Why did I not listen to the voice of my teachers, nor to my instructors incline my ear!
14 Kevés híja, hogy végső bajba nem jutottam a község és gyülekezet körében!«	14 I have all but come to utter ruin, condemned by the public assembly!"
15 A vizet saját ciszternádból idd, és a magad kútjából a nedűt!	15 Drink water from your own cistern, running water from your own well.
16 Vajon a szabadba ömöljenek-e forrásaid, és az utcákra patakjaid?	16 How may your water sources be dispersed abroad, streams of water in the streets?
17 Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek.	17 Let your fountain be yours alone, not one shared with strangers;
18 Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével!	18 And have joy of the wife of your youth,
19 A szerelmes szarvasünő, a bájos zerge – részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen!	19 your lovely hind, your graceful doe. Her love will invigorate you always, through her love you will flourish continually, (6:22) When you lie down she will watch over you, and when you wake, she will share your concerns; wherever you turn, she will guide you.
20 Miért engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő keblén?	20 Why then, my son, should you go astray for another's wife and accept the embraces of an adulteress?
21 Hisz a férfi útjai az Úr szeme előtt vannak, és ő minden ösvényét szemmel kíséri!	21 For each man's ways are plain to the LORD'S sight; all their paths he surveys;
22 A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják,	22 By his own iniquities the wicked man will be caught, in the meshes of his own sin he will be held fast;
23 meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga!	23 He will die from lack of discipline, through the greatness of his folly he will be lost.