| 1 La reina de Saba oyó la fama de Salomón y fue a probarlo con enigmas. Llegó a Jerusalén con una gran caravana de camellos cargados de perfumes, gran cantidad de oro y piedras preciosas. Se presentó a Salomón y le propuso cuanto había pensado. | 1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt. |
| 2 Salomón respondió a todas sus preguntas; no hubo cuestión que Salomón no resolviera, por muy oscura que fuese. | 2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte. |
| 3 Al ver la reina de Saba la sabiduría de Salomón, el palacio que había construido, | 3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett, |
| 4 los manjares de su mesa, las habitaciones de su servidumbre, el porte de sus domésticos con sus vestimentas, sus coperos con sus trajes y los holocaustos que ofrecía en el templo del Señor, se quedó asombrada | 4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt, |
| 5 y dijo al rey: «¡Es verdad lo que oí en mi país acerca de ti y de tu sabiduría! | 5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam. |
| 6 Yo no lo creía; pero ahora que he venido y lo he visto con mis propios ojos, ¡no me dijeron ni la mitad! Superas lo que había oído respecto a tu enorme sabiduría. | 6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt. |
| 7 ¡Dichosa tu gente! ¡Dichosos tus siervos que están siempre en tu presencia aprendiendo de tu sabiduría! | 7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet. |
| 8 ¡Bendito sea el Señor, tu Dios, que se ha complacido en ti, poniéndote sobre su trono como rey para el Señor, tu Dios! Por el amor de tu Dios a Israel, que quiere mantener eternamente, te ha constituido rey para que administres el derecho y la justicia». | 8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.« |
| 9 La reina regaló al rey unos cuatro mil kilos de oro, gran cantidad de perfumes y piedras preciosas. Nunca hubo perfumes como los que la reina de Saba regaló al rey Salomón. | 9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak. |
| 10 Los siervos de Jirán y los de Salomón, que transportaban oro de Ofir, trajeron también madera de sándalo y piedras preciosas. | 10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet: |
| 11 Con la madera de sándalo hizo el rey entarimados para el templo del Señor y para el palacio real, cítaras y arpas para los cantores. Nunca se había visto madera semejante en la tierra de Judá. | 11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén. |
| 12 El rey Salomón, por su parte, regaló a la reina de Saba cuanto ella quiso pedirle, más de lo que ella había traído al rey. Después ella y sus servidores emprendieron el regreso a su país. | 12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment. |
| 13 Salomón recibía cada año unos veintitrés mil trescientos kilos de oro, | 13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt, |
| 14 sin contar lo procedente de impuestos a los mercaderes y negociantes. Todos los reyes de Arabia y los gobernadores del país llevaban oro y plata a Salomón. | 14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak. |
| 15 El rey Salomón hizo doscientos escudos de oro batido, de unos seis kilos y medio cada uno, | 15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára, |
| 16 y trescientos escudos de oro batido, de un kilo y medio cada uno; los colocó en el salón llamado «Bosque del Líbano». | 16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba. |
| 17 Hizo un gran trono de marfil, recubierto de oro puro; | 17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal. |
| 18 tenía seis gradas, un cordero de oro en el respaldo, brazos a uno y otro lado del asiento, dos leones de pie junto a los brazos | 18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt |
| 19 y doce leones más, erguidos a uno y otro lado de las gradas. Jamás se hizo nada igual en ningún reino. | 19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban. |
| 20 Todas las copas del rey Salomón eran de oro y toda la vajilla de la sala «Bosque del Líbano» era de oro acendrado. La plata no era nada apreciada en tiempos del rey Salomón, | 20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték. |
| 21 porque el rey tenía una flota que iba a Tarsis con los siervos de Jirán, y cada tres años volvían las naves de Tarsis cargadas de oro, plata, marfil, monos y pavos reales. | 21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát. |
| 22 El rey Salomón superó a los reyes de la tierra en riqueza y sabiduría. | 22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát |
| 23 Todos los reyes de la tierra querían ver a Salomón para escuchar la sabiduría que Dios le había concedido. | 23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott, |
| 24 Cada cual traía su regalo año tras año: vajillas de plata y oro, vestidos, armas, aromas, caballos y mulos. | 24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre. |
| 25 Salomón tenía cuatro mil caballerizas para sus caballos y carros, y doce mil jinetes que dejó en las ciudades para carros, y en Jerusalén en torno al rey. | 25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe. |
| 26 Tenía poder sobre todos los reyes, desde el Río hasta la tierra de los filisteos y la frontera de Egipto. | 26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig. |
| 27 El rey consiguió que la plata fuera tan abundante en Jerusalén como las piedras, y los cedros como los sicomoros de la Sefelá. | 27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa. |
| 28 Los caballos de Salomón provenían de Egipto y de todos los países. | 28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki. |
| 29 El resto de los hechos de Salomón, los primeros y los postreros, ¿no están escritos en la historia del profeta Natán, en la profecía de Ajías de Siló y en las visiones del vidente Idó a propósito de Jeroboán, hijo de Nebat? | 29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában. |
| 30 Salomón reinó en Jerusalén sobre todo Israel cuarenta años. | 30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen. |
| 31 Salomón se durmió con sus padres y fue sepultado en la Ciudad de David, su padre. Su hijo Roboán le sucedió en el trono. | 31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette. |
