1 συ την σοφιαν κηρυξεις ινα φρονησις σοι υπακουση | 1 Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság? |
2 επι γαρ των υψηλων ακρων εστιν ανα μεσον δε των τριβων εστηκεν | 2 Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak, |
3 παρα γαρ πυλαις δυναστων παρεδρευει εν δε εισοδοις υμνειται | 3 a város kapui mellett, s a bejáratnál így kiált fennhangon: |
4 υμας ω ανθρωποι παρακαλω και προιεμαι εμην φωνην υιοις ανθρωπων | 4 »Hozzátok beszélek, férfiak! Az emberek fiaihoz szól szavam! |
5 νοησατε ακακοι πανουργιαν οι δε απαιδευτοι ενθεσθε καρδιαν | 5 Értsetek okos szót, ti balgák, kapjatok észbe, ti dőrék! |
6 εισακουσατε μου σεμνα γαρ ερω και ανοισω απο χειλεων ορθα | 6 Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek, és igazságra nyílnak ajkaim, |
7 οτι αληθειαν μελετησει ο φαρυγξ μου εβδελυγμενα δε εναντιον εμου χειλη ψευδη | 7 mert szám igazságot beszél, és ajkam a gonoszt utálja. |
8 μετα δικαιοσυνης παντα τα ρηματα του στοματος μου ουδεν εν αυτοις σκολιον ουδε στραγγαλωδες | 8 Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás. |
9 παντα ενωπια τοις συνιουσιν και ορθα τοις ευρισκουσι γνωσιν | 9 Világosak azok az okosaknak, és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt. |
10 λαβετε παιδειαν και μη αργυριον και γνωσιν υπερ χρυσιον δεδοκιμασμενον ανθαιρεισθε δε αισθησιν χρυσιου καθαρου | 10 Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt, és tudást válasszatok inkább, mint aranyat, |
11 κρεισσων γαρ σοφια λιθων πολυτελων παν δε τιμιον ουκ αξιον αυτης εστιν | 11 mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.« |
12 εγω η σοφια κατεσκηνωσα βουλην και γνωσιν και εννοιαν εγω επεκαλεσαμην | 12 Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben, és vagyok jelen az értelmes gondolatokban. |
13 φοβος κυριου μισει αδικιαν υβριν τε και υπερηφανιαν και οδους πονηρων μεμισηκα δε εγω διεστραμμενας οδους κακων | 13 Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot, utálja a dölyföt, a kevélységet, a gonoszság útját és a hamis szájat. |
14 εμη βουλη και ασφαλεια εμη φρονησις εμη δε ισχυς | 14 Enyém a tanács, az igazságosság, enyém az okosság, enyém az erő! |
15 δι' εμου βασιλεις βασιλευουσιν και οι δυνασται γραφουσιν δικαιοσυνην | 15 Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a törvényhozók. |
16 δι' εμου μεγιστανες μεγαλυνονται και τυραννοι δι' εμου κρατουσι γης | 16 Általam kormányoznak az uralkodók, és ítélkeznek a hatalmasok. |
17 εγω τους εμε φιλουντας αγαπω οι δε εμε ζητουντες ευρησουσιν | 17 Szeretem azokat, akik szeretnek engem, akik virradatkor keresnek, meg is találnak. |
18 πλουτος και δοξα εμοι υπαρχει και κτησις πολλων και δικαιοσυνη | 18 Nálam van a gazdagság és a pompa, a tisztes vagyon, a becsületesség. |
19 βελτιον εμε καρπιζεσθαι υπερ χρυσιον και λιθον τιμιον τα δε εμα γενηματα κρεισσω αργυριου εκλεκτου | 19 Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s javaim többet érnek a színezüstnél. |
20 εν οδοις δικαιοσυνης περιπατω και ανα μεσον τριβων δικαιωματος αναστρεφομαι | 20 Az igazság útjain járok, a jog ösvényei közepén, |
21 ινα μερισω τοις εμε αγαπωσιν υπαρξιν και τους θησαυρους αυτων εμπλησω αγαθων [21α] εαν αναγγειλω υμιν τα καθ' ημεραν γινομενα μνημονευσω τα εξ αιωνος αριθμησαι | 21 hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem, és megtöltsem kincsesházaikat. |
22 κυριος εκτισεν με αρχην οδων αυτου εις εργα αυτου | 22 Az Úr szerzett engem útjai elején, kezdetben, mielőtt bármit is alkotott. |
23 προ του αιωνος εθεμελιωσεν με εν αρχη | 23 Öröktől fogva rendelt engem, ősidők óta, még a föld előtt. |
24 προ του την γην ποιησαι και προ του τας αβυσσους ποιησαι προ του προελθειν τας πηγας των υδατων | 24 Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, még nem törtek elő a vízben dús források, |
25 προ του ορη εδρασθηναι προ δε παντων βουνων γεννα με | 25 még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben, a halmok előtt születtem. |
26 κυριος εποιησεν χωρας και αοικητους και ακρα οικουμενα της υπ' ουρανον | 26 Még nem teremtette meg a földet és a folyókat és a földkerekség sarkait, |
27 ηνικα ητοιμαζεν τον ουρανον συμπαρημην αυτω και οτε αφωριζεν τον εαυτου θρονον επ' ανεμων | 27 amikor az eget felállította, már ott voltam, amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé. |
28 ηνικα ισχυρα εποιει τα ανω νεφη και ως ασφαλεις ετιθει πηγας της υπ' ουρανον | 28 Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, és kimérte a vízforrásokat. |
29 και ισχυρα εποιει τα θεμελια της γης | 29 Amikor a tengert körülvette határával, és törvényt szabott a vizeknek, hogy át ne hágják határaikat. Amikor a föld alapjait megvetette, |
30 ημην παρ' αυτω αρμοζουσα εγω ημην η προσεχαιρεν καθ' ημεραν δε ευφραινομην εν προσωπω αυτου εν παντι καιρω | 30 ott voltam mellette, mindent elrendeztem, és gyönyörködtem nap nap után, színe előtt játszadoztam mindenkor. |
31 οτε ευφραινετο την οικουμενην συντελεσας και ενευφραινετο εν υιοις ανθρωπων | 31 Játszadoztam a földje kerekségén, és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni. |
32 νυν ουν υιε ακουε μου | 32 Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat! |
33 - | 33 Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek, és el ne vessétek azt magatoktól! |
34 μακαριος ανηρ ος εισακουσεται μου και ανθρωπος ος τας εμας οδους φυλαξει αγρυπνων επ' εμαις θυραις καθ' ημεραν τηρων σταθμους εμων εισοδων | 34 Boldog az ember, aki hallgat rám, aki ajtómnál virraszt naponta, és őrzi ajtóm félfáját, |
35 αι γαρ εξοδοι μου εξοδοι ζωης και ετοιμαζεται θελησις παρα κυριου | 35 mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól. |
36 οι δε εις εμε αμαρτανοντες ασεβουσιν τας εαυτων ψυχας και οι μισουντες με αγαπωσιν θανατον | 36 Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli! |